Kikészít-e bennünket, hogy nincs nyár!

A májusi hosszú távú előrejelzések még száraz, meleg nyarat ígértek:júniusban még valóban a sokéves átlagnál melegebb volt az időjárás, sőtmég július első felében is úgy tűnt, hogy nem tévedtek a meteorológusok. A legmelegebb napokon hőmérsékleti rekordok dőltek meg: a legtöbbhelyen 35 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A Tiszántúlon néhol a 39fokot is meghaladta, a Túrkevén mért 39,1 fok pedig országos rekordotjelent. Aztán huszadika után az ország túlnyomó részén tartósan a sokévi átlag alá esett a hőmérséklet, időnként hat-nyolc fokkal is elmaradtattól, Budapest külterületén pedig július utolsó napján még a 18 fokotsem érte el a hőmérséklet.

A folytatás szintén változékonyságot ígér. Szerdán még országszertesok volt a napsütés, ám csütörtökre lehűlt az idő. A hétvégén nyáriasidő várható, 27 és 32 fok közötti hőmérséklettel. Ennek vet véget hétfőn egy hidegfront, melynek köszönhetően akár 10 fokkal is visszaeshet ahőmérséklet.

Frontátvonulások: nehéz váltani

A hirtelen környezeti változást okozó frontátvonulások nagy kihívástjelentenek az emberi szervezetnek, sőt, aki ízületi problémákkal küzd,vagy csonttörése volt korábban, az gyakran már a front közeledtét ismegérzi. Az, hogy hogyan reagálunk a légköri változásokra, alapvetőenenergetikai, fizikai, lelki és egészségi állapotunktól, biológiairitmusunktól, alkalmazkodóképességünktől, de akár korunktól és atestsúlyunktól is függ.

Az időjárás elsősorban a vegetatív idegrendszeren keresztül érezteti hatását. A frontérzékenység azzal magyarázható,hogy a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer között megbomlik az egyensúly – ez pedig az egészséges embereknél is panaszokat okoz. Devannak olyan betegségek (többnyire a folyamatos kezelést igénylők),amelyek a kedvezőtlen légköri változások hatására jönnek ismét elő, vagy felerősödnek a tünetei.

A csapadékos, hűvösebb időjárás előhozta az őszi, illetve tavasziszezonra jellemző betegségeket is: a háziorvosi praxisok szerintregisztráltak tüdő-, mandula, sőt arcüreggyulladást és garathurutot isaz elmúlt napokban, ahogy ízületi, mozgásszervi panaszokkal is sokankeresték fel orvosukat.

Majnár Miklós budapesti háziorvos leginkább felsőlégúti megbetegedésekről számolt be saját praxisából, ahogy Szabó András pécsi háziorvos is megerősítette, hogy több a torokfájástól, náthátólszenvedő beteg. E megbetegedések többnyire bakteriális eredetűek, amostani páratartalom ugyanis kedvez az elszaporodásuknak. Mint mondta, a hamarosan kezdődő parlagfűszezon is érezteti már hatását, azallergiások ugyanis fogékonyabbak ezekre a megbetegedésekre, és nálukkönnyebben alakulhat ki szövődmény is, mint például arcüreggyulladás.

Radeczky Éva tüdőgyógyász, allergológus tapasztalatai szerint agondozott betegségek – mint például az asztma – súlyosbodását iselőidézheti ez az időjárás. Fulladásra panaszkodnak a betegek, és többrohamoldó gyógyszerre van szükség a jóval nagyobb páratartalom és ahirtelen változások miatt. Mint mondja, a felső légúti megbetegedéseketsem az idézi elő, hogy néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet, hanem ahirtelen váltakozó felmelegedés és lehűlés készíti ki a szervezetet. Acsendes esők legfeljebb az allergiásoknak hozhatnak enyhébb napokat,mert elmossák a polleneket a levegőből. A szakorvos szerint az elmúltidőszakban kevesebb allergiás panasszal találkozott.


Bihari Imre sebész szakorvos is a levegőfajták cserélődését említi,mint olyan problémát, amely a szív- és érrendszert erőteljesenbefolyásolja. Hidegfront esetén lassul a szívműködés, csökken avérnyomás, nő a véralvadási hajlam, fokozódik a trombóziskészség.

Hűvösebb idő: kedvez a depressziónak

“Depressziós és meleg után vágyó személyiségként nagyon megviselt akét hétig tartó őszies időjárás, ráadásul sérült vállam akkor isiszonyatosan fájt, ha éppen nem volt front; az orvosom szerint a mostani időjárással magyarázható” – meséli huszonéves interjúalanyunk. Acsapadékos, hűvösebb időjárás valóban felerősíti az ízületifájdalmakat, ahogy a fejfájásra hajlamosaknak sincsenek ilyenkor jónapjaik.

Veress Dóra pszichiáter szerint a hosszan tartó nyári borúsidőjárás kedvez a depressziónak, a hangulatingadozásoknak az arraérzékenyeknél. (A mániás depresszóra vagy a skizofréniára egyáltalánnincs hatással ez az időjárás.) De egészséges embereknél islehangoltságot, rosszkedvet okozhat, főleg ha bezárkózunk otthonunkbanés eszünk ágában sincs kimozdulni. A pszichiáter szerint a szezonálisdepressziónak a vélekedésekkel szemben nem csak őszi változata van;nyáron is előfordul, mégpedig olyan embereknél, akik nem viselik jól anyári szabadsággal járó semmittevést. Ráadául alvászavarok isfelléphetnek, mert az ember ilyenkor kizökken a mindennapi ritmusából,netán többet is alszik a kelleténél, ami szintén lehangoltságot,fáradékonyságot, ingerlékenységet idézhet elő.

Kiváló feszültségoldó lehet ilyen időben a B-vitamin, amihez vénynélkül hozzájuthatunk, de ha a természetes gyógymód híve vagyunk, az isjó, ha naponta bekapunk egy csipetnyi élesztőt, persze, ha nem vagyunkrá érzékenyek, ugyanis ez is jó idegerősítőnek bizonyul – fűzte hozzá apszichiáter.

Kraszny Erika belgyógyász pedig már arról beszél, hogy a hidegebb idő sajátos keringési változásokat idéz elő a szervezetben, bár astatisztikák és a megfigyelések alapján ezek kevésbé súlyos gondok, mint amiket a nagy meleg okozhat. Van tehár némi pozitívuma is annak, hogy a melegrekordok helyett a korán jött ősztől szenvedünk.