Orbán hamarosan bejelentést tesz – adóemelések jöhetnek

Orbán Viktorkormányfő ma délután fél négykor sajtótájékoztatót tart a lovasberényikihelyezett kormányülés helyszínén. A miniszterelnök a várakozásokszerint az idei költségvetéssel kapcsolatos intézkedési tervekről számol be. Jövedékiadó-fronton már novembertől jöhet az emelés. Kérdés, hogyváltozik-e az szja-rendszer.A hét első két napján kihelyezett kormányülést tartott a kabinetLovasberényben, ahol a korábbi hírek szerint az idei évet érintő 100milliárd forintos költségvetési elcsúszásról, valamint másodikolvasatban a 2012-es költségvetésről tárgyal.

SzijjártóPéter miniszterelnöki szóvivő szerint a nemzetgazdasági minisztérium mavagy holnap elkészíti azt a kimutatást, melyből kiderül, hogy amagán-nyugdíjpénztári vagyon értékesítéséből befolyt összegből mennyiszabadul fel az államadósság csökkentésére.

A kormányfő – azelőzetes tájékoztatás szerint – a héten két témában is bejelentést tesz. Múlt szerdán a közrádióban arról beszélt, hogy “újabbállamadósság-csökkentő lépéseket jelent majd be”, majd egy napra rá aTV2 Tények című műsorában azt mondta, hogy az idei évre tervezett,költségvetés helyzetét javító intézkedéseket szerdán tárhatják anyilvánosság elé.

Orbán nyilatkozataialapján – a halasztható kiadások lefaragása mellett – az alkohol, acigaretta és a szerencsejáték jövedéki adója terén várható emelés. E tételekből idén összesen 404,8 milliárd forint bevétellel számolt aköltségvetés, a tavalyi 398,6 milliárd után. Július végéig 227,2milliárd forint folyt be. Amennyiben az Országgyűlésszeptember 15-ig módosítja a vonatkozó adótörvényeket, úgy a 45 naposhatáridő lejártával, november 1-től léphet hatályba a törvénymódosítás, azaz ebben az évben csak két hónap többlet adóbevételével számolhat akormány, ugyanakkor 2012-ben már az egész éves többlettel kalkulálhat.

A dohánytermékek esetében az azonnali bevételnövelést segíti, hogy 2010.január 1-től az előre vásárolt zárjegyeket már nem lehet “bespájzolni”,azaz a várható adóemelés nem védhető ki zárjegyek felvásárlásával.

A fenti jövedéki trióból a legnagyobb tételt jelentő dohány jövedékiadóból az előirányzat 273,5 milliárd forint, amiből az első hét hónapban 152 milliárd realizálódott.

Alkohol termékekből az ideiköltségvetés 80 milliárd forint jövedéki adóbevételre kíván szert tenni, ebből július végéig 46,3 milliárd folyt be. Tavaly 83 milliárd forintot tett ki az alkohol termékek jövedéki adója, az idei kisebb előirányzatoka, hogy 2010. július óta 50 literig, szeszfőzdében bérfőzés keretébenelőállított párlat után az adómérték nulla forint.

Aszerencsejáték adó idei előirányzata 51,3 milliárd forint (a 2010. éviadó összege 53,4 milliárd), az első hét hónapban 28,9 milliárdotfizettek be a szerencsejáték-szervezők illetve a játékautomatákatüzemeltetők. Az utóbbiak pénznyerő automatánként havonta 100 ezer forint adót fizetnek, elektronikus kaszinóban automatánként havonta 120 ezerforintot.

Mi lesz az egykulcsos szja-val?

Orbán az egykulcsos adó jövőjét firtató kérdésre a napokban úgy fogalmazott, a kormány nem enged az arányos adórendszer kialakításából és jövőremeghozza a véglegesítéséhez szükséges intézkedéseket annak érdekében,hogy Magyarországon legyen a legegyszerűbb, legátláthatóbb éslegalacsonyabb kulccsal működő adórendszer. A miniszterelnök szerint akorábbi, többkulcsos adórendszer munkaellenes volt, tönkretette azországot, és döntő szerepe volt abban, hogy a magyar gazdaságcsődközelbe sodródott, ezért – mondta – nem hajlandó visszalépni ennekaz adórendszernek az irányába.

Simonovits Andrásközgazdász a Napi Gazdaság Online-nak úgy vélekedett, hogy aköltségvetési lyuk betömésének a legegyszerűbb módja a progresszívszemélyi jövedelemadó rendszerének visszaállítása volna, akár úgy, hogy a legnagyobb jövedelmekre extra adót vetnek ki, miközben névleg marad azegykulcsos rendszer. Ehhez viszont nagyon rosszul kell alakulnia adolgoknak, hiszen az egykulcsos szja a Fidesz politikájának ékköve, ígyjelenleg szinte kizárt annak feladása – mondta Simonovits.

Egész héten egyeztetnekA szerdán kezdődő hajdúszoboszlói Fidesz-KDNP frakcióülés legalábbannyira fontos, mint a jelenleg is zajló kormányülés. Orbán Viktorugyanis augusztus közepén jelentette be hogy a kormány “igazodik avalósághoz”, ami nem más, mint a növekedés lassulásából fakadó ideiköltségvetési lyuk betömése. Akkor a miniszterelnök arra hivatkozva nemárult el részleteket a “harmadik akciótervből”, mert szavai szerintegyelőre nincs rá politikai felhatalmazása. “Meg kell várni a szeptember 7-9. között sorra kerülő Fidesz-KDNP közös évad indítófrakcióértekezletet és azt követően számol majd be a kormány azintézkedésekről” – mondta.

