Magyar seggbe magyar kúpot!

Magyar seggbe magyar kúpot! – az egyik nagy, magyarországigyógyszercég vezetői csak így foglalják össze maguknak, hogy szeretnékvégre elérni: a hazai fogyasztók, amikor csak tehetik, itthon gyártottgyógyszereket vásároljanak – mondta el az [origo]-nak a cég egyikvezetője. Ha ez megvalósulna, ugyanúgy magyar munkahelyek megőrzését éslétesítését segítenék, mint amikor célzottan magyar élelmiszert vesznek – magyarázta az üzletember.

Szerinte azonban az élelmiszerek piacán már kibontakozóban lévővásárlói tudatosság a patikákban csak nyomokban jelenik meg: a legtöbbembert nem érdekli, hogy melyik cég gyártotta a gyógyszerét,következésképp annak sincs tudatában, hogy a készítmény mely országbólszármazik.

A kérdés azért húsba vágóan aktuális a Magyarországon gyártóbázist fenntartó cégeknek, mert az egy éve működő, úgynevezett vaklicites gyógyszerár-támogatási rendszerben jelentőspiacvesztést szenvedtek el a külföldi gyártókkal szemben. Az IMS Healthegészségügyi szolgáltató adatai szerint a négy vállalat összesítettgyógyszereladása 2012 első 8 hónapjában 11,5 milliárd forinttal, többmint 11 százalékkal volt kevesebb, mint 2011 hasonló időszakában. Ateljes gyógyszerforgalom ezalatt összesen 12,3 milliárddal csökkent.

A vállalatok állítják, hogy ez nemcsak nekik, illetve atulajdonosaiknak rossz, hanem előbb-utóbb megérzi a nemzetgazdaságegésze, hiszen a gyógyszergyártás a magyar gazdaság egyik legstabilabblábának bizonyult a válságban. A Századvég Gazdaságkutató nemrégelkészült tanulmánya, amelyet részben a gyógyszercégek finanszíroztak,szintén ezt mutatja ki. A gyógyszergyárak ezért úgy érvelnek, hogy hiába vesznek olcsóbb gyógyszert a betegek, ezzel hosszú távon maga alattvágja a fát a magyar gazdaság.

Ázsiai konkurencia

“Csak a Richternek húsz olyan terméke van, amelyet az új rendszerbevezetése óta ki kellett vonni a forgalomból, mert nem érte meg többé a gyártása vagy nullára csökkent az eladása. A vakliciten ugyanis gyakran olyan árral nyernek a külföldi cégek, amilyennel nem tudunkversenyezni” – mondta az [origo]-nak Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője. A Richter korábbi közlése szerint 15-20százalékos árbevétel-kiesésre számít.

Több terméke jutott hasonló sorsra a Sanofinak is, hárommilliárdforintos árbevétel-csökkenést okozva – közölte Rózsa Iván, a franciaSanofi magyarországi leányvállalatának kommunikációs igazgatója. AzEgisnek három készítménye került ki a támogatott körből, úgy, hogy azegyik elnyerte a legutóbbi Magyar Innovációs Nagydíjat, de a másik kettő is innovációs díjat kapott.

A kínai, indiai minőségbiztosítási követelmények sokkal lazábbak,mint az európaiak, ezért kisebb költséggel teljesíthetők, így az ottanigyártók árban könnyen megverik a magyar gyártókat – állította BekeZsuzsa. “Az is előfordul, hogy a veszteséges forgalmazást is bevállalják egy időre, hogy megöljék a piacot” – magyarázta. Rózsa Iván ehhez azttette hozzá, hogy sok originális (nem utángyártott) terméknek azért nemlehet csökkenteni az árát, mert akkor más országokban is ezt kellenetenni, amit az anyavállalatok nem engednének meg.

