Mit hoz a január? – forgatókönyvek orvossztrájk esetére

Alig több mint egy hét, és a Rezidensszövetség kezdeményezésére többezer orvos felmondólevele aktiválódhat. Egyelőre nem ismertek pontosszámok, annyit tudni, hogy december közepén már 2500 felett járt azelégedetlenek száma. Ahogyan arról sincsenek pontos adatok, melyintézményeket milyen szinten érinthet a bojkott: erről többször ispróbáltuk megszólaltatni Papp Magort, a rezidensek vezetőjét,sikertelenül.

A hvg.hu-nak a héten adott interjút Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki élesen bírálta arezidensek „harcmodorát”, azt mondta: látja és megérti az ágazatelkeseredettségét, de szerinte mindent megtettek, amire a gazdasági környezet lehetőséget adott.

Kérdés, hogy ez mire lesz elegendő, és hogy vajon az elkövetkezőnéhány napban sikerül-e kompromisszumra jutnia a két félnek.Mindenesetre már az ÁNTSZ is vizsgálja, hol keletkezhet ellátási zavar amiatt, hogy 2500 rezidens januárban aktiválná felmondó levelét.

Túlzó?

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki a Veszprém megyeikórház főigazgatója is egyben, azt mondja lapunknak: ha valóban felállháromezer orvos, akár az egészségügyi törvényben előírtkatasztrófa-egészségügyi ellátásra is redukálódhat a hazai ellátás.

A Veszprémi kórház azután került reflektorfénybe, hogy Papp Magor nemrég a köztévén azt mondta: a Veszprém megyeikórházban az intézményben dolgozók csaknem 70 százaléka letétbe helyezte a felmondását, ami szerinte országos jelenség.

Rácz Jenő lapunknak azt mondja, szerinte túlzó ez a becslés, bár semjogilag, sem más úton nincsen egyelőre információja arról, mennyienhelyezték letétbe a felmondásukat. „Összesen kétszázöt orvosunk van, tíz százalékuk a menedzsmentben dolgozik, tíz százalékuk nyugdíjas. Az őesetükben értelmezhetetlen lenne a felmondás. „A többiek nagy részevállalkozásban dolgozik, így ők nem is tudnának felmondani” – mondja.

Az igazgató szerint náluk éves szinten 400 millió forintot osztanakszét a dolgozók között pluszban, a törvény által előírtakon felül, „úgyvélem, elég vonzó az intézményünk. Ennek ellenére tragikusnak tartom azorvosok fizetését, az unióban Románia és Bulgária után a magyarszakemberek keresnek a legrosszabbul.” Rácz szerint őket azaneszteziológia, intenzívterápiás és sürgősségi ellátás területénérintené a legrosszabbul a tömeges felmondás, „ami nem jelenti azt, hogy néhány orvos felállása ne tudná megbénítani az ellátást”.

Csiba Gábor, a BAZ megyei intézmény vezetője sem tud semmikonkrétumot saját kórházáról. Ő már kicsit szkeptikusabb, szerinte„blöff az egész akció”, és nem hisz benne, hogy ennyi orvos egyszerremondana fel. „De még ha meg is teszik, két-három hónapunk lesz addig,míg a felmondási idők letelnek, azaz márciusra kell tudni a helyzetetkezelni.” Csiba a céllal igen, a módszerrel nem ért egyet. „Ennek ahelyzetnek a kezelése a kormány feladata. Ha valóban tömegesek lesznek a felmondások, az nem egy-egy intézményt érint majd, hanem országosszinten okozhat problémákat. Ebben az esetben szűkíteni kell azellátást: adott esetben csak gyerekeket, sürgős eseteket és onkológiaibetegeket fogunk ellátni.”

A hvg.hu-nak korábban megszólaló kórházvezetők egyike sem tart attól, hogy a szlovákiaihoz hasonló helyzet állhat elő, ha életbe lépnek a felmondások.(Szlovákiában december elsején állt fel 1200 orvos, mert a kormány azáltaluk kért 700 eurós havi fizetésemelés helyett csak 300-atajánlott.) Lapunknak akkor Harmath György, a Heim Pál Gyermekkórház,Radnai Zoltán, az egyesített Szent László és Szent István, illetve Golub Iván, az Uzsoki Kórház főigazgatója is azt mondta: nincs tudomásukarról, hogy intézményükből bárki is csatlakozott volna, és ezt„elképzelhetetlennek is tartják”.