Megpuccsolt kormányterv és külön alku Orbánnal?

A Népszabadság úgy tudja: Orbán Viktor elsődleges célnak tekintette aközintézmények államosítását, míg Szócska úgy vélte, ha nála vannak azok a jogosítványok, amelyekkel megmondhatja, hogy hol, miből és mennyitkezelhetnek, akkor őt nem nagyon érdekli, hogy kinek a tulajdonábanvannak a kórházak. A miniszterelnökkel való eddigi összjátékátellenfelei is kiszámíthatónak és korrektnek értékelik. Így aztán azállamtitkár magabiztosságát állítólag nem kezdi ki, hogy Orbán éppenmilyen taktikai játszmát enged a kórházak átadása-átvétele körül. Mindez kétségtelenül hatással van arra, hogy mi történik az egészségügyben. Avita ugyanis valójában nem a fenntartói jogokról zajlik, sokkal inkább a “jogosítványokról”.

Pedig a játszma egyre élesebb: Tolna megyében pénteken bejelentette a megyei kormányhivatal vezetője, hogy átveszi a megye összesintézményét, a kórházat is. Pedig a Szócska-féle egészségügyi reformmal a megyék elveszítenék kórházaik felett a befolyásukat, és az új,speciális hivatalhoz, úgynevezett térségi intézethez – amelybenkizárólag az egészségügy közjójának elkötelezett emberek dolgoznának –központosítanák az ellátásokat. E terv szerint a területre jutó közpénzelosztását és a fölhasználás kontrollját, beleértve a működtetéshezkötődő összes beszerzést is, e hivatal végezné – a tárca felügyeletemellett. Csakhogy épp ez az, ami erősen sérti a megyei vezetők gazdasági érdekeit.

A Szócska-féle átszervezéssel ugyanis jelentős összegektől eshet el a helyi politikai elit, ha a jövőben már nem ők dönthetnek a beszállítóikörről. A kormányhivatal által vezérelt állami kórházirányítássalviszont minden maradhatna a régiben, mondják bennfentesek.

 

Az államtitkár a változások sikeressége érdekében új adatgyűjtő, azinformációk minőségi osztályozására képes szervezetet hozott létre, aGyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). Ebbe a hivatalba sűrítette a tárca korábbiháttérintézményeit, s a hozzájuk tartozó állami és az ágazat számára még elérhető uniós forrásokat. Az állami hivatalok közül mára talán ittkoncentrálódik a legnagyobb és a legkönnyebben mobilizálható összeg. Ahivatal – a Szócska-féle reformok egyik „tartóoszlopa” – szolgáltatja az átalakításhoz szükséges szakmai adatokat. Ha pedig a térségi intézetekmegalakulnak, a GYEMSZI koordinálja a területi betegirányítást, ésátveszi a közbeszerzések, az energia- és gyógyító eszközökmegvásárlásának terhét az intézményektől.

  Kivárás, óvatos taktikázás, ez minden, ami a megatárcán belül azegészségügyet pillanatnyilag a leginkább jellemzi – mondta egyikforrásunk. Tegyük hozzá: ilyen ellenszélben ez nem meglepő.Fordulópontot jelenthet Orbán Viktor és Szócska Miklós szeptemberelejére tervezett találkozója. Azt valójában Réthelyi Miklós tárcavezető kezdeményezte, hogy a nagy őszi kormányzati beszámoltatás során Orbánne csak vele, hanem az államtitkáraival is találkozon.

Az eseményt azért is várják sokan, mert mára a Szócska-hívők táborais elbizonytalanodott. A kormányfővel zajló találkozó viszont pontottehet annak az áldatlan vitának a végére, hogy a Szócska-féle Semmelweis Tervben leírtak vagy a megyei önkormányzati politikusok gazdaságiérdekei szerint szabják-e át a kórházi ellátórendszert.

Szócska Miklóst egyébként nemcsak a tárca, illetve saját, Fideszenbelüli erőtlensége erodálja. Egy közeli munkatársa azt mondta róla:képletesen szólva, még mindig tankönyvet ír, szép terveket sző, és nemérdekli, hogy közben milyen események zajlanak körülötte. Meggyőződése – és ezt a 2007-ben írt doktori értekezésében is kifejtette –, hogy areformok elleni „fúrógép” azért olyan hatásos, mert a változásokkampányszerűen zajlottak, és ez önmagában ellenállást vált ki. Szerinte a helyes vezetői magatartás, ha a változás ráépül a folyamatokra, és adidőt a „szervezeti tanulásra”.

Elképzelései szerint orvosok, nővérek sokaságának kell úgy éreznie, ő is részese, alakítója a változásoknak. Az elmúlt hónapokban eztkészítette elő, „végrehajtó csapatokat” szervez országszerte. Munkájában főként volt munkahelyére, a Semmelweis Egyetem MenedzserképzőIntézetének végzett hallgatóira épít. Lapunk úgy tudja: Szócska ésmunkatársai szinte valamennyi volt hallgatóját megkeresté, és aztkérték, legyenek a „Szócska-csapat tagja”. Országjárását is a “nagycsapatépítő tréning” köré szervezte.

Az államtitkár azt állítja: még az idén hozzálát a rendszerátalakításához. Az sem kizárt, hogy a kórházak megyei hivatalbaintegrálását valahogy a maga javára fordítja. Ugyanakkor – teszik hozzáforrásaink – az államtitkárnak erős a hite a miniszterelnökben. Csakhogy azon semmilyen hit nem segít, hogy a rendszer lecsúszása egyregyorsabb, és remény sincs arra, hogy lesz pénz vagy politikai erő akonfliktusok felvállalásához. És ezen nem segítenek az olyankétségbeesett kísérleetk, mint amilyen a rezidensek ösztöndíja volt. Azugyanakkor senki sem tudja megmondani, hogy ezek az elképzelések azértvoltak kudarcosak, mert Szócsak Miklós valamit rosszul gondolt, vagyazért mert a rendszer már menthetetlen.