Nem a rokkantak országa leszünk

A sikeres rehabilitáció jobb, mint a passzív ellátás – fogalmazott Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatója, ámezt a véleményét bizonyára nem fogják osztani azok a III. kategóriábasorolt ellátottak, akiket rokkantsági nyugdíjuk felülvizsgálata miattérdeksérelem érhet: ellátás helyett újból el kell helyezkedniük amunkaerőpiacon. Mint a parlament egészségügyi bizottságának mai ülésén a napirendi pont (a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat) tárgyalásakorelhangzott, a tervek szerint 2015-re fejeződik be a felülvizsgálat, és190 milliárd forint „eredményt” várnak a rendszer átalakításáról.

Kifordítom, befordítom…
Új szemléletet kívánnakmeghonosítani a rokkant ellátásban, miszerint nem a munkaképtelenséget,hanem a megmaradt munkaképességet és az annak megfelelő, akárrehabilitációval támogatott munkavégzést preferálják, tájékoztatta abizottság tagjait Bernáth Ildikó, fogyatékosságügyiminiszteri biztos. (A szemlélet ismerős lehet, hiszen ugyanezzel azindokkal vezették be a rehabilitációs járadék rendszerét néhány évvelezelőtt – a szerk.) Szükséges rendet vágni a bürokratikus és pazarlórendszerben, hiszen ma szinte minden tízedik ember rokkant hazánkban, sezzel az aránnyal alaposan lekörözzük a szomszédos országokat, aholnagyjából feleannyian élnek rokkantnyugdíjból.

Nem érinti a felülvizsgálat azokat arokkantnyugdíjasokat, akik már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt(384 ezer) és fellélegezhetnek azok, akik öt évvel állnak anyugdíjkorhatár előtt (235 ezer). Szintén nem érinti a felülvizsgálat az I. és II. rokkantsági csoportba tartozókat, ők ugyanis olyan súlyosanfogyatékosak, hogy akár önmaguk ellátására sem képesek (6500). Egyelőrekimaradnak azok is, akik átmeneti járadékban részesülnek, nekik azellátásuk lejárta után kell átesniük a vegzatúrán.

Érinti ugyanakkor a III-as rokkantságicsoportba tartozó, mintegy 195-200 ezer embert a komplex hatóságifelülvizsgálat. Ők jövő évtől, de mindenképpen soros felülvizsgálatukután két típusú ellátást kaphatnak: vagy rehabilitációs ellátást(maximum három évig), mivel őket rehabilitációval foglalkoztathatóvákívánják tenni. Vagy rokkantsági ellátást, mivel őket rehabilitációvalsem lehet munkavégzésre alkalmassá tenni a szakértők szerint.

A rehabilitációs ellátást „ösztönzőnek” szánják, ugyanis összege aminimálbér maximum 50 százaléka lenne, ráadásul az ellátásértegyüttműködési kötelezettség is terhelné az ellátottat amunkahelykeresésben, az NRSZH által felajánlott munkalehetőség, illetveképzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételben.
Amunkaképtelennek minősített személy rokkantsági ellátása maximum aminimálbér 150 százaléka lehetne, és elesne a pénztől, ha például nemtenne eleget felülvizsgálati kötelezettségének. Ha a körbe tartozó kiakarná egészíteni ellátását mellékkeresettel, akkor ennek a jövedelemnek a háromhavi átlaga nem haladhatná meg a mindenkori minimálbér 150százalékát.

Gépem, gépem, mondd meg nékem…
Mint afogyatékosságügyi miniszteri biztos elmondta, jövő évtől az leszjogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek a kérelembenyújtását megelőző öt éven belül legalább 1095 napon át volttársadalombiztosítása, illetve akinek az egészségi állapota 60százalékos vagy attól kisebb mértékű: azaz ha a mai állapotokralefordítjuk, legalább negyven százalékban egészségkárosodott. Mindeztkomplex vizsgálaton mondják ki, amelynek végzéséhez bevetik – várhatóanév végéig az egész országban – a műszeres képességvizsgálót. Miután avizsgálatok ütemezetten zajlanak, nem kell attól tartani a biztosszerint, hogy egyszerre hirtelen nagy tömeg zúdul a munkaerőpiacra.

A bizottsági ülésen elhangzott kérdésekre adott válaszokból kiderült, a keringési rendszer betegségei, a mentális és viselkedési zavarok,valamint a mozgásszervi betegségek a leggyakoribb betegségcsoportok – afelsorolásnak megfelelő rangsorban. A legtöbb, III. kategóriába soroltrokkant a volt szocialista nagyipar által érintett területen él.

Jön a rehabilitációs kártya
A foglalkoztathatóemberek úgynevezett rehabilitációs kártyát kapnak: a személyhez kötött,időbeli korlát nélküli dokumentum járulékkedvezményt biztosít amunkáltatóknak. A miniszteri biztos szerint van lehetőség ebben afoglalkoztatásban, ugyanis a munkáltatók rehabilitációs hozzájáruláscímén közel hatvanmilliárd forintot fizetnek be a költségvetésbe (eztazoknak kell fizetniük, akik nem alkalmaznak létszámarányosan megfelelőszámú fogyatékkal élő embert).

A súlyosan vagy halmozottan hátrányos helyzetű fogyatékosokfoglalkoztatása továbbra is szociális intézményi keretek között zajlikmajd.

Az egészségügyi ellátórendszerben nem jelent többletet a III.kategóriába tartozó rokkantnyugdíjas emberek felülvizsgálata, állítottaPósfai Gábor, ugyanis a soros felülvizsgálatok épp ez alatt a három évalatt zajlanak le. Mindenképpen humánus megoldásra törekszenek, nemakarják az érintetteket megoldhatatlan helyzetbe taszítani, szögezte le a főigazgató. Mint szavaiból kiderült, nem lehet „lemondani” amunkaképessé tehető emberek ezen csoportjáról, ugyanis uniós elvárás,hogy 75 százalékra emeljék az unió tagországaiban afoglalkoztatottságot.

Lehetőség a jogorvoslatra
A jogorvoslatra a maigyakorlatnak megfelelően lehetőségük lesz az érintetteknek: az első fokú határozatot megfellebbezhetik, majd az ezután születő másodfokúhatározat ellen bírósági úton léphetnek fel. Pósfai Gábor ennek kapcsánmegjegyezte, hogy jelenleg legalább kétezer per van folyamatban, ésnagyon különböző ítéletek születnek, mivel nincs egységes jogiszabályozás – ezt mielőbb orvosolni kívánják.

A bizottság többségi igennel (a Fidesz- és egy jobbikos képviselő),az MSZP és két jobbikos képviselő tartózkodásával, az LMP nem szavazatamellett általános vitára alkalmasnak tartotta a tervezetet, az általános vita jövő héten kezdődik az Országgyűlésben.