Nem érezzük, vagy mégis a gyógyszerár-csökkenést

Miközben akormány számos intézkedést hozott – így például a múlt héten sikertörténetkéntjellemzett gyártói árversenyeztetés, a vaklicit bevezetését – a gyógyszerekárának csökkentése érdekében, a gyógyszertárba járó felnőtt lakosság mintegykétharmada szerint drágábbak lettek a gyógyszerek az elmúlt években.

Sőt, minden ötödik vásárló szerint a patikaszerek ára jelentősenemelkedett. Emellett az elmúlt évben majdnem minden második gyógyszertárbanmegforduló azt tapasztalta, hogy a patikáknak nem volt készleten abból akészítményből, amit keresett. 

A GKI-EKI Egészségügy-kutató Intézet legújabb felmérése arra is kitér, hogy anettó 110 ezer forintnál kevesebből gazdálkodó háztartásokban élők mintegykétharmadának, az ennél gazdagabbaknál – jövedelmi kategóriától függően -viszont „csak” 35-48 százalékának van saját elmondása szerint valamilyenkrónikus betegsége. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyógyszerárak emelkedéseépp a legszegényebb, s egyben a legjobban költségérzékeny rétegeket érinti aleginkább.

Noha a patikába járó krónikus betegek több mint fele tapasztalta, hogymegszokott orvossága helyett orvosa más, olcsóbb készítményt írt fel, vagy apatikában ajánlottak olcsóbbat, többségük összességében mégis növekvőgyógyszerárakról számolt be. Ráadásul a felírt vagy ajánlott olcsóbbkészítménnyel kapcsolatban minden ötödik releváns válaszadó érzékelt valamilyenproblémát, akiknek döntő többsége vissza is tért a korábbi gyógyszerére. 

Ugyanakkor a Szinapszis Kft. piackutatásaiból, melyeket a cég a WEBBeteg.hubetegportál megbízásából készített, ezzel ellentétes eredményre jutott: azáltaluk megkérdezett betegek szerint a tabletták ára érezhetően csökkent azelmúlt időszakban.

A vizsgált két évben a betegek által vényköteles gyógyszerekre költött összegekátlagos értéke jelentősen csökkent. 2010-ben havonta közel 5.800 forintot adtakki a páciensek ilyen céllal, 2012-ben már csak 4.400 forintot. Az ígykifizetett összeg 2012-ben a betegek 35 százalékának jelentett komolyabb anyagiterhet, de 65 százalékuk számára elfogadható volt, közülük sokan akár többet ishajlandóak lettek volna fizetni a jól bevált gyógyszerért. Mindenesetre azelgondolkoztató, hogy a költségek ilyen szempontú megítélése már 2010-ben ishasonlóan alakult, egy fontos különbséggel: időközben jelentősen csökkent avényköteles tablettákért fizetendő térítési díjak mértéke. Számokban kifejezvemindez azt jelenti, hogy amíg korábban a páciensek átlagosan havi 13.500forintos gyógyszerköltséget minősítettek rendkívül jelentősnek, addig 2012-ben9.500 forint volt ennek mértéke.

A GKI-EKI azt is nézte, hogy a gyógyszertárba járó felnőtt lakosság 44százaléka tapasztalta az elmúlt egy évben, hogy a patika nem tartott abból agyógyszerből, amit éppen ki akart váltani. Ez az arány 7 százalékponttal nőtt a3 évvel korábbi állapothoz képest. A GKI-EKI szerint is ennek hátterében többekközött a nagykereskedőknek a kintlévőségeik csökkentésére törekvőüzletpolitikája, valamint a patikák egyre romló jövedelmezősége áll. Legkevésbéa fővárosi patikák készleteznek (vélhetően a raktárak közelsége miatt), abetegeknek mindössze 46 százalékát tudják azonnal kiszolgálni, 54 százalékukkalmár előfordult, hogy kénytelen volt később visszamenni a felírt gyógyszerért.Általánosságban a krónikus betegek nagyobb arányban tapasztalták, hogy visszakell menniük a gyógyszerért, mint azok, akiknek nincs olyan betegségük, amirerendszeresen gyógyszert szednek.

A patikákba azonban nem csak a csökkenő készletek, hanem a megváltozottgyógyszerfelírási szabályok miatt is gyakrabban kell járniuk a krónikusbetegeknek. Nem véletlen, hogy 53 százalékuk egyáltalán nem ért egyet azzal aváltozással, hogy megszűnt a 3 havi gyógyszeradag egyszeri kiváltásilehetősége. E változtatást a fővárosiak közel kétharmada teljesen elutasítja,míg a többi településtípusnál ez az arány 30 és 40 százalék között ingadozik. Akrónikus betegek 37 százalékának jelenleg is komoly nehézséget okoz a havigyakoriságú gyógyszerkiváltás. A nemrégiben bevezetett patikai szolgáltatásokközül a válaszadók 26 százaléka már igénybe vette az „információs pult”szolgáltatást, viszont a többi szolgáltatást (vérnyomás, vércukor,testzsírtömeg mérés, gyógyszer-házhozszállítás, internetes rendelés) aligpróbálták ki, azok a GKI-EKI szerint nem váltották be a hozzájuk fűzöttreményeket. A gyógyszerészi tájékoztatás sem különösebben népszerű, a többségegyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán szokott gyógyszerekre vonatkozóinformációt kérni patikusától.

A Szinapszis a tájékoztatást a másik oldalról vizsgálva arra jutott, hogy2012-ben gyakrabban tapasztalták a betegek, hogy vényköteles gyógyszerükkiváltása során a patikus olcsóbb készítményt javasolt. A vénykötelesgyógyszert vagy gyógyszereket rendszeresen szedő krónikus betegek körébenvégzett felmérések rámutatnak: míg 2010-ben a kiváltók 22 százalékatapasztalta, hogy gyógyszerésze olcsóbb tablettát ajánl fel a vásárlás során,addig a tavalyi év második felében közel másfélszeres, 36 százalék volt ajelenséget tapasztalók aránya. Mindezzel szemben a betegek attitűdje nemváltozott a patikusi helyettesítés kezdeményezése tekintetében: 2010-ben akrónikus panasszal küzdők 9, 2012-ben 11 százaléka vallotta, hogy szinte mindenalkalommal rákérdez erre a lehetőségre.

Forrás: Vg.hu