Mindent beveszünk? Téves egészségügyi tanácsok

Ki ne találkozott volna már azzal az ajánlással, miszerintegészségünk és jó közérzetünk megőrzése érdekében naponta nyolc pohárvizet, azaz napi két liternyit kell meginnunk. A modell és színésznőJerry Hall állítása szerint ennél jóval többet, hat liter vizet isziknaponta – olvasható Rose Shapiro Beveszed? Mire jók és mire nem az alternatív gyógymódok című könyvében.

A szerző szerint a víz ilyen mennyiségű fogyasztását azegészségmegőrzés első parancsolataként tartják számon, és eztmég rengeteg túlzó állítással is támogatják. Például azzal, hogy anépesség több mint fele folyamatosan kiszáradt állapotban él,vagy veszélyesen ki lehet száradni, anélkül, hogy észrevennénk. De aztis állítják, hogy csak tiszta víz ivásával lehet megfelelőenrehidratálódni, tea, kávé, üdítő vagy alkohol fogyasztásával nem. Aztánjön a magyarázat is, miért jó a legurított két liter víz. Állítólagnöveli az energiaszintet, a szellemi és fizikai teljesítőképességet,egészségesebb lesz a bőrünk, fogyhatunk, sőt még bizonyosbetegségeinkből is kigyógyulhatunk.

Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A tudományos újságíró szerint a nagymértékű folyadékfogyasztásszéleskörű népszerűsítése olyan lehetőség, amit a palackozott italokgyártói sem hagyhatnak ki. (Az Egyesült Királyságban eladott palackozott víz mennyisége csaknem eléri az évi egymilliárd litert, Londonbanmeghaladja a kóláét is. És mi tagadás az ásványvíz Magyarországon isnapi fogyasztási cikké vált, az egy főre eső hazai fogyasztás évi 3literről 110-re ugrott mostanra.)

Mit mond a tudomány?

A New Hampshire-i Darthmouth egyetemének orvosikarán dolgozó Heinz Valtin fiziológus utánajárt a két liter vízfeltételezett hasznáról szóló bizonyítékok eredetének. A táplálék– ésfolyadékfelvételről szóló tudományos tanulmányok áttekintése után Valtin doktor egyáltalán semmi alátámasztást nem talált a két litervíz hasznos voltára, sem arra, hogy a népesség többsége kiszáradástólszenvedne. Arra jutott, hogy a tanács egy 1954-ben kiadott amerikaiiránymutatás félreértelmezéséből eredhet. Ebben az állt: “Legtöbbesetben a felnőtteknek napi két és fél liter víz elegendő lehet.Különböző személyeknek a szokásos mennyiség minden, élelmiszerrel bevitt kalóriára egy milliliter. Ennek a mennyiségnek a legnagyobb részéttartalmazzák az elkészített ételek.” Valamilyen okból ez utóbbimondatot kifelejtették vagy figyelmen kívül hagyták, ez vezetett az évek során ahhoz az elképzeléshez, hogy naponta még nyolc pohár vizet megkell inni.  

A szerzőről
A szerző brit tudományos újságíró, aki cikkeinkívül e könyv révén vált elismertté. Rose Shapiro rendszeresen publikál a legnagyobb folyóiratok, az Independent, az Observer, a Guardian és aTime Out hasábjain. További információért kattintson!

Valójában az élelmiszerekben lévő víz az átlagos napi bevétel felétfedezi. Azonkívül, hogy a gyümölcsök és zöldségek fő összetevője – abrokkoli mintegy 90 százaléka víz –, a legtöbb táplálékban megtalálható. A sültek 65 százalékban tartalmazzák, a kenyér 35 százalékban, és még a kemény sajtoknak is 38 százalékát teszi ki. A szakember utal azokra akutatásokra, amelyek szerint más italokat is (például a kávét, teát,üdítőket és kólát is) bele lehet számolni a teljes folyadékfogyasztásba. Bár ezek némelyike vízhajtó hatású lehet, még így is hozzájárulnak afolyadékbevitelhez. A tea fogyasztása pedig még kedvezőbb is lehet avízénél.

