Mi van az új Munka Törvénykönyvében?

Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalókezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapjánlegfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járópótszabadság, de új elem, hogy igénybevételére mindkét szülő jogosultlesz. Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig ötmunkanap pótszabadság jár.

A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb kétrészletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogytartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződésrendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

Az új törvénykönyvben szerepel, hogy a munkavállaló a munkáltatóelőzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhatel. Az indoklás szerint a rendelkezés a borravaló és a hálapénz elfogadásának tilalmát mondja ki, de a munkáltató felmentést adhat alóla.

A védett korra vonatkozó szabályozás úgy változik,hogy miközben a védelmi időszak továbbra is az öregségi nyugdíjkorhatárbetöltését megelőző öt év, a munkáltató a munkavállaló határozatlanidőtartamú munkaviszonyát felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha az lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággaljelentős mértékben megszegi, illetve olyan magatartást tanúsít, amely amunkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandósság, szülési szabadság, továbbá gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. A védelem az anyát abban az esetben is megilleti a gyermek hároméves koráig, hanem vesz igénybe fizetés nélküli szabadságot. Nem szüntethető megfelmondással a munkaviszony a tényleges önkéntes tartalékos katonaiszolgálat alatt sem.

A szabályozás szerint a munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, utóbbi a rendkívüli felmondás jogintézményét váltjafel. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie.Azonnali hatályú felmondással a munkavállaló és a munkáltató egyarántélhet. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidőalatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntetmeg így.

A törvény nem határoz meg konkrét felmondási okokat, összefoglalvajelöli meg a felmondás lehetséges okait. Eszerint az csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve amunkáltató működésével összefüggő lehet.
A munkaviszony jogellenesmegszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozottkárt, de a kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havitávolléti díjának összegét.

Vasárnapra rendes munkaidő egyebek mellett arendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, valamint a több műszakos tevékenység keretében,illetve a készenléti jellegű munkakörben vagy külföldön foglalkoztatottmunkavállalónak osztható be.

Rögzíti a törvény azt is, hogy munkaszüneti nap január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
A mostani szabályozáshoz képest nő, a jelenlegi kétszázról 250 órára a rendkívüli munkaidő éves korlátja, kollektív szerződésben a jelenlegihez hasonlóan legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni.

A próbaidő munkaszerződés alapján legfeljebb háromhónap lehet, ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek aztlegfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják. Kollektív szerződésbenmaximum hat hónapos próbaidő köthető ki

Új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. Így a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki”munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytőlpénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadástteljesít”, a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nemlehet több egyhavi alapbérénél.

A mostani törvénykönyvhöz hasonlóan az új kódexben is szerepel a munkaerő-kölcsönzés szabályozása. Rögzítik például, hogy kikölcsönzés időtartama nem haladhatja meg az öt évet.

Az új munka törvénykönyvében szerepel az is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás-minimálbér) összegét és hatályát (a Nemzeti Gazdasági ésTársadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultációt követően) a kormányállapítja meg. Újdonság az is, hogy a kabinet a munkavállalók egyescsoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg.

A 2012 júliusától életbe lépő új szabályozás szerint a kötelezőlegkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembekell venni a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, amunkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes ágazatokés földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait. A kötelezőlegkisebb munkabér összegét naptári évente felül kell vizsgálni – áll atörvényben.

Felhatalmazást kap a kormány arra is, hogy a bruttó 300 ezer forintalatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremeléselvárt mértékét rendeletben határozza meg.

A jogszabály rendelkezik a bérpótlékról, rögzítve, hogy az amunkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, többműszakban vagy készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalót ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, míg a munkaszüneti napon rendesmunkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.

A több műszakban foglalkoztatottaknak az este és a reggel hat óraközötti munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.Annak a munkavállalónak, aki nem jogosult műszakpótlékra, éjszakaimunkavégzés esetén (ha annak időtartama az egy órát meghaladja) 15százalék bérpótlékot kell fizetni.

A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár amunkaidőbeosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendeltrendkívüli munkaidőben vagy a munkaidőkereten, illetve az elszámolásiidőszakon felül végzett munka esetén. Az így adott szabadidő nem lehetne kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munkatartamánál, és az alapbér arányos része járna utána.

Az új törvény szerint a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyettvagy készenlét, illetve ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és abérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.

A törvény rendelkezik a munkavállaló kártérítési felelősségéről is. Eszerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségénekmegszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el,ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nemhaladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét.Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésbenmaximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke.Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt megkell téríteni. 

A munkaügyi kapcsolatok esetében az új Munka Törvénykönyve szabályozza az üzemi megállapodásnak azt a típusát, amely alkalmas rá, hogy a kollektív szerződéstmeghatározott feltételek fennállása esetén és megfelelő tartalmikorlátozással részben pótolja. Az ilyen üzemi megállapodás megkötésénekfeltétele, hogy a munkáltató ne tartozzon általa kötött kollektívszerződés hatálya alá, illetve a munkáltatónál ne működjön képviselettel rendelkező szakszervezet.

Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezetjogosult, amely tagjainak száma eléri a kollektív szerződés hatálya alátartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. A szakszervezetekegyüttesen köthetnek kollektív szerződést, és ennek megfelelően egymunkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető.

Az új törvénykönyv tartalmazza, hogy a védett szakszervezetitisztségviselő munkaviszonyának munkáltató általi felmondásához aközvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges. A védett szakszervezeti tisztségviselők száma azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavállalók előző évreszámított átlagos létszáma kevesebb mint ötszáz, egy lehet; ha adolgozók száma ötszáz és ezer közötti, kettő, ha ezer és kétezerközötti, három szakszervezeti vezető részesülhet védelemben, mígnégyezer munkavállalóig négy, afelett pedig öt.

A védett szakszervezeti tisztségviselőt feladata ellátása érdekében a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelőmunkaidő-kedvezmény illeti meg.