Novembertől állami tulajdonba kerülnek a budapesti kórházak

A MedicalOnline birtokába került megállapodás tervezetből –amelyet átvevőként Orbán Viktor miniszterelnök,átadóként pedig Tarlós István főpolgármester jegyez akésőbbiekben – az derül ki, hogy a megyei önkormányzatok tulajdonában lévőegészségügyi intézmények jövő januári államosításával szemben ez azaktus Budapesten két hónappal korábban, 2011 november elsejével történnemeg.

A gyorsabb ütemre váltó események hátterében feltehetőenaz áll, hogy a Semmelweis Tervben meghatározott struktúraátalakítás itttűnik a legkomplikáltabbnak. S nem csak a tulajdonost váltó intézményekszáma és nagysága miatt, hanem mert évtizedek óta a betegellátási piaconegymásnak feszülő, igen erős érdekcsoportok – fővárosi kórházak és klinikák –mentén kell megvalósítani az ellátórendszer átalakítását, miközben egy szűkföldrajzi területre koncentrálva sok intézmény vár jövőbeni feladataiújragondolására.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy e két markáns szereplő mellett vanegy jelentős harmadik is, az országos intézetek, amelyek ugyan eredendőenállami tulajdonban vannak, s amelyek összeillesztése a főváros, illetve aKözép-magyarországi régió kialakítandó ellátórendszerével szintén a jövőfeladata. S persze az sem mellékes, hogy – legalábbis elvileg – abudapesti egészségügyi ingatlanvagyon bír a legjelentősebbértékkel.

Ami az utóbbit illeti, a vagyont és a vagyonértékű jogokat, aszeptember elsejei állapot szerint veszi át az állam, mint ahogy az a megyei intézmények esetében is történik. Ezeladási és terhelési tilalmat jelent, illetve csak azokat a vagyont érintőlépéseket lehet megtenni a hátralévő időben, amelyekről már korábban határoztak,s amelyek megjelennek a fővárosi idei költségvetésében is.

Az átadás-átvétel egyik kulcskérdésévé nőtte ki magát, hogy vajon avagyon átadását – ahogy azt Tarlós István akarta –ellentételezi-e valamilyen módon az állam. Meg nem erősített információk szerinte címen állítólag 15 milliárd forintot kért a főváros, s mint hírlikennek megtagadása miatt vetette le korábban Tarlós rapid módon a közgyűlésnapirendjéről az államosítással kapcsolatos előterjesztést.

A lapunk birtokába került megállapodás tervezetben az szerepel, hogya kormány fontosnak tartja az átadásra kerülő intézményekműködtetésével kapcsolatban felmerült önkormányzati adósság rendezését.Azt nem tudni, hogy vajon ennek összegén zördültek-e össze korábban afelek, vagy egy külön tételről volt szó. Az viszont most már biztos, hiszen a szaktárca elsőembere, Réthelyi Miklós nyilatkozott róla, avagyonátadás fejében nem ad pénzt a kormány. Ez egyébként – annak ellenére,hogy a visszaállamosítás feltételeiről egyetlen törvényben sincs szó –logikusnak tűnik, hiszen nem csak a vagyont, de a hozzá kapcsolódó feladatot isviszi magával az állam. Mivel azonban nem államosításról, hanem konszolidációrólvan szó, értelemszerű a korábbi működtetés kapcsán keletkezett önkormányzatiadósság kezelése.

De még ennél is fontosabb, hogy vajon az állam hajlandó-e kezelni azátvételre kerülő egészségügyi intézmények adósságállományát, amelynagyságrendekkel nagyobb, mint a kórházak működtetésével kapcsolatban esetlegfelmerülő önkormányzati adósság.

Az állam átvállalja a fővárosi intézmények adósságát is, ám ehhezpontos, tételekre bontott adatokkal kell szolgálnia a fővárosi önkormányzatnak.Erre egyébként az elkészítendő könyvvizsgáló jelentések miatt is szükségvan.

A megállapodás értelmében a dolgozók jogviszonyát nem érintiaz átadás-átvétel, az intézmények irányításával és fenntartásávalfoglalkozó köztisztviselők – az adott szervezet pénzügyi keretével együtt – atulajdonosi jogokat gyakorló szervezet állományábakerülnek.