Kórházi kényszerátalakítások

A megyei kórházak központi irányítása kapcsán fölmerül a kérdés, az„államosítás” mennyiben befolyásolja a betegek beutalásirendjét? A jelenleg még megyei tulajdonú kórházaknak kettős szerepükvan. Egyrészt a területi ellátási kötelezettségből adódóan gyógyítják az adottmegye lakosainak egy részét, másfelől olyan ellátást adnak, amellyel a kisebbvárosi kórházak nem képesek boldogulni. Ebben viszont már a teljes megyétilletően, sőt a megyehatárt meghaladó hatáskörrel rendelkeznek. Az átvételkövetkezménye tehát az lehetne, szélesedne a megyei kórházak befogadóképessége– írja a Magyar Hírlap.

Ugyancsak érdekesek a ma mégismeretlen gazdasági jellegű részletek. Az állami átvétellelugyanis az ingó és ingatlanvagyon is központi kézbe kerül, és nem mellékes ezekszámbavétele, leltározása, ismételt felértékelése. Komoly feladatot jelent majda pénzügyi rendszerek összehangolása, hiszen a megyei kórházak többségekereskedelmi banknál vezeti számláját – a központosítással azonban apénzforgalom a Magyar Államkincstárnál történik majd. E rendszer kialakítása azegyik legsürgetőbb feladat. Nem tudni, még az önkormányzati vagy már a kincstáriszámlára érkezik-e a kórházak novemberre és decemberre járófinanszírozása. 

Több szakmai kérdés is tisztázásra vár az átvételkapcsán. Mivel még nem váltak nyilvánossá a betegellátás új tárgyi ésszemélyi feltételei – az úgynevezett minimumfeltételek –, ezért a2003-as alapvetésből kell kiindulni. Valószínűleg vannak olyan kórháziosztályok, amelyeknek a személyi állománya nem felel meg az előírtaknak, ígyezeknek akár néhány hónapon belül az átszervezés vagy az összevonás lehet asorsuk. Ennek egyik példája lehet a fül-orr-gégészet, ez a szakma ugyanis márönmagában is „kipusztulónak” számít, sok idős orvos dolgozik benne, a fiatalutánpótlás reménye nélkül. 

A központi irányítás alá vételnek nincsközvetlen hatása a betegellátásra, ám a múlt szombaton benyújtotttörvénytervezet – a „saláta” – jó néhány pontjának végrehajtása már az államrahárul. Gondot jelenthet a javaslatban vázolt új ügyeleti szabályok bevezetése,ami valójában nemcsak az átvett kórházakat, hanem az orvosok másod- ésharmadállását is érintheti.

Még érdekesebb az autonóm klinikák helyzete, amelyek államitulajdonban voltak. Szerkezetük nehezen átlátható, belső viszonyrendszerükfeudális, a fővárosban ráadásul sok a párhuzamosság a kórházak és a klinikákáltal nyújtott ellátás között.