Kollégiumi állásfoglalás a rendszer átalakításáról

A Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészséggazdaságtan Tagozat és Tanács 2011. december 5-i együttes ülésén tárgyalta az egészségügyiellátórendszerben tervezett kormányzati beavatkozásokat és az alábbi együttes állásfoglalást hozta:
“Az elmúlt egy hónapban számos olyan változtatási terv látott napvilágot,amelyet nem az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kezdeményezett, ámegyüttes megvalósulásuk esetén alapvetően írnák át az elmúlt húsz évsorán kialakított, és egyes megvalósításaiban (HBCs, betegút-szervezésimodellek, egyéni betegazonosítóra épülő teljesítményfinanszírozásijelentési rendszer és adatbázis) nemzetközi elismerést kiváltottegészségügyi rendszermodellt.

A változások sorából kiemelkedik
(1) a társadalombiztosításialapok korábbi kormány által megszüntetett önálló államháztartásialrendszerének végleges kiiktatása az új Államháztartási törvény (Áht)tervezetében,
(2) a munkáltatói tb-járulék átminősítése adóvá,
(3) az egészségügyi intézmények állami tulajdonba való visszavétele.

A Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozata,illetve Tanácsa ezért szükségesnek látja, hogy felhívja a kormányzatfigyelmét arra, veszélyeket rejt magában a tervezett intézkedések együttes megvalósítása.

Fontosabb megállapításaink
•  A Menedzsment ésEgészséggazdaságtan Tagozat és Tanács (együtt METT) a Semmelweis Tervben megfogalmazott stratégiai átalakítási irányokkal, a 2011/2. számúállásfoglalását megerősítve, változatlanul egyetért, és támogatja a Terv maradéktalan megvalósítását.

• A METT úgy látja, hogy a kormány a Semmelweis Tervnek ellentmondóés/vagy attól független változtatások sorára készül, amelyek együttesmegvalósítása alapvetően felülírná az eddig működtetett egészségügyirendszermodellt. Teszi ezt anélkül, hogy a modellváltás nyilvánosságelőtt megvallott kormányzati cél lenne. A METT nem tudja támogatni emodellváltást, mivel annak megvalósulása további teljesítményromlásteredményezhet egy társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű, ámkritikus állapotban lévő ágazatban.

• Az egészségügy rendszer hatékony működéséhez, működtetéséhez nélkülözhetetlen:
(1) az ellátáshoz való állampolgári hozzáférés méltányos alapon történő biztosítása,
(2) az ellátórendszer framentáltságából fakadó negatív hatások ellátásszervezés útján történő ellensúlyozása,
(3) a szolgáltatói és a finanszírozói (szolgáltatásvásárlói) szerepekegymástól szervezetileg és funkcionálisan is megvalósuló elkülönítése,
(4) a fenti két szereplő között a teljesítményeket számba vevő,szerződésekben rögzített módon végrehajtott elszámolás intézményesítése,
(5) az ellátórendszer szereplői közötti pontos munkamegosztás, hatáskör tisztázása és
(6) ehhez igazódó érdekeltség megteremtése.

A Semmelweis Terv ebből a feltételrendszerből több elemet felkarolt, és nekilátott azok következetes megvalósításához.

• Az egészségügypolitikai, közgazdasági elemezői társadalmat meglepte az az új törvénytervezet, ami a hazai ellátórendszer egyik alappillérét készül véglegesen kiiktatni az államháztartási törvény megújításával. E javaslat szerint az államháztartáson belül 2010-ig önállóalrendszerként értelmezett társadalombiztosítási pénzügyi alapokat(benne a nyugdíj- és az egészségbiztosítási alapot) a központiköltségvetés fejezeteként értelmezi a jövőben, és az OEP-et központiköltségvetési szervvé minősítené át. Ez a javaslat mindenképpenellentmond a Semmelweis Terv azon passzusainak, amelyek azegészségbiztosítás forrásteremtésében – a megjelölt adókat segítségülhívva – a kiszámíthatóságot szolgálták, egyúttal csökkentették volna azállami közvetlen beavatkozás gyakorlatát és az OEP szolgáltatásvásárlóiszerepét erősítették volna.

• Közgazdaságilag is aggályosnak tekinthető, hogy a jelentősennagyobb gazdasági súlyú tb-alapok fejezetként, míg az önkormányzatokalrendszerként szerepelnek a törvénytervezetben.

• Ugyanebbe a sorba illeszkedik az az egyéni képviselői módosítóindítvány, amely a munkáltatói tb-járulékot szociális hozzájárulásiadóvá változtatta át az elmúlt hetekben.

• A kormány bevezette ugyan a Semmelweis Tervben beígértnépegészségügyi termékadót, de a jövő évi költségvetésben javarésztsaját hozzájárulásának csökkentésére használja fel, eredeti céljávalellentétesen.