 

Ráadásul egy a vakliciten befutott olcsó készítmény esetében márelőfordult, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet szennyeződés miattkénytelen volt kivonni a forgalomból – hangoztatják a gyógyszergyárak.Az Országos Gyógyszerészeti Intézet több szabálytalanság miatt összesen50 millió forintra bírságolta az érintett forgalmazót, a Medico UnoPharmát. A Nebacop nevű vérnyomáscsökkentőről pedig nemrég kiderült,hogy miután a hirtelen megnőtt kereslet miatt a forgalmazója nem tudottbelőle eleget szállítani, egy idő után egy másik, bár azonos hatóanyagúkészítményt kezdett csomagolni a dobozába – igaz, az érintett cégszerint hatósági engedéllyel.

Olcsóbb alternatívák

Tény, hogy amióta a vaklicit működik, számos terápiához sokkalolcsóbban érhetők el azonos hatóanyagot tartalmazó generikus(utángyártott) gyógyszerek. Jól járt a költségvetés is, ártámogatásraugyanis több tízmilliárd forinttal kevesebbet kell így költeni. Az OEP adatai szerint a tavaly októberi első vaklicit 35 milliárd forintos, az idén áprilisi20 milliárd forintos, míg a legutóbbi, október elsejétől hatályoshétmilliárd forintos árcsökkenést hozott összességében.

“Igen, a kormány kipipálhatja az árak leverését. Akutatás-fejlesztésre költött pénz mennyiségén, a beruházásokon viszontmindez meg fog látszani. Ráadásul az árbevétel-kiesés miatt az érintettvállalatoknál már folyamatban van a létszámleépítés” – mondtafelvetésünkre Rózsa Iván.

A hazai gyártók így azon gondolkodnak, hogy kampányt indítanak afogyasztók tudatosságának növelése érdekében, azt hangsúlyozva, hogy amagyar gyógyszeripar termékei elismerten világszínvonalúak. Az üzenetazonban nem egyszerű: Rózsa Iván szerint nem csupán az itthon gyártott,hanem a hazai gyártók által forgalmazott termékek vásárlását is érdemesösztönözni, hiszen az ebből származó nyereséget is Magyarországonforgatják vissza.

Ritkán kérdezik, de jobban elfogadják

“A kutatások szerint van már itthon egy olyan fogyasztói réteg, amely megnézi, hogy ki a gyártó, és ha a származási ország nem is, a márkaszámít neki. A gyógyszer ugyanakkor annyiban speciális, hogy avényköteles termékek esetében a döntéshozó az orvos, így nem egyszerűen a betegek szemléletének formálására van szükség” – magyarázta BekeZsuzsa.

Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnökeérdeklődésünkre azt írta: a betegeknél jellemzően nem élvez előnyt ahazai, ritkán kérdik a származási, gyártási helyet, de “jobbanelfogadják az európai (hazai) gyártású gyógyszereket”.

Gyógyszerhiány, bizonytalanság

A vaklicit azt jelenti, hogy a gyártóknak egymás árainak ismeretenélkül kell ajánlatot tenniük, majd a második fordulóban mindenkinekmegvan a lehetősége, hogy alkalmazkodjon a legalacsonyabb árhoz. Az OEPaz olcsóbb termékekre adott ártámogatással ösztönöz azok vásárlására. Arendszerre nemcsak a pórul járt magyar gyártók, hanem a patikák ispanaszkodnak. Korodi Karolina szerint a rendszer legmarkánsabb hatása abizonytalanság és a kiszámíthatatlanság: a félévenkénti vaklicitekután két-három hét bizonytalan készletgazdálkodás következik apatikáknál, ami “a beteg számára folyamatos döntési helyzetet okoz. Ahelyettesítő gyógyszereket ajánlja a patikus, természetesen ajogszabályi előírásoknak megfelelően, és a betegnek el kell fogadnia azegyik készítményt, ha gyógyulni akar.”

A szövetség tapasztalatai szerint ellátási gondok is akadnak: avaklicit után helyzetbe kerülő gyártók nem mindig tudták (különösen akis és közepes cégek) tartani a folyamatos ellátást. “Azonforgalmazóknál, amelyek nem gyártók, és külföldön, bérgyártásból szerzik be a termékeiket, előfordult az utánrendelési lehetőség megszűnése vagy nagy csúszása. Volt néhány termék, amely hónapokon át nem voltbeszerezhető” – írta Korodi Karolina.