A frakcióülésen – a kormány szavaivalélve – az ország újjászervezése lesz a fő téma. Így napirendre kerül azoktatás, az egészségügy, az önkormányzati rendszer is, de adevizahitelesek problémájáról is tárgyalnak. Simor András jegybankelnökszemélyes egyeztetést javasolt Orbán Viktor miniszterelnöknek a témában, a miniszterelnök pedig Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert bízta meg a feladatra.

AVilággazdaság információi szerint ugyanakkor a lovasberényikormányülésen a progresszív szja visszaállítása mellett a szuperbruttókivezetésének elhalasztása és az adójóváírás egy lépcsőben történőazonnali megszüntetése is szóba kerül.

Samu János, a Concorde elemzője szerint a forgalomhoz, fogyasztáshoz kapcsolódóadóból még lehet idén extrabevétellel számolni, de jövedelem elvonás már nem jöhet szóba. Meggondolandó lenne még egy, a vagyonelemeket sújtókülönteher is, de erre idén már kevés esélyt lát a szakértő, mert ehhezhosszabb előkészítésre és határozott kommunikációra lenne szükség. Másik bevételnövelő tétel lehetne – nem mellesleg a korábbi kormányok általelőszeretettel alkalmazott módszer -, hogy idén a nyereséges államivállalatok eredményük nagyobb részét juttatják vissza osztalékként azállam számára.

A Népszabadság arról ír,hogy a hajdúszoboszlói ülésen dől el, hogy Orbán Viktor végül hogyanfoglal állást a kórházak feletti felügyelet átalakításáról: vagyis, hogy a Szócska Miklós által vezetett államtitkárság vagy a megyei vezetőkelképzelései érvényesülnek. A napilap szerint nagy a tét: eldől ugyanis, hogy ki rendelkezik az egészségügyi ellátásokra költhető forrásokkal.

Mi lesz a nyugdíjakkal?

Az Origo.hu minisztériumi tervezet szerint egységes alapnyugdíjat vezetne be akormány, amit csökkentett összegű munkanyugdíjjal egészítene ki. ANemzetgazdasági Minisztériumban nagy erőkkel folyik a munka, anemzetközi sztenderdekhez képest viszont a mi rendszerünk annyiban lenne speciális, hogy minimális szolgálati időhöz kötnék a kiadását, és aforrását járulékbefizetésből fedeznék.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a svéd modell bevezetését fontolgatja a kormány, A nyugdíjrendszert már nem lehet úgy módosítani, hogy abból az idei évremegtakarítást lehessen elérni – mondta a Concorde elemzője. Azt akijelentést viszont, hogy olyan nyugdíjrendszer kialakítására vanszükség, ami megakadályozza az államadósság újratermelődését nehézmáshogy értelmezni, mint a svéd modellre való törekvést. A svéd modell a befizetésekhez köti a kifizetéseket, engedélyezi az állami rendszermellett az önkéntes pillért, viszont egyetlen évben sem lehet mínuszosaz alap egyenlege. Ha mégis mínuszos lenne, akkor az indexálásiszabályok módosításával érik el a nullszaldót. Kérdés persze, hogy arokkantnyugdíjasok ebbe a rendszerbe tartoznának-e – ha igen, akkorjóval nehezebb lesz egyensúlyban tartani az egyenleget – véli aszakértő.

Simonovits András úgy vélte, nagyon kegyetleneszközökkel, de elérhető a kitűzött százmilliárdos megtakarítás arokkantsági nyugdíjakon, ám úgy véli, másutt kellene megtakarítani.

A rokkantnyugdíjak rendszerével kapcsolatos kormányzati tervekkel foglalkozó korábbi írásunkat itt találja.

Ami az öregségi nyugellátásokat illeti, a szakember szintén azon azállásponton van, hogy a meglévő nyugdíjak terén további szűkítésilehetőségek már nemigen vannak. Elvben csak a 2012-től megállapítandó új nyugdíjakhoz lehetne hozzányúlni – igaz, a 13. havi ellátás korábbivisszavonása és az indexálás módosítása a folyó ellátásokat isérintette. Bár Simonovits szerint nem volna helyes, akár le is porolható Bokros Lajos korábbi, 7-8 százalékos egészségügyi járulék kivetésétszorgalmazó javaslata, amivel tovább lehetne faragni anyugdíjkiadásokon.

A közgazdász arra is felhívta a figyelmet,hogy bár a kormány elvileg a svéd nyugdíjszisztémához hasonló eszmeiszámlarendszert alakítana ki, az eddigi lépések e céllal nincsenekösszhangban. A svéd modell alkalmazásának első lépése ugyanis az volna,ha a kormány visszavonná azt a lehetőséget, amely szerint a nők -életkoruktól függetlenül – már 40 év jogviszony után nyugdíjbavonulhatnak. A svéd rendszer lényege ugyanis az, hogy a munkanyugdíjösszege alapvetően attól függ, hány éves korban vonul nyugállományba abiztosított. A svéd szisztéma továbbá nem csak a szigorú büntetésről ésjutalmazásról szól, hanem arról is, hogy nagyvonalúan védi akisnyugdíjasokat. Ennek eszköze a Simonovits által szorgalmazottnyugdíjjóváírás lehet, azaz a rászorultsági és az arányos nyugdíjközötti átvezetés. Ezen eszköz bevezetésének esélyeit nagyban csökkentiugyanakkor, hogy adózási megfelelőjét, az adójóváírást épp mostkészülnek kivezetni hazánkban.