Kormányirányítással államosít Tarlós

A nemrég létrehozott, ám az egészségügyi kormányzásban hamarosan szintekorlátlan hatalomhoz jutó szervezet akár még az intézményekbeszerzéseit, vagy akár a dolgozói kinevezéseket is “kontrollálhatja”majd. A közgyűlés szerdán dönthet a kórházak állami kézbe adásáról.

Nem esik szó anyagiellentételezésről a 12 fővárosi önkormányzati tulajdonú kórházállamosítását lehetővé tevő, Tarlós István főpolgármester nevévelfémjelzett előterjesztésben és mellékleteiben. Az egészségügyiintézmények állami tulajdonba adásáról dönthet ugyanis jövő szerdán afővárosi közgyűlés, noha az ügyletben már januárban megegyezett Tarlósés az egészségügyi államtitkár, Szócska Miklós, ezt követően pedigmájusban az Orbán-kormány is áldását adta a nagy kórházállamosításra,mikor elfogadta a Semmelweis Tervről szóló kormányhatározatot. Mindeddig ugyanakkor egyik fél sem volt hajlandó érdemi tájékoztatást adni arról, mégis milyen feltételekkel kerülnek az államhoz a fővárosi lakosokhozzájárulásából fejlesztett intézmények.

Most, a fővárosiönkormányzat és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) között kötendőmegállapodás tervezetében az szerepel, hogy az átadás-átvétel kiterjedaz alapellátást meghaladó fekvőbeteg-szakellátással, illetve fekvő- ésjáróbeteg-szakellátással kapcsolatos kötelező fővárosi önkormányzatifeladatokra, továbbá az önkormányzat intézményfenntartói jogára, azérintett vagyonelemek tulajdonjogára, valamint a kapcsolódó jogokra éskötelezettségekre. Az állami átvétel kezdő napja 2012. január 1., ám -mint az az előterjesztésből kiderül -, amennyiben a közgyűlés egyszerűtöbbséggel áldását adja Tarlós álmára, a fővárosnak gyakorlatilagsemmiféle befolyása nem marad az intézményekre az átmeneti időszakbansem. A Nefmi egészségügyért felelős államtitkársága ugyanis amegállapodás tervezetében vállalja a szükséges jogszabályi háttér teljes körű előkészítését és az ehhez kapcsolódó egyeztetések lefolytatását.Ezek között szerepel egyebek mellett az intézményekben dolgozókkalkapcsolatos munkáltatói jogkörök megváltoztatása, a fenntartói jogokátrendezése, az intézményeket és a tulajdonos önkormányzatot terhelőösszes, az egészségügyi feladatellátás körében létrejöttkötelezettségvállalás átvállalása, beleértve a folyamatban lévőfejlesztésekhez biztosított önrészeket is. Az átadással kapcsolatostöbbletköltségeket kizárólag a központi költségvetésből fedezik.
Noha Tarlós István főpolgármester közgyűlési előterjesztésében hangsúlyozza: a fővárost az átadás-átvétel során semmilyen vagyonvesztés nem érheti,illetve az eljárásból fakadó költség nem terhelheti – ennek ő is afelelőse a tárgyalások során -, a feladat, az intézményrendszer éshozzárendelt vagyoni elemek állami fenntartásba adásának folyamatáraszinte már semmilyen hatása nem lesz. A helyzethez képest Tarlós javáraírandó, hogy ebben az előterjesztésben az eddigiektől eltérően szerepelaz is; a fővárosi önkormányzat, “mint a fővárosban élő polgárokérdekeinek képviselője az átalakuló egészségügyi ellátórendszertőlelvárja a fővárosi lakosok egészségügyi ellátásának magas szintűbiztosítását.”

A megállapodás tervezete szerint az átvételfolyamatát a Főpolgármesteri Hivatal és a Nefmi “munkavállalóiból,szakembereiből álló tematikus munkacsoportok” felügyelik majd. Azállamosítást az előzetes bejelentések szerint a GYEMSZI koordinálja, így ez az intézet szervezi a munkacsoportok működését. Sőt, vezetője is aszervezet által kijelölt személy, akinek a munkáját egy fővárosikoordinátor segítheti majd. A megállapodás talán legvitathatóbbmelléklete az a munkáltatói intézkedés, amely “a fővárosi önkormányzatfenntartásából az állam fenntartói jogába kerülő egészségügyiintézmények vezetőinek különleges beszámolási és tájékoztatásikötelezettségéről” rendelkezne. Eszerint ugyanis az érintett kórházak”vezetői előzetesen egyeztetni kötelesek” a GYEMSZI-vel gyakorlatilagmindenben, hiszen engedélyt kell majd kérni – a többi között – aműködtetéshez minimálisan szükséges létszámot meghaladó foglalkoztatásijogviszony meghirdetéséhez /létesítéséhez; a kötelező személyijuttatásokon kívüli jutalom és más, jutalmazást elősegítő juttatásokkifizetéséhez; az egészségügyi intézmény vezetőinekkinevezéséhez/felmentéséhez; valamint új szerződések megkötéséhez, alejáró szerződések meghosszabbításához.

