Megbukott az egykulcsos adó: extra teher a 202 ezer forint feletti jövedelmekre

Lehullott a lepel a kormány jövő évi adóterveiről, s végre az iskiderült, hogy a nemzetgazdasági tárca hamarosan arra tesz javalatot aNemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT), hogy a jövő éviminimálbér 92 ezer forintra emelkedjen, s a garantált bérminimum (azaz a szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozók minimumbére) 108 ezerforint legyen.

A szaktárca közleményéből kiderül, hogy aköltségvetési szférában működő kompenzációs rendszert, amely arra volthivatott, hogy az idei adóváltozásokból eredő nettó bércsökkenéstellensúlyozza, jövőre is fenntartja, azaz csak ennek segítségével tudjatartani magát ahhoz az ígéretéhez, hogy senki nem jár rosszabbul, mintidén.

A versenyszférát illetően a kormány öt százalékos bérajánlást tesz(idén 4-6 százalék volt), de a közlemény sejteti, hogy ez az emelés nemlesz elég ahhoz, hogy nettóban senki se vigyen haza kevesebb pénzt, mint idén, ezért aztán, ahogyan fogalmaznak:az állam ki fogja venni a részét a munkáltatók megnövekedett terheiből, s javasolni fogják, hogy aszociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás felettibéremelés egy részét az állam munkáltatónak részben visszatérítse.

Ahogyan írják, a kormány tisztában van azzal, hogy a béremeléseketkövetően is lehetnek olyan munkavállalók, akik rövid távon nettókeresetcsökkenést szenvedhetnek el az adórendszer átalakítása miatt.Ezért létrehoz egy olyan célzott kompenzációs rendszert, amely azokat amunkavállalókat segítené, akik ténylegesen alacsony jövedelemmelrendelkeznek.

HIRDETÉS

A csavar ott van, hogy a fenti kompenzációs rendszer működéséhez akormány a bevételt a személyi jövedelemadó rendszerén belül kívánjamegteremteni, ezzel lényegében megszüntetve gazdaságpolitikájának egyikfő elemét, az egykulcsos adót. Mindaddig ugyanis, “amíg az egykulcsosadó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz”, addig az “eddigiadóterheknél alacsonyabb mértékű”, átmeneti jellegű hozzájárulást kellfizetni a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelműeknek. Ebből abevételből pótolják a többiek kiesett jövedelmét.

A minisztérium közleményében arról nem esik szó, hogy mennyi lesz azextra adó, de mivel a közlemény szerint az eddigi adóterheknélalacsonyabb mértékű lesz, vélhetőleg nem éri el majd a 16 százalékot,persze az alapból fizetendő 16 százalékon felül. Arról sem esik szó,hogy milyen számítások alapján állapítják meg, mennyi lesz a hiányzójövedelem, így azt sem tudni, hogy annak pótlására mennyi extra adótkell beszedni. Arra sem ad magyarázatot a szaktárca, hogy miért pont 202 ezer forintnál lép be az elvonás: e fizetési kategória ugyanis még azegykulcsos adórendszer vesztesei közé tartozik.

A egészségügy-finanszírozás renbetételét is a dolgozó emberekkelkezdi megfizetteni a kormány: javasolja a munkavállalókat terhelőegészségbiztosítási járulék 1 százalékos emelését. Azt a kérdést, hogyezt a járulékemelést be kell-e vonni az adórendszer átalakítása miattkompenzációba – és ha igen, milyen mértékben – a kormány a NemzetiGazdasági és Társadalmi Tanács egyeztetésein kívánja megvitatni.

Más információkkal is szolgál a közlemény. A minimálbért például ajelenlegi 78 ezer forintról 92 ezerre, a garantált bérminimumot 108 ezer forintra emelnék. Pont akkora az emelés mértéke, ami ellensúlyozza azadójóváírás és a félszuperbruttó kivezetése miatti nettójövedelemveszteséget ezeknél a dolgozóknál – a reálveszteséget azonbannem, márpedig 4,2 százalékos jövő évi infláció mellett ez nemelhanyagolható. A munkaadókat ez nem fogja vigasztalni, nekik közel 20százalékos béremelést kell ebben a körben végrehajtaniuk. A lapunknaknyilatkozó munkaadói, munkavállalói szervezetek vezetői, elemzők,adószakértők reakciója így foglalható össze: ez brutális, rengetegállást veszélyeztet ezzel a kormány. Cégvezetők arra hívták fel afigyelmet, hogy 1,5 százalékos gazdasági növekedés mellett irreáliselvárás ilyen mértékű béremelést átverni a versenyszektoron. Amunkavállalói oldal viszont üdvözli a kormány javaslatát.

A minimálbéreseken túl a többi munkavállalónak a versenyszektorban 5százalékos béremelést tart szükségesnek a nemzetgazdasági minisztérium.Arról nincs hír, hogy ez átlagérték, vagy mindenkire egyformánvonatkozna az előírás. Mint ahogy az sem világos, hogy ez a szám milyenviszonyban van az elvárt béremeléssel, amit a bruttó 300 ezer forintalatt keresők esetében a nettó bérek megőrzése érdekében írna elő akormány egy idén elfogadott törvény alapján. Mivel a közleménybéremelési ajánlásról beszél, tehát a szociális partnerekkel folytatotttárgyalások eredménye lehet a döntés, feltételezhető, hogy semmilyenben. Ugyanakkor lapunk úgy értesült – és a közlemény hangvétele is eztsejteti – hogy a javaslatcsomag egészéről tárgyalni kíván a kormány, így elképzelhető, hogy az elvárt béremelésről sem központi döntés születik, hanem egyezség alapján állapítják meg annak a mértékét.

Avisszafogottságról árulkodik az a javaslat is, amelyik a munkaadóknakkompenzációt ígér a szociális partnerekkel közösen elfogadott béremelési ajánlás feletti béremelés egy részére. Hogy ez pontosan mit jelent,szintén nem derül ki a sajtóanyagból, de információink szerint érdemikompenzációról lehet szó. Az intézkedés értelme mindenesetremegkérdőjelezhető, hiszen a kormány az adórendszeren keresztül is eltudná érni, hogy több maradjon a dolgozóknál: most az történik, hogy acégekkel megemelteti a bért, majd a költségvetésből visszafizeti annakegy részét. Vélhetően az egykulcsos adórendszer melletti elkötelezettség miatt kell a pénzeknek ezt a vargabetűt megtennie a munkavállalóhoz.

Az alkalmazottaknak is útra kell majd kerekedniük: a kormány terveiszerint csak azok kaphatnak kompenzációt, akik felkereseik alegközelebbi adóhivatalhoz, ott igazolják, hogy “rövid távon nettókeresetcsökkenést szenvednek el az adórendszer átalakítása miatt”(szöveghűen idéztük a kormányzati közleményből), valamint nyilatkoznakarról, hogy nincsen egyéb, „be nem vallott, vagy nem megfelelőenbevallott jövedelmük”. Ha mindezt hitelesnek tartja a NAV, akkoreljutattja a kompenzációt. Annak végső összege az éves jövedelem alapján lesz meghatározva, de a munkavállalók előlegben részesülhetnek.

Az adószakértők hüledezve fogadták ezt a javaslatot, nem értik, mit iskell bevallaniuk az érintetteknek, miért vallanák be, és miért tennék ki magukat egy adóhatósági eljárásnak, még ha több ezer forintról is lenne szó. Nem minden településen működik NAV-iroda, és sokan nemkockáztatnának meg egy átfogó adóvizsgálatot, ha esetleg valami gyanússá válna a ügyfélszolgálaton dolgozóknak.