Heinz Valtin hangsúlyozta, hogy következtetései mérsékelt égövön élő, főleg ülőmunkát végző, melegebb éghajlaton élő, vagy bizonyosbetegségektől szenvedő embereknek több folyadékra lenne szükségünk. Túlsok víz fogyasztása viszont kockázatos lehet – zavart tudatállapottal,agyvérzéssel és esetleg halállal járó hiponatrémiát (alacsonynátriumtartalom) okozhat.

És mit mond a hazai szakember?

“Annyi folyadékra van szükségünk egy nap, amennyit elvesztünk: eznapi 2,5–3 liter körül van; ez a mennyiség főleg vizelettel, izzadással, kilélegzéssel távozik a szervezetünkből” – mondta el megkeresésünkreAntal Emese dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetséségenekelnöke, mi is jelenleg az általuk is irányelvnektekintendő táplálkozástudományi álláspont e kérdésben. Minthangsúlyozta, ebből a mennyiségből pedig napi 1,5–2 liternyit folyadékformájában érdemes magunkhoz venni, a többit pedig az elfogyasztottételekből hasznosíthatja a szervezet. “Nem csak azt szoktuk tanácsolni,hogy a napi energiaszükségletünket elosztva, ötszöri étkezéssel vigyükbe a szervezetünkbe, hanem az is fontos, hogy a napiszükséges folyadékmennyiséget se egyszeri-kétszeri ivással tudjuk le,a legjobb, ha egész nap kortyolgatunk” – szögezi le Antal.

Fotó: MTI/Kászoni László

A folyadék persze nem csak tiszta vizet jelent, megteszi a tea, demég a sör is, alacsony alkoholtartalma miatt – igaz, körülbelül egypohárnyi jöhet szóba, ha szigorúan a folyadékpótlásra gondolunk. Akikpedig rendszeres kávéfogyasztók, nálunk is folyadékpótló szerepe lehetmég a napi egy-két kávénak, ennél több mennyiség már vizelethajtóhatással bír. Az ásványvízfogyasztásnál pedig arra érdemes figyelni,hogy lehetőleg havonta váltogassuk a különféle fajtákat, hogy véletlenül se halmozódhasson fel szervezetünkben egy-egy ásványianyag. Ami pedig a táplálkozást illeti, nyáron, nagy melegben érdemes előnybe részesíteni a magas víztartalmú zöldségeket és gyümölcsöket, mint például aparadicsomot, káposztát, karalábét és a dinnyeféléket.

Arra a kérdésünkre, milyen mértékű folyadékfogyasztás lehet káros aszervezetre, a dietetikus azzal reagált, hogy ez elsősorban az egyénitoleranciától függ, ahogy a környzet és a végzett tevékenység isbefolyásolja a szervezet igényét. Átlagembernél, normális körülményekközött 5-6 liter folyadék már extrém mennyiségnek számít, míg egysportolónál, vagy a forró napon izzadó kétkezi munkásnál nem biztos,hogy káros következménnyel járna ez a mennyiség sem.

Na most akkor van szabály vagy nincs?

A témával a tévhitekkel foglalkozó oldal, a Snopes.com is foglalkozott. Ők is megemlítik az általunk ismertetett vélekedéseket, különfélenézeteket, tudományos magyarázatokat, ám az ellentmondásokat nem oldjákfel. A lényeg, ahogy írják: nem lehet mindenki számára érvényes szabályt felállítani, hiszen korunktól, fizikai erőnlétünktől, a klímátólfüggően más-más igényeket támaszthat a szervezetünk. Azt ajánlják: igyon mindenki annyit, amennyi jólesik neki: ha szomjasak vagyunk,akkor igyunk, ha nem, ne igyunk. És valljuk be, ez egészen elfogadhatótanácsnak tűnik.