Az is szerepel azegyeztetési és engedélyezési kötelezettségek között, hogy akórházvezetőknek a bruttó egymillió forintot meghaladó, “a működésibiztonságot nem veszélyeztető beszerzésekhez, illetve bármilyenkötelezettségvállaláshoz” a GYEMSZI-hez kell fordulni. Mindez aztjelenti, hogy a kormányzati intézmény embereinek vélhetően irodát kellmajd biztosítani a kórházakban, hiszen egy-egy, mondjuk gyógy-, vagykötszer beszerzésük ennél az összegnél lényegesen nagyobb. Ha azonbanegy kórházvezető nem tudja értesíteni a GYEMSZI-t egy-egy napidöntéséről, akkor kötelezettsége súlyos megsértésével vádolhatják.Ráadásul a kórházvezetőknek az intézmények minden adatát is az intézetrendelkezésére kell bocsátani.

“Jelen előterjesztés elfogadásaegyrészről biztosítja a Budapesten élő polgárok magas szintű ésköltséghatékony egészségügyi ellátását, másrészről kiváló példája akormány és a fővárosi önkormányzat jogokra, és a polgárok alapvetőérdekeire figyelemmel lévő együttműködésének” – lobbizik a társadalmiegyeztetés nélkül előkészített előterjesztés elfogadásáért Tarlós, akiugyanakkor arról már nem tesz említést, hogy a fővárosiak államiegészségügyi ellátásának jövője még bizonytalan, az államosítás pedigönmagában is 30-60 milliárd adóforintba kerülhet. Persze hallgat, hiszen a megállapodás szerint azt már az állam fizeti majd.

Feszültségkeltés az ingatlanok ügyében?

A fővárosi Fidesz kórház-államosítást ellenző tagjainak érdekébenállhatott a tegnapi Magyar Nemzetben, “Csemegéznek az ingatlanok közül”címmel megjelentetett, az egészségügyért felelősfőpolgármester-helyettes nevével fémjelzett előterjesztés nyilvánosságra hozatala. “Mielőtt a főváros átadja kórházait az államnak, módosítanáazok alapító okiratát: számos ingatlant kivenne belőle, s a jelenlegi,korlátozottan forgalomképes kategóriából átsorolná a forgalomképesbe.Így azok nem kerülnének a fekvőbeteg-ellátó intézményekkel együtt állami tulajdonba, s akár értékesíthetővé is válnának” – írta a napilap. Arraazonban nem tértek ki, hogy a főpolgármester egyeztette-e már ezt alistát a kormánnyal, sőt, kérdésesnek nevezték a kabinet viszonyulásátahhoz is, hogy Tarlós egyáltalán ellentételezést vár a több százmilliárd forint értékű önkormányzati vagyon átadásáért cserébe. Egyértelműazonban, hogy Szócska Miklós államtitkár és a főpolgármester között márkialakult valamiféle egyezség, hiszen az államosításnak megágyazóelőterjesztés egyik melléklete tartalmazza “a fővárosi önkormányzattulajdonában álló, az állam tulajdonába kerülő egészségügyi feladatokellátásához szükséges ingatlanok (telephelyek) jegyzékét.” Ám, miutánezt összevetettük a lapunk birtokában lévő listával, egyértelművé vált: a 12 fővárosi kórház átadásáról szóló megállapodás nem tesz említéstarról a 21 ingatlanról, melyet a főváros megtartana. Eszerint ezek akórházi telephelyek a jövőben is az önkormányzat tulajdonát képezik.

Ami egykor spekuláció volt, most természetes

Amennyiben a közgyűlés elfogadja az idevágó, Szentes Tamás nevével fémjelzettelőterjesztést, 21 egészségügyi ingatlan marad a fővárosnál, sorsukmégis bizonytalanná válik. A főpolgármester-helyettes ugyanis azértindítványozza a kórházak alapító okiratának módosítását, hogy azokkikerüljenek az egészségügyi intézmények által használt telephelyekközül. Mint fogalmazott, ezek az ingatlanok a kórházak alapfeladatainakellátásához nem szükségesek, így indokolt lehet forgalomképesséminősítésük is. Jelenleg az ominózus 21 ingatlan korlátozottanforgalomképes, azaz csak rendkívül nehezen értékesíthető, vagyhasznosítható nem egészségügyi célra. Amennyiben azonban forgalomképessé teszik, a főváros akár el is adhatja majd a telkeket.

Érdekespálfordulás ez, hiszen mint ismert, 2008-ban 3 fővárosi – államifenntartású – kórház zárt be, a Svábhegyi Gyermekkórház, az OrszágosPszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) és a Szabolcs utcai kórház.Ekkor a mai kormánypártok a Fővárosi Bíróságon és az Alkotmánybíróságontámadták meg az általuk ingatlanpanamának tartott döntést. “A XII. és aII. kerület fideszes többségű önkormányzata változtatási tilalmat rendel el a kórházak épületére, amelyeket a megszűnés miatt a kormányértékesíteni akar” – jelentette be Pokorni Zoltán akkoriban. AFidesz-alelnök és párttársai ugyanis még úgy látták; kötelességükfellépni a bűnös ingatlanspekuláció ellen.