• A szolgáltatói szektor az önkormányzatok kezeléséből az államitulajdon irányába tart, elvéve annak a lehetőségét, hogy a lakosság –helyi képviseletei útján – minél teljesebb társadalmi kontrollt tudjongyakorolni saját ellátása felett. A helyzet azért nyugtalanító, mert azátállásra megszabott idő kevés, így a sikeres átállás feltételeinincsenek biztosítva. Az államnak hiányoznak a begyakorolt készségei azellátórendszer napi működtetésére, mivel az elmúlt húsz esztendőbenerről a feladatról lemondott. Ilyen helyzetben hosszabb idő megadásaméltányosabb lenne a zökkenőmentes ellátás megtartása érdekében.

• Korábbi (METT-2011/2. számú) állásfoglalásunkban is aggályosnaktaláltuk, hogy a „vázolt koncepció az „egypólusú” rendszer irányábamozdítja el az egészségügyet; az új felállásban lényegében az államkíván mindent egy kézben tartani, márpedig egy jól működő és innovatív – a környezeti kihívásokra rugalmasan reagálni képes – rendszer sajátja a több szereplő konszenzusán alapuló döntéshozatal”. A helyzet atervezett változtatásokkal most még aggályosabbá vált, mivel a rendszermonolit irányba tart, komoly ellensúlyok, fékek nélkül.

• Az egészségügy mai működési zavaraiért elsősorban nem atársadalombiztosítás szervei és az önkormányzati tulajdonosok felelnek,sokkal inkább a közfinanszírozás forrásainak szisztematikusmegkurtítása. Nemzetközi összehasonlításban az egészségügyi közkiadásokGDP-arányos hányada egyedülálló mértékben mutat csökkenő tendenciát azelmúlt 5 évben.

• A kormány egyeduralkodóvá válása, az átalakítás kapkodó üteme,valamint a befagyasztott költségvetés kedvezőtlen hatást gyakorol azegészségügy közfinanszírozott ellátószektorára, amely azáltal csakcsökkenő funkcionalitásra lesz képes. A jómódú, tehetős állampolgárokszámára a megerősödő magán ellátórendszer megoldást nyújthat, ez azonban súlyos megosztottsághoz, kettészakítottsághoz vezet a társadalomban,lefele tartó spirálba taszítva a közfinanszírozott ellátásokat.

• Összefoglalóan megállapíthatjuk, amennyiben a társadalmiegészégbiztosítási rendszer egyes elemeit valóban felszámolja a kormány, és teret enged a szerződéskötéseken alapuló teljesítményfinanszírozásirendszer megszüntetését célzó ötletelésnek, lényegében lenullázza azelmúlt közel 25 év egészségügy átalakításának legfontosabb eredményeit,ezzel visszatér az állam-szocialista rendszer régóta magunk mögötthagyott és legtöbb elemében diszfunkcionális rendszeréhez.

Éppen ezért azt tanácsoljuk a kormánynak, hogy az egészségügyben ne engedjen teret a Semmelweis Tervvel ellentétes törekvéseknek, így többek között:

–  őrizze meg a munkáltatói egészségbiztosítási járulékot;

–  tegye lehetővé az Áht. tervezetének módosítását, visszaállítva azEgészségbiztosítási Alap előző kormány által eltörölt önállóalrendszerét;

–  az egészségügyi intézmények állami tulajdonbavételével párhuzamosan dolgozzon ki és fogadjon el egy olyanegészségügyi intézmények és egészségügyi dolgozók jogállásárólrendelkező „kórháztörvényt”, amely lehetővé teszi, hogy egyszerreküszöböljük ki az önkormányzati tulajdonlás által kitermelt anomáliákatés a túlközpontosított irányítás veszélyeit;

– kötelezze el magát a teljesítményfinanszírozási rendszer megőrzése mellett, és használjaki országunk nemzetközi megítélésének javítására az egészségügyirendszer átalakítása során felhalmozódott szellemi tőke, innovációskészség és szakértelem exportját, amelyre széleskörű nemzetköziérdeklődés mutatkozik;

– tegye lehetővé az Egészségügyért Felelős Államtitkárság számára, hogy az Egészségbiztosítási Alapköltségvetésében mutatkozó relatív szufficitet teljes egészében azegészségügyi emberi erőforrások kialakult és súlyos következményekkelfenyegető válsághelyzetének a kezelésére használja (ajánlásunk afrontvonalban dolgozó egyes orvoscsoportok számára átlagosan havi 100ezer forint, valamint az egészségügyi szakdolgozók számára havi 50 ezerforint mértékű emelés);

– bízza meg az Egészségügyért FelelősÁllamtitkárságot, hogy az NGM vezetésével egy hosszú távú,paradigmaváltó forrásteremtési stratégiát dolgozzon ki, amely 2013-tólmegteremti az egészségügyi dolgozók hosszú távú bérrendezésénekfeltételeit és a hálapénz rendszerének megszüntetését célzó stratégiakidolgozását;

– tegye lehetővé az egészségügy számára, hogy aSzéll Kálmán tervben megfogalmazott egyes kiadáscsökkentési intézkedések helyett az egészségügyi felsőoktatásba és az egészségügyi technológiaiinnovációba történő befektetéssel, valamint egészségipari beruházásokMagyarországra hozásával, azaz a gazdasági növekedés beindításávaljáruljon hozzá az adósságválság megoldásához”.