Origo.hu: hová tűntek a gyógyszerek a patikából?

TóthTibornénak meggyűlt a baja a bőrpírral. A 64 éves nyugdíjas néniszívgyógyszert és vérnyomáscsökkentőt is rendszeresen szed. A budapesti Szénatéren lévő patika előtt elmondta: havonta kell receptért járnia a körzetiorvosához, ahol – a megszokott gyakorlat szerint – a doktorral nem találkozikszemélyesen, az asszisztens rutinszerűen adja ki a vényeket.

Bizonyosidőközönként fel szokta ajánlani egy-egy olcsóbb, de a régivel orvosiszempontból azonos gyógyszer kiírását, és mindkét szernél előfordult már, hogyel is fogadta a javaslatot. A megváltoztatott vérnyomáscsökkentővel azonbanegyszer kisebb kellemetlensége akadt, bőrpír jelent meg az arcán. Amellékhatás idővel megszűnt, ám azóta már nem fogadja el az újabbgyógyszert, inkább marad a jelenleginél.

Amegváltoztatott szívgyógyszert a patikában már több alkalommal nemsikerült azonnal kiváltania. Mivel az orvos a receptre ráírta a helyettesítéslehetőségét, a patikus fel tudta ajánlani neki, hogy a régebben használtgyógyszerét adja ki helyette, így 120 forinttal többet kellett fizetnie,de inkább ezt a megoldást választotta, mint hogy újra el kelljen mennie agyógyszertárba. A szívgyógyszer-változatok között egyébként semmilyen eltéréstvagy mellékhatást nem tapasztalt.

Jöjjön vissza holnap


Tóth Tibornénincs egyedül. Ha manapság valaki ki szeretné váltani a gyógyszereit, fel kellkészülnie arra, hogy aznap nem fog hozzájutni, mert a patikában éppen nincskészleten. Bár szinte minden készítményt meg tudnak rendelni másnapra, vagyis agyógyszerhez jutás egyáltalán nem lehetetlen, a jelenség korábban nem voltáltalános.

A GKIlegutóbbi felmérése szerint már a betegek 44 százaléka szembesült akészlethiány problémájával, a mutató három év alatt 7 százalékotromlott. A fővárosban a forgalmasabb helyeken hiába érik egymást a patikák, afelmérés adatai szerint a betérők több mint felének volt az az élménye,hogy képtelenek voltak azonnal kiszolgálni.

Az ellátásromlásának nincs egyetlen kizárólagos oka, de az utóbbi időben különösen aztett be a patikai logisztikának, hogy az állam erős árcsökkentésre szorítja ráa gyártókat. Furcsa kettősség uralkodott el, hiszen a betegek érdeke az, hogy agyógyszercégektől az állam minél olcsóbban vegye meg a készítményeket, ugyanakkor az amód, ahogy a folyamatos versenyeztetést végzik, végső soron nehéz helyzetbehozza a patikákat, és ezen keresztül a betegeket is, mert gyakran nem kapjákmeg azonnal, amire szükségük van.

Alakítja a piacot a vaklicit


Azgyógyszerekhez állami támogatást adó Országos Egészségügyi Pénztár (OEP)félévente versenyezteti a gyártókat azoknál a termékeknél, amelyek egymássalorvosi értelemben egyenértékűek. Az a gyógyszer nyer, amelyet a gyártója alegalacsonyabb áron tud eladásra kínálni.

Az államehhez a nyertes, úgynevezett referencia-gyógyszerhez szabja a támogatásszázalékos mértékét. Ha egy referenciatermék például 100 forintba kerül, és azállami támogatás 50 százalékos, akkor a beteg 50 forintot fizet a patikában.Egy másik gyártó terméke lehet 120 forintos, ám ehhez is csak 50 forinttámogatás jár, tehát a beteg 70 forintot fizet.

Az államikiadások így mérséklődnek, ám a beteg csak akkor élvezheti az esetlegesárcsökkenés előnyeit, ha a mindenkori referenciaterméket írja fel számára azorvos, és mivel ez félévente változhat, a betegeket akár félévente is újkészítményre kellene átállítani.

A patikus óvatos


Mintahogy Tóth Tiborné példája is mutatja, ez sok esetben meg istörténik. Amikor azonban közeleg a licit ideje, a megelőző hónapban agyógyszerész már nem meri a szokásos készletet tartani az érintettgyógyszerkörből, hiszen ha a patika például 100 forintért készletez egy szert,amit 120 forintért ad el, ám esély van arra, hogy a termék fogyasztóiára hirtelen 80 forintra csökken, akkor már csak annyiért tudja eladni, vagyisbukik 20 forintot (a saját árrését nem emelheti meg, mert azt jogszabályhatározza meg).

A patikusóvatos, és nem készletez. “Egy-egy licit az átlagos forgalmú patikákbanmég ezzel az óvatoskodással is több százezer forint kiesést okoz” – mondjaZlinszky János, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke.

Míg régebbena patikák általában a havi forgalmuknak megfelelő értékű készletekkelrendelkeztek, mára a félhavi átlag lett a jellemző – mondja Hollósi Gézagyógyszerész, a budapesti Fény utcai patika tulajdonosa. Ő is egyértelműen avaklicittel és az árréstömeg nagyarányú csökkenésével magyarázza a folyamatot,és szerinte ennél lejjebb már nem lehet menni. Ha így sem tud működni a patika,akkor jön a bezárás, és erre egyre több példa akad.

A HálózatiGyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) számai szerint egy átlagos patika árréstömegea licitek bevezetése óta havi 400-450 ezer forinttal csökkent, ezértáltalánosságban is jellemző lett, hogy az átlagosnak mondható 15 millióforintos készletet 10 millióra csökkentették. Ezzel ugyan üzleti értelembenlélegzethez jutottak, de ez is hozzájárult ahhoz, hogy a betegek az ellátásszínvonalának csökkenését érzékelik. A készletek további megvágása pedig csakerősítené a beindult minőségi romlást.

Mindent nem tudnak tartani


A GKI adataiszerint a krónikus betegeknek már több mint a fele tapasztalta, hogy orvosa egyolcsóbb készítményre állította át, 20 százalékuknak azonban nem vált be azúj gyógyszer, és visszatért a régi készítményéhez. Az egymással egyenértékű,ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek között ugyanis lehetnekkülönbségek. Bár a hatóanyag ugyanaz, az egyéb adalékok eltérőek, ésmellékhatásokat okozhatnak.

A patikáktehát alapvetően azzal terveznek, hogy a licit utáni hetekben-hónapokban az újreferenciatermékre állítják át az orvosok a pácienseiket, ám amikor abetegek ötöde visszatér a régi gyógyszeréhez, arra nincsenek felkészülve.

Mindezkivédhető lenne azzal, ha a gyógyszertárak egy adott hatóanyag esetében az akár8-10 variáns mindegyikét tartanák. A kevéssé fogyó termékekből is tarthatnánakegy-egy dobozt, így mindenképpen ki tudnák szolgálni a betegeket. ZlinszkyJános szerint azonban a gyógyszertárak nagy része már ezt a pénzügyi kockázatotsem képes vállalni.

Forrás: Origo.hu