Kidobhatjuk az eddigi antibiotikumokat?

A megkérdezettek 90 százaléka általában elvárja, hogy orvosa antibiotikumotírjon fel betegsége kezelésére, legalábbis ez derült ki az EgészségügyiVilágszervezet (WHO) 19 országban végzett felméréséből. Pedig kétélű fegyverrőlvan szó, a felesleges, vagy rosszul szedett antibiotikum ugyanis megbosszulhatjamagát, leginkább úgy, hogy ellenállóvá teszi azokat a baktériumokat, amely ellenéppen bevetnék. Így teljesen érhető az orvosok azon félelme, miszerint, ha nemteszünk valamit sürgősen, a közeljövőben nem lesz mivel gyógyítani abetegeket.

Nem véletlenül hangsúlyozzák a kezelőorvosok, hogy ezen gyógyszereket is csakaz utasításnak megfelelő dózisban és ideig szabad szedni. Az is a rezisztencia –az adott kórokozók ellenállóvá válnak a fertőzések kezelésére használtgyógyszerekkel szemben – kialakulásával fenyeget, ha csak egy-két tablettát,netán egy-két napig szedünk. Ráadásul az is jellemző e gyógyszerekre, hogynemcsak a megcélzott kórokozót pusztítják el, hanem a szervezetünk számárafontos mikrobákat is. A bennünk élő mintegy ötszázféle baktériumfaj ugyaniselengedhetetlen szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez. Az antibiotikumszedése viszont gyengíti a bélflórát, ami számos kellemetlen következménnyeljárhat: a betegek 20-30 százalékánál a kezelés miatt hasmenés alakul ki. Igaz,vannak lokális antibiotikumok, amelyek célzottan, csak az adott területenhatnak, nem terhelik az egész szervezetet.

A kialakult helyzetet azonban orvosolni kell, ha tovább nő a rezisztencia –jelenleg a két leggyakoribb antibiotikum-rezisztens baktérium által okozottfertőzés, a Staphylococcus aureus (MRSA) és az E. coli több mint 8 ezer halálosáldozatot követel évente az európai országokban – fennáll a veszély, hogy ennélis több halálesettel kell számolni, sőt, emelkedhetnek a gyógyítás költségei is,ami a jelenlegi gazdasági helyzetben szintén végzetes lehet.

Egész Európát riasztották

Megoldaná a ma már szinte globálissá duzzadt problémát, ha újantibiotikumokat, azaz hatóanyagokat fejlesztenének ki. (Ez azért nem annyiraegyszerű, egy új molekula megtalálása, illetve az abból való gyógyszerkifejlesztése éveket vehet igénybe.) Noha ezzel is számol a néhány napjabejelentett uniós akcióterv, más lényeges ajánlásokat – pontosan tizenkétpontot, amely többek között kitér a felügyeleti rendszer felállítására, azadatgyűjtésre, a kutatásokra, illetve a figyelemfelkeltő kampányokra – ismegfogalmaztak. Ezen túl minden országtól egyéni cselekvési tervet várnak arravonatkozóan, hogyan lehet elejét venni, hogy még több kórokozónál kialakuljon arezisztencia. Így nem meglepő az az ígéret sem, miszerint minden olyan kutatástfinaszíroznak, amely a rezisztenciával foglalkozik.

A hazai szakemberek is reagáltak már a felhívásra, az Országos EpidemiológiaiKözpont (OEK) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által megbízott,antibiotikum-rezisztenciával foglalkozó szakmai bizottság által elkészítettakcióterv már a szakmai kollégiumhoz is eljutott. De az OEK már 2008-banelindított egy kampányt azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a felelőtlenantibiotikumszedés következményeire. Noha érezhető változás még nincs, aprobléma legalább széles körben ismert lett.

Nátha, influenza: nem kell antibiotikum

A légúti megbetegedések szezonjában pedig azt sem árt hangsúlyozni, hogy anáthánál vagy az influenzánál egyáltalán mikor jöhet szóba az antibiotikum-kúra.Mivel az antibiotikum arra való, hogy végezzen a szervezetben megtelepedettbaktériumokkal, illetve megakadályozza a szaporodásukat, a vírusos fertőzéseketnem tanácsos ezzel kezelni. Akkor jöhet szóba, ha már felülfertőződéssel (amimár bakteriális) van dolgunk.

Akár nátháról, akár influenzáról legyen szó, a leghatékonyabb gyógymód apihenés. És a náthagyógyszerektől se várjunk csodát, azok is csak a tüneteketenyhítik, amivel elviselhetőbb lesz az állapot.