Pótlékok fogságában az egészségügyi dolgozók

Változnak a pótlékokra vonatkozó szabályok aMunka Törvénykönyve tervezett módosítása
szerint. Alegfontosabb változás az lenne, hogy a délután 2 és este 6 óra közötti munkavégzésért nem jár műszakpótlék. Ellenben egy újfajtaműszakpótlékot vezetne be a kormány, amely igazából adélutáni és az éjszakai műszakpótlék egyvelege. Eszerint a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óraközötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint a délutáni műszakban 15százalékos, az éjszakaiban pedig 30 százalékos műszakpótlék illeti meg a dolgozókat. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottmunkavállalónak a délutáni műszak után további 5, éjszakai műszak esetén pedig plusz 10 százalék pótlék jár.

A tervek szerint jövőre háromféle megoldás közül választhat a munkáltató: vagy beépíti az alapbérbe a pótlékot, vagyátalányban fizeti ki, vagy az újfajta műszakpótlékot alkalmazza, vagyisaz este 6 órától reggel 6-ig terjedő időszakra egységesen 30 százalékotfizet.

A túlóra díjazására vonatkozó szabályozás nem változik, a napimunkaidőn felül végzett rendkívüli munkavégzés esetén a munkáltatódöntése alapján 50 százalékos bérpótlék vagy szabadidő jár. Pihenőnaponvégzett munkavégzés után alapesetben 100 százalékos pótlékot kellfizetni, kivéve, ha cserébe szabadidőt is ad a munkáltató, mert akkorcsak 50 százalék a pótlék.

Az Egészségügyi Államtitkárság azt ígéri, hogy apótlékrendszer átalakítása összességében nem érinthetihátrányosan az ágazatban foglalkoztatottakat. Sőt, a népegészségügyi termékdíjból idén befolyó összeget a legkritikusabb helyzetben lévő, 55–60 ezeregészségügyi dolgozó között osztaná szét a kormány azágazatban alkalmazott bérpótlékok formájában – jelentette benemrégiben Szócska Miklós egészségügyértfelelős államtitkár az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületénekkonferenciáján. A kormányzat eredetileg 5 milliárd forintot várt atermékdíjból, ezzel szemben várhatóan legfeljebb 3 milliárdforint folyik be ebből az adónemből. Szeptemberre csak 566,6 millióforint termékdíjat vallottak be az adóalanyok.

A foglalkoztatástól függnek a pótlékok

Az egészségügyi dolgozók foglalkoztatása közalkalmazotti vagymunkaviszony keretében
történhet (az egészségügyi államigazgatásiszerveknél előfordul kisebb létszámban kormánytisztviselők alkalmazásais, továbbá a fegyveres szerveknél hivatásos állományú
egészségügyidolgozók is vannak). A fenntartók rendelkezhetnek arról, hogyköltségvetési intézményként működtetik-e az egészségügyi szolgáltatókat, vagy például önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságkeretei között. Előfordul olyan is, hogy egy kórház adott részlegét,például a mammográfiát önálló gazdasági társaság kezelésébe adják.

Vállalkozók esetében a díjazás a polgári jogi jogviszonyuk alapján, a szerződésben foglaltak szerint történik.

A közalkalmazott egészségügyi dolgozók esetében a Munka Törvénykönyve háttérszabályként szolgál, emellett járnak az általánosközalkalmazotti, illetve a speciális munkavégzésre vonatkozó pótlékok,valamint az ügyeletért járó díjazás. A munkaviszonybanfoglalkoztatottakra kizárólag a Munka Törvénykönyvébe foglaltpótlékrendszer vonatkozik.

Ha viszont a közalkalmazottat munkaviszonyos foglalkoztatásbahelyezik át, akkor a munkaszerződésében rögzített bére (személyialapbér, bérpótlék, egyéb bérelemek) nem lehet kevesebb, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, illetve kollektívszerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a későbbiekben már nem áll fenn olyanmunkakörülmény, amely szerint járna a közalkalmazotti illetménypótlék.Az illetménypótlékokat a személyi alapbérbe is bele lehet építeni.

