Közös asztalnál a gyógyszerpiaci szereplők

Rendkívüli alkalomként értékelték a mai közös gyógyszerpiaci kerekasztal létrejöttét a résztvevők, ugyanis az elmúlt húsz évben nem sikerült egy asztalhoz ültetni a szereplőket. Mára viszont akkorára nőttek a gondok, hogy találnak olyan közös pontokat, amelyek összefogásra sarkallják őket – hangzott el a mai, gyógyszerpolitikai kerekasztal-beszélgetésen a Városmajori Kardiológiai Központban.

Az ágazat szereplői – a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE), a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ), a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a betegek érdekképviseleti szervei – közösen adtak helyzetértékelést s keresték a választ a fenntarthatóság és kiszámíthatóság megteremtésére, valamint a betegközpontú ellátás biztosítására a Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász által moderált beszélgetésen.

Csak a döntéshozói oldal képviselői hiányoztak. Mint kiderült, a parlament egészségügyi bizottságának tagjai ugyan meghívást kaptak a fórumra, ám mindössze egy kormánypárti képviselő méltatta válaszra az invitálást, jelezve, hogy nem tud részt venni más kötelező elfoglaltsága miatt.

Bár egyelőre hivatalos kormányzati bejelentés még nem történt, de napvilágot látott az információ, miszerint a kormány 2013-ban – szemben az eredetileg tervezett, s a valós kiadásokat messze nem fedező 158 milliárddal – 210-220 milliárd forintos gyógyszerkassza kialakítását tervezi. A kánaán persze nem következik el, ám az egész rendszert megroppantani képes forráskivonás veszélye minden jel szerint elhárul a szereplők feje fölül.

Delistázás, lefelé tartó árspirál
Hatszáz terméket delistáztáztak a generikus program életbe lépése óta a MAGYOSZ tagvállalatainál, ami az összes termék egytizedét érinti, derült ki Ilku Lívia, a szervezet igazgatójának tájékoztatásából. Nincs egyensúlyban a rendszer, ugyanis a delistázás, illetve a vaklicit miatti árcsökkenés dacára egyre komolyabb farmakovigilanciai előírásoknak kell megfelelniük a gyártóknak és a gyógyszerhamisítás elleni intézkedéseknek is hatalmas a költségvonzata.

Az Unióban 52 új hatóanyagot törzskönyveztek 2010 óta, ezek közül azonban mindössze tízet tudott az OEP befogadni a szűkös gazdasági lehetőségek miatt, így a betegek nem jutnak hozzá a például kevesebb mellékhatással járó, eredményesebb új terápiákhoz, adott számot az originális gyógyszerekrőlLeitner György, az IGYE elnöke. Számításaik szerint 7-800 ezer olyan beteg van ma hazánkban, akinek a gyógyszeres kezelése nem vagy csak kompromisszumok árán helyettesíthető, így nem engedhető meg, hogy a gyártók kivonják terméküket az itthoni alacsony befogadási ár miatt.

Változás lehet az ipá-ban
Bár szürke eminenciás a rendszerben a gyógyszer-nagykereskedő, fogalmazottFeller Antal alelnök, mégis jelentős mértékben ők hiteleznek a kórházaknak, valamint a patikáknak is, rajtuk múlik, hogy a betegekhez időben eljusson a gyógyszer, s hogy ne kerülhessen hamis szer a forgalomba. Az alelnök jelezte, hogyha az iparűzési adó (ipa) elszámolási szabályain nem változtat a kormányzat, akkor nem tudják fenntartani a mostani rugalmas rendszert. Mint mondta, az ipa alapjának új elszámolása szerint hatszorosára emelkedik az adóteher, amit nem tudnak előteremteni a cégek a szűkülő árrésbevételük (lásd például generikus program, illetve az árrés-átcsoportosítás a patikák számára) miatt.

Közösen írtak levelet a gyógyszerészi kamarával a gazdasági tárcának. MintHankó Zoltán, a gyógyszerészi kamara elnökének tájékoztatásából kiderült, a kamara azért támogatta a nagykereskedők kérelmét, mert egyrészt a patikák 20-25 százalékát érinti a változás, másrészt a nagykereskedők ilyen arányú terhelése rossz hatással van a patikai kapcsolatokra is.

A kérelem szerint legalább a közfinanszírozott gyógyszereket tekintsék kivételnek az adószámoláskor, ezzel ugyanis egyharmadára csökkenne az ipa-adóterhelés. Mint Feller Antal lapunk kérdésére elmondta, hivatalos választ egyelőre nem kaptak, de arról már értesültek, hogy folyik annak vizsgálata az illetékes tárcánál, miként lehetne úgy módosítani az elfogadott adótörvényt, hogy az „ne érintse annyira érzékenyen a szektort”.

Óvakodnak a generikumoktól
A gyakorló orvosok gondjait szedte csokorba Éger István, a MOK elnöke, aki szerint a politika rendre elfelejti, milyen rossz a társadalom egészségügyi állapota, és hogy négymillió ember él létminimum alatt. Ma nincs társadalmi szerződésen alapuló emberközpontú egészségpolitikája Magyarországnak, tette hozzá. Az orvosokat a minél olcsóbb terápiák felé szorítják, a minőség nem számít. A gyógyítók nem szeretik a generikus programot: nem bíznak abban, hogy a generikum tudja, amit az originális szer; nem ismerik a gyártókat, így nincs tapasztalatuk; a generikumok egymás közötti váltogatásától pedig kifejezetten tartanak.

Általános bizalomvesztés tapasztalható az egészségügyben, az államigazgatás iránt, aminek árnyéka rávetül a GYEMSZI-OGYI-ra is, fogalmazott a vendégként jelenlévő Kőszeginé Szalai Hilda főigazgató-helyettes. Holott a legjobb szakmai tudásával segíti az OGYI, hogy megfelelő minőségű, hatékonyságú gyógyszerek kerülhessenek nálunk forgalomba. A gyógyszertárakban nem jelenhetnek meg „kósza” generikumok, mert az OGYI-nál tudnak a generikus termékekről: ellenőrzik a gyártást, a hatóanyagot, a bioegyenértékűségét pedig a szakma szabályainak megfelelően igazolniuk kell a kérelmezőknek. Tehát nem kerülhetnek olyan gyógyszerek forgalomba, amik nem mentek át ezen a szigorú szűrőn, így a generikumok biztonsággal szolgálják a gyógyítást, tette hozzá.