Rákszűrés konyhai ecettel

Méhnyakrák következtében a világstatisztika szerint évente 250 000 nő hal meg, 85 százalékuk igen szegény vagy szegény országban. Ugyanakkoraz Egyesült Államokban ez a rosszindulatú daganat ma kevesebb haláltokoz, mint az emlőrák, a tüdőrák, a béldaganat és a bőrrák együtt.

Az iparilag fejlett országokban a méhnyakrák okozta halál azért lettritkább, mert jó szűrővizsgálati lehetősége van: a Pap-kenet. Azegyszerűsített elnevezés Giorgios Papanicolaou, az Egyesült Államokbandolgozó, görög származású kórboncnok nevéből származik, aki félévszázada fölfedezte ezt a módszert. A méhnyak felszínéről vettszövetmintából jól képzett szakemberek megállapítják, hogy van-e ottrosszindulatúan elfajuló sejt.

Egy évtizede a leghíresebb amerikai orvostudományi egyetem, a JohnHopkins Medical School intézeteiben kimutatták, hogy az 5 százalékoskonyhai ecet a méhnyak felszínére kenve 3-5 perc alatt elszínezi azegészséges sejteknél több fehérjét és kevesebb vizet tartalmazódaganatos szövetet. Az elváltozás néhány napi tanulás nyomán egy ápolónő számára is fölismerhető.

Ma Zimbabwétől Thaiföldig 20 szegény országban folyik a méhnyakrákszűrővizsgálata ezzel a filléres és könnyen kivitelezhető módszerrel.Ráadásul egy mélyhűtött fémpálcával a gyanús területet megérintve akezelés is megoldható.

A fagyasztás egy-két napig égő érzéssel jár, de 90 százalékbanhatékony. Az ecetes ecsetelés is kitűnő módszer, legfeljebb gyakrabbanjelez kórosnak tűnő elváltozást, mint a Pap szövetminta, de az utóbbihoz bonyolult laboratóriumra és magasan képzett szakemberekre van szükség, a VIA/cryo technika, ahogy az új, olcsó eljárást nevezik, bárholminimális oktatással elindítható.

Az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta a mindenütt könnyedénbevezethető eljárást, és így a súlyos, rosszindulatú daganatos betegségkorai fölismerése és kezelése világszerte megoldható.