Amin spórolni lehet

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint a megbízottvezetőt vezetői pótlék illeti meg. A vezetőimegbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap 100–250százaléka, magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén pedig 100–500 százaléka lehet a pótlék mértéke. A pontos mértékeket aközalkalmazotti törvény egészségügyi intézményekben történővégrehajtásáról szóló kormányrendelet szabályozza. A végrehajtásirendelet szerint a vezetői pótlékokban még bőven van mozgástér. Alegmagasabb – 300 százalékos – pótléka a gyógyító-megelőző ellátástbiztosító intézmény vezetőjének van.

Címpótlék illeti meg a főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat. Az intézmények ezeken apluszilletményeken tudnak a leginkább spórolni úgy, hogy nem határoznakmeg ilyen címeket. Munkatársi cím esetén a pótlék mértéke a pótlékalap25 százaléka, tanácsosi cím esetén 50, főmunkatársi címnél 75,főtanácsosnál pedig a 100 százaléka. Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.

Illetménypótlékra jogosult az a közalkalmazott, aki a munkaidejének legalább a felében – jogszabályban meghatározott –egészségkárosító kockázatok között dolgozik. A pótlék mértéke apótlékalap 100 százaléka. A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltatóállapítja meg, így ez egy újabb terület, amely lehetőséget ad azintézményvezetőknek a spórolásra.

Idegennyelv-tudási pótlékra jogosultak azok aközalkalmazottak, akik olyan munkakört töltenek be, amelyben a magyarnyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. A pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektívszerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A pótlék mértékeközépfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 50, felsőfokú nyelvvizsgánál a 100 százaléka.

Az ágazati pótlékok megmaradnak

Az egészségügyi államtitkárság azt ígéri, hogy jövőre is számíthatnak az egészségügyben dolgozók az ágazati pótlékokra. Ezeken túlmenőenjárnak azok az ágazati pótlékok is, amelyeket a közalkalmazottakjogállásáról szóló törvény egészségügyi intézményekben történővégrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmaz. Eszerint ameghatározott munkakörökben és osztályokon dolgozó orvosokat,szakasszisztenseket diagnosztikai, asszisztensi, traumatológiai,intenzív terápiás, infektológiai, pszichiátriai, illetve ápolásiilletménypótlék illeti meg.

A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben – ideértveaz Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos intézeteit, valamint az Országos Vérellátó Szolgálatot – az ágazati pótlék mértéke a pótlékalap 120, illetve 150 százaléka. Az egyes pótlékok közül csak egy folyósítható. A rendeletben felsoroltakon kívül csak akkor lehetkollektív szerződésben egyéb illetménypótlékot megállapítani, ha ahhoz a munkáltató költségvetése fedezetet biztosít.

A pótlékalap 150 százaléka

– az aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó orvosok, szakasszisztensek,
ápolók intenzív terápiás pótléka,

– a traumatológiai osztályon három műszakos munkahelyenfoglalkoztatott ápoló
traumatológiai pótléka,

– a műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens asszisztensipótléka.

A pótlékalap 120 százaléka

– a röntgenben dolgozó orvos, asszisztens diganosztikai pótléka,

– a röntgengép-javító műszerész diagnosztikai pótléka,

– a diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végzőorvos, egyéb
egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezőmunkatárs, illetve asszisztens diagnosztikai
pótléka,

– a traumatológiai osztályon foglalkoztatott valamennyi orvostraumatológiai pótléka,

– a boncolást végző orvos, boncmester, boncsegéd infektológiaipótléka,

– a vér és vérkészítmény előállítását végző orvos, egyéb egyetemivagy főiskolai
végzettséggel rendelkező munkatárs, asszisztensinfektológiai pótléka,

– a fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóbanfoglalkoztatott orvos és
egészségügyi szakdolgozó infektológiaipótléka,

– pszichiátriai osztályon, pszichiátriai, addiktológiai gondozóbandolgozó orvos, ápoló
pszichiátriai pótléka,

– műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen dolgozó ápolók
ápolási pótléka,

– az Országos Mentőszolgálat kivonuló állományának sürgősségipótléka,

– a szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő asszisztensipótléka,

– a műtőssegéd asszisztensi pótléka,

– a mosodában, teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végzőinfektológiai
pótléka.

