Káosz jön januártól – eltűnhet 40 milliárd a kórházakból

Jövő év októberéig összesen 310 milliárd forint jutna az aktívfekvőbeteg szakellátásra, a teljes kórházi büdzséből mintegy 40milliárddal részesülő onkológiai ellátásban pedig 300 millió forinttalnövelhető a keret – derül ki a Nefmi által december 13-án közzétettrendelettervezetből. Az idei büdzsé csaknem 350 milliárd, a tavalyi 347milliárd forint volt, vagyis a szabályozás elfogadásával 40 milliárddalkevesebből gazdálkodhatnak jövőre a fekvőbeteg szakellátásban.

A jogszabálytervezet mellékletében ugyan 362,4 milliárd forintszerepel ezen a soron, azonban a megadott TVK(teljesítmény-volumenkeret) alapján az OEP-től  50 milliárddal kevesebb érkezik, a különbözetre valószínűleg a központi költségvetésből számítaz államtitkárság, amit vélhetően az uniós projektek önrészére,karbantartásra és az adósságállományra fordíthatnak – mondta lapunkmegkeresésére Poller Imre egészségügy szakértő.

Eltűnik a szezonalitás, nő az egyenlőtlenség

A szakértőben első olvasatra többféle aggályát is felmerült atervezet kapcsán.  Szerinte a tapasztalati tények alapján eddig működőszezonalitás szerinti súlyozás megszüntetése, (a súlyozást a hónapokszámával való egyszerű elosztásra egyszerűsítették) tovább ronthat azeddig is nehéz helyzetben lévő kórházak helyzetén, és éppen ott bővítiaz ellátási lehetőségeket, ahol eddig is feles kapacitások maradtak.

Nem derül ki, hogy a 123 milliárdosra belőtt járóbeteg ellátásból milyen arányban részesülnek a járóbeteg szakrendelők és a kórházijáróbeteg ellátó osztályok. Az ökölszabály szerint a járóbetegszakellátásra 60-70 százalékban kórházakban kerül sor, ahol a kórháziorvosok rendelnek, a kórházi fizetésükért, így mivel bérköltség nemjelentkezik, ezek a rendelők óriási konkurenciát jelentenek az amúgy istengődő járóbetegellátó szakrendelőknek. A Semmelweis terv egyikkritikus pontja éppen az, hogy ezen a területen nem követeli meg atranszparens viszonyokat – fogalmaz Poller.

A mentésre 25, a beteg és halottszállításra a tervezet 6milliárdot szán, ami azzal járhat, hogy míg a betegszállítók hónap végeelőtt lemerítik a keretüket, a mentőknél bent ragad a pénz,nagyságrendileg ugyanis nem ilyen mértékű a különbség a két tevékenységközött – vélelmezi a szakértő.

A részletszabályozás gyenge pontja az ellátásban abeavatkozásokhoz szükséges minimum idővel kapcsolatos korlátozás,aminek eredményeként az adott idő alatt a meghatározottnál több betegetellátó orvosoknak a plusz munkát nem fizeti ki az OEP. Poller szerintgazdaságilag nem áll meg a lábán, hogy a praxisjog ára az egy évesbevétel 80 százaléka.

Hol itt a szakmaiság? Egyetlen csúcsszerv kezében az egész gyógyszerellátás

Ellentmond a bürokrácia csökkentési céloknak az új csúcsszerv, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács létrehozása – emeli ki. A szervezetaz egységes országos kórházi gyógyszeralaplista kialakításáért ésfolyamatos karbantartásáért felelős, de a járóbeteg ellátás keretébentámogatott gyógyszerek felülvizsgálata alapelveinek, valamint abiológiai gyógyszerek csoportjának kialakítására vonatkozó javaslatokkidolgozásáért is.

Vagyis egy olyan központi csúcsszerv, amelyik nem csak jelenbenhanem a jövőre nézve is meghatározza az elérhető gyógyszerek körét ateljes magyar ellátórendszerben. Valahogy úgy, mint ahogy ezt az ötvenes évekbeli ellátórendszerek, közte például az Utasellátó, tették -fogalmaz Poller, aki szerint az egységes kórházi gyógyszeralaplistaugyan nagyon jól hangzik, de igen komoly logisztikai és szakmaiveszélyei vannak. Az ellátórendszerben 6-8 ezer törzskönyvezettgyógyszer van jelenleg, és mintegy 60-70 milliárdot költenek kórházigyógyszerbeszerzésre, ennek a lebontása egyetlen csúcsszerven belülszakmailag elképzelhetetlen – hangsúlyozza. Véleménye szerint legalábbterápiás csoportonként lenne szükség egy-egy ilyen tanácsra afelelősségteljes döntésekhez.

Problémát okoz majd, ha a kórházi gyógyszerköltségből kiindulvapróbálnak döntéseket hozni, a kórházakban ugyanis jelentős mennyiségűingyenesen bekerült gyógyszert használnak, amit a gyártók valamilyenkompenzáció keretében adományoztak. Vagyis ha a beszerzési költségbőlindulnak ki, az nem fogja fedezni az eddigi gyógyszermennyiséget. Aszakértő rámutat, a tervezetből hiányzik, hogy a január 1-től államitulajdonba és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- ésSzervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) kezelésébe került intézményektulajdonosi jogait már az átadás-átvételkor, vagyis a jelenlegiidőszakban is a GYEMSZI gyakorolhatja.

Óbuda Pestre került

A térségi szervezés kapcsán nem jelennek meg az összegzett állami kórházak egyesített szempontjai, a térségek szakmailag nem homogének, s nem lehet tudni azt sem, hogy az önkormányzati kórházakgyógyszerbeszerzéséért például ki felelős – veti fel Poller Imre: Maga a térségi felosztás is meglepő, a budai oldal egy részét Pesthezcsatolták, igaz így érthetővé válik például a Margit kórház önállósítási törekvése. Tokajt BAZ megyéből, Nagykőröst a ceglédi kistérségből, azesztergomi kistérséget pedig Komárom-Esztergom megyéből szakították ki. Néhány somogyi település pedig a Nyugat-Dunántúlt erősíti.