Kökény Mihály: Időzített bombák ketyegnek Az egészségügy lebutítása

Forradalom az alapellátásban – így összegezte Szócska Miklósállamtitkár a kormány legutóbbi egészségügyi tárgyú döntéseit. Praxiskezelőközpontot hoznak létre, és a gyógyszerfelhasználásban érvényesítik az „egyénifelelősség elvét”: eddig meg nem nevezett kedvezményt kap, aki együttműködikorvosával. Az egészségügy (fülke)forradalmi átalakításáról Barát Józsefkérdezte Kökény Mihály volt egészségügyi minisztert, az EgészségügyiVilágszervezet szakértőjét, a WHO végrehajtó bizottságának idén leköszöntelnökét.

– Ön szerint működőképes-e az egészségügy Szócska-féle átalakításiterve?

– Egyáltalán nem működőképes. Semmi sem indokolja amegszegett választási ígéreteket, a brutális forráskivonást. A kormány valójábanezt próbálja leplezni az államosítási akcióval, amelyet úgy állít be, minthaerősíthetné az ellátás biztonságát. Azt mondja: az állam jobban tud gondoskodniaz intézményekről, ha birtokba veszi őket. Azt mondja: az államosítás arra isjó, hogy a betegek ne legyenek kiszolgáltatva az önkormányzatok kénye-kedvének,politikai beállítottságának. Mindennek persze semmi köze sincs az igazsághoz.Hadd emlékeztessek arra, hogy az önkormányzatok még a tavalyi válságos évben iscsaknem százmilliárd forinttal segítették a kórházak, szakrendelők működését,jövőre már ez is hiányozni fog. Számomra teljesen világos, hogy többletpénzeknélkül ilyen óriási struktúraátalakításhoz csak akkor lát hozzá az állam, ha márelhatározta, hogy szűkíteni fogja az ellátási csomagot, lebutítja azegészségügyet.

– Úgy gondolja, hogy nincs is szükség átalakításra?

–De van. Nekem is meggyőződésem, hogy az ellátórendszer és főleg a kórházi világtúlméretezett Magyarországon. De ha valóban az ésszerűsítés a legfőbb cél, akkornyílt párbeszédben kell tisztázni, hogy milyen méretű, milyen összetételű fekvő-és járóbeteg-ellátásra van szükség, milyen szervezetben. Sok szakemberborítékolja a mai lépések folytatását: az állam néhány év múlva bevallja, hogyrossz helyen vannak nála az intézmények, hiszen nyilvánvaló képtelenség, hogytöbb tucat intézményt egy minisztérium vagy a háttérszervezete tartson fent.Nagyon is életszerű forgatókönyv, hogy ismételt decentralizáció következzen,esetleg némi magánosítássalfűszerezve. 

 Milyen következményei lehetnekannak, hogy jövőre százhúszmilliárd forintot ki akarnak vonni agyógyszerkasszából? 

– A kormány azzal áltatja a betegeket, hogyezt ők nem fogják megérezni: olyan lesz a szabályozás, hogy mindenki olcsóbbanjut a neki legmegfelelőbb generikus gyógyszerekhez. Valójában az történik, hogya gyártókat különféle technikákkal arra kényszerítik: az önköltségi árnál isolcsóbban ajánlják fel a készítményeiket. Így számos gyógyszert egyre kevésbééri meg Magyarországon forgalmazni vagy gyártani. Egyes készítmények tehátvárhatóan egyszerűen eltűnnek a hazai piacról, fel kell készülnünk részlegesgyógyszerhiányra. Számítanunk kell arra is, hogy a kapható orvosságok nagy részedrágulni fog, hiszen a társadalombiztosítás egy-egy hatóanyagcsoportban alegolcsóbb gyógyszerhez szabja majd a támogatást, és ha a kényszerlicitben agyártó alulmarad, akkor az ő készítménye kiesik a támogatásból.