A pótlékalap legalább 36 százaléka

– valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi
munkakörben dolgozó asszisztensi pótléka.

Duplájára emelkedhet az elvárható ügyelet

Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében 6havi, más egészségügyi szolgáltatók esetében 4 havi munkaidőkeretállapítható meg. A jelenleg hatályos szabályok szerint – aheti 40 órás rendes munkaidőn felül – naptári évenként legfeljebb 416óra egészségügyi ügyelet rendelhető el. A heti munkaidő amunkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nemhaladhatja meg. A munkáltató ennek terhére a napi munkarendszerinti munkaidőn túl rendkívüli munkavégzést vagy egészségügyiügyeletet rendelhet el.

Az Egészségügyi Államtitkárság azonban a kormany.hu oldalon isközzétett egészségügyi törvénymódosítási csomagban egyebek közöttmegváltoztatná az ügyeletre vonatkozó szabályokat is. Eszerint nemcsak a huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyiszolgáltatók esetében, hanem a heti 40 órás teljes munkaidőbenfoglalkoztatott egészségügyi dolgozóknál iselrendelhetne ügyeletet. Ráadásul éves szinten kétszer annyit, mint amennyit jelenleg. A tervezett módosítás szerint hetentelegfeljebb 16 óra egészségügyi ügyeletet lehetne megszabni. Ez egy évrevonatkoztatva összesen 832 órát jelentene. Az ilyen módon elrendeltegészségügyi ügyelet nem számítana bele a munkaidőkeretbe.

Az ügyelet minden órájára az illetmény vagy személyi alapbér egyórára eső összege járna. A heti pihenőnapon rendes munkaidő terhéreelrendelt egészségügyi ügyelet után viszont a Munka Törvénykönyvénekmegfelelően 100 százalékos pótlékot kellene fizetni. A pótlék mértékeötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kapna.

Nem változna érdemben az a szabály, hogy egészségügyi ügyeletet arendes munkaidő terhére is el lehetne rendelni, ha ebben a felekelőzetesen írásban megállapodnak. Ebben az esetben az alkalmazottegészségügyi dolgozó rendes munkaidő teljesítésére vonatkozókötelezettségét egészségügyi ügyelet ellátásával is teljesítheti. Ha azegészségügyi ügyelet része a rendes munkaidőnek, az alkalmazottegészségügyi dolgozó alapbérére, illetményére a megállapodásban ki kelltérni.

Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért azalkalmazottat ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynekmértékét alapvetően kollektív szerződés vagy a felek megállapodásahatározza meg. Ezek hiányában továbbra is maradna az a szabály, melyszerint az ügyeleti díj mértéke hétköznaponként nem lehet kevesebbmunkaóránként a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára esőösszegének a 70, heti pihenőnapon a 80, munkaszüneti napon pedig a 90százalékánál.

A heti pihenőnapot vagy munkaszüneti napot, amelyen az egészségügyidolgozó egészségügyi ügyeletet látott el, az ügyeleti díjon túlelsősorban azonos tartamú pihenőidővel kell kompenzálni. Ha viszont amunkáltató nem tud másik pihenőnapot kiadni, akkor a tervezett módosítás szerint az ügyeletért nem a személyi alapbér, illetve az illetmény egyórára eső összegét kellene kifizetni, hanem az egészségügyi dolgozórairányadó heti pihenőnapi ügyeleti díj 25 százalékkal emelt összegét.

Készenlétre a Munka Törvénykönyve az irányadó

A készenléti díj mértéke a készenlét minden órájára a személyialapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének legalább a 25százaléka. Ha a készenlét alatt dolgozni is kell, azt a MunkaTörvénykönyvének szabályai szerint kell honorálni. A munkavégzésidőtartamát az alkalmazott értesítésétől kell számítani.

A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve amunkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50 százalék. A munkáltató azonban átalányban is megállapíthatja a készenlét idejénvégzett munkáért adható juttatást. Pótlék helyett szabadidőt is lehetbiztosítani, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke 100 százalék. Ha a munkavállaló másikpihenőnapot kap, akkor 50 százalékos pótlékot kell fizetni.