Pró és kontra a salátatörvényről

Elképesztő és érthetetlen, hogy a kormány újra szombaton nyújtotta be az egészségügyet érintő, mintegy 150 paragrafust módosító legújabb salátatörvényt, melyről nehéz két nap alatt megalapozott véleményt kialakítani – közölte napirend előtt Kovács Tibor szocialista képviselő a parlamenti egészségügyi bizottság kedddélelőtti ülésén, amelyen számos napirend mellett ennek a javaslatnak az általános vitára való alkalmasságáról döntött a testület. A képviselőszerint a javaslat semmilyen jelentős gondra nem ad választ. Sem a finanszírozásra, sem a rezidensek problémáira, amit jól jelez, hogy a szakorvos-jelöltek már nem gondolják, hogy az ágazati vezetés képes megoldást hozni gondjaikra, ezért a “legbefolyásosabb” politikusokhoz fordulnak – mondta. Kovács Tibor Garai István Levente képviselőtársával együtt kifogásolta, hogy kevés tudható az átalakítás várható menetrendjéről, miközben már azt is deklarálták, hogy 2013-tól a szakellátás is állami kézbe kerül.

Később erre válaszul Cserháti Péter helyettes államtitkáregyebek között arról beszélt, hogy a nagy finanszírozási kérdések ugyanvalóban nem rendeződnek a salátatörvénnyel, ám az államtitkárságnak priorizálnia kell. Mint jelezte, az érthető kritikák ellenére az ágazatban történtekért mindannyian felelősek, s ebben mellékes az ágazati vezetés súlya. Cserháti tájékoztatása szerint az új egészségügyi rendszer felállításában nagyszerep jut majd az újonnan belépő Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek (GYEMSZI); január esejétől az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak 60 napja lesz az új területi ellátási kötelezettségek és kapacitások meghatározására, s további egy hónap áll majd az egészségbiztosító rendelkezésére az új finanszírozási szerződések megkötésére. A GYEMSZI a folyamatban szakértőként vesz részt – közölte, azt a korábbi államtitkári közlést is megerősítve, hogy május elsejétől életbe lépnek a változások.   

Páva Hanna helyettes államtitkár a többi közt azt emelte ki, hogy a salátatörvény elfogadása esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) lehetősége lesz próbavásárlásra, amely eddig csak a fogyasztóvédelem joga volt; egyebek mellett ígyellenőrzik majd az esetleg már betiltott, de az interneten keresztültovábbra is forgalmazott kozmetikai, stb. készítményeket. Az új törvénymegteremti az e-recept bevezetésének lehetőségét, elrendeli, hogy már gyanú esetén is jelenteni kelljen a fertőző betegségeket, valamint az adatok pontossága érdekében azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatokat küldjön az ÁNTSZ-nek a halálozásokról. Létrehozzák a betegségregisztert, amelynek segítségével a többi közt vizsgálható lesz, mennyireeredményes egyes gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök használata,valamint megoldja a törvényjavaslat azt a régi gondot is, hogy az eddigi 30 év helyett a továbbiakban már csak 10 évig kell majd tárolni a különféle képalkotó eljárásokkal készült leleteket.

Az eddigi működési nyilvántartással kapcsolatban várható változás, hogy külön kategóriát hoznak létre azoknak, akik valami miatt nem voltak képesek időben teljesíteni akötelező továbbképzések előírásait – ők a jogszabály elfogadásátkövetően már “nem kerülnek egy kalap alá” azokkal, akiket bíróságtiltott el hivatásuk gyakorlásától. 

Újdonság, hogy a korábbi regionális egészségügyi tanácsok helyett térségi egészségügyi tanácsok állnak fel, valamint létrehozzák a korábban már beharangozott Nemzeti Betegfórumot, amely a megszüntetett Nemzeti Egészségügyi Tanács helyett abetegérdekek megjelenítését, véleményük becsatornázását szolgálná.

Mint az az egészségügyi bizottság ülésén kiderült, az orvosi kamara jelentős előrelépésnek, egészen pontosan mérföldkőnek tartja az alapellátásban tervezett változásokat, így a praxiskezelő létrehozását. Ezzel kapcsolatban mind az ülésen felszólaló kamarai elnök, Éger István, mind pedig a kamara korábbi főtitkára, a ma jobbikos színekben képviselő Gyenes Géza utalt rá: a praxisekezelői feladatokat nem az Országos Aalapellátási Intézetnek, hanem a kamarának kellene ellátnia, amelynek megvannak az ehhez szükséges területi szervezetei is.

Az LMP tartózkodását és a szocialisták határozott nemét leszámítvaáltalános vitára alkalmasnak találták a képviselők a javaslatot. Az MSZP szerint azonban mindez nem szól másról, mint 30 – sőt egyes vélemények szerint 60 – kórház bezárásáról, valamint az állami akarat parttalan érvényesítéséről, kontroll nélkül átrendezve az egészségügyet, oly módon, hogy lényegében jogorvoslatnak sem lesz helye.