Súlyos statisztika: minden tizedik magyar csontritkulásban szenved

Donáth Judit, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetfőorvosa elmondta, hogy a csonttömeg 20-30 éves korra éri el a maximális értékét, amit egy 10-20 éves egyensúlyi folyamat követ. Negyven-ötvenéves kortól a lebontási folyamat kerül túlsúlyba, amely a későbbiéletszakaszokban tovább erősödik. A betegség a nevében is hordozza alényegét, a csontok “porhanyóssá” válását, ugyanis az ásványi anyagok,elsősorban a kalcium “kiürülésével” a csontok lyukacsossá, üregesséválnak, így könnyen eltörnek. A betegség kezdetben tünetmentes, ezért is nevezik “néma kórnak”, de később nagyon súlyos problémák következnekbe.

A morbiditási adatokat sorolva Donáth Judit közölte, hogyMagyarországon hatszázezer nőt és háromszázezer férfit érint acsontritkulás, ez napjaink második legjelentősebb népegészségügyiproblémája. Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet adataiszerint azonban csupán a betegek tíz százaléka részesül kezelésben. Acsontritkulás gyakoribbá válását a szakemberek a születéskor várhatóélettartam növekedésével, az életmódbeli rizikótényezők (nem megfelelőtáplálkozás) erősödésével és a csontrendszerre káros gyógyszerek(szteroidok, véralvadásgátlók) széles körű elterjedésével ismagyarázzák. A betegség ugyan mindkét nemet érinti, de a nőknél amenopauzát követő hormonváltozások miatt jelentősebb mértékben zajlik acsonttömegvesztés, ami oszteoporózist, és így könnyebben törő csontokateredményez. Magyarországon évente 12-14 ezer csípőtáji törést, 30-40ezer csigolyatesttörést, 35 ezer csuklótáji törést és 12-14 ezerfelkartörést kezelnek.

“Az 50 éves nők 46 százaléka, a férfiak 22 százaléka számolhat azzal, hogy már csekély trauma következtében is oszteoporózisra jellemzőtörést szenved. Súlyos betegségről van szó, hiszen a csípőtáji töréseket követő halálozási adatok hasonlóak, mint a cukorbetegség, az emlőrák és a krónikus obstruktív légúti megbetegedések miatt bekövetkezőhalálozásoknál. A betegség kialakulásában 60-80 százalékban genetikaiörökségünk játszik közre, de 20-40 százalékban mi is tehetünk ellene azegészséges életmóddal” – hangsúlyozta Donáth Judit.

Miháldy Kinga, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OETI) dietetikusa arra mutatott rá, hogy a megelőzést, a folyamatkésleltetését a megfelelő testmozgás és kalciumbevitel biztosíthatja.Egy felnőtt embernek napi 800-1000 milligramm kalciumra van szüksége, aposztmenopauzális korban lévő nőknek 1200-1500 milligrammra. Alegfontosabb szerepet a tej és a tejtermékek játsszák, a tejben ugyanisegyszerre és optimális mértékben található fehérje, D-vitamin, foszfor,tejzsír és tejcukor, amelyek segítik a kalcium felszívódását és acsonttömeg megtartását. A legújabb, 2011-es ajánlások szerint napi 0,5liter tej fogyasztása célszerű.

Posztózs Zsuzsanna, a Tetra Pak Hungária Zrt. marketingvezetője ahazai lakosság tejfogyasztási szokásait ismertetve közölte, hogy2011-ben a magyarok átlagosan napi 1,8 deciliter tejet fogyasztanak,vagyis a napi kalciumszükségletnek mindössze 44 százalékát fedezik atejből.

A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy megalakult Magyarország első”tejkommandója”, amely csütörtökön, az oszteoporózis világnapjánBudapest több pontján tejet oszt. Az akció célja, hogy felhívják afigyelmet a tej és a tejtermékek kiemelkedő szerepére az emberiszervezet kalciumellátásában.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte 200millió nőt érint az oszteoporózis, a csontok kalciumhiány következtébenfellépő anyagcsere-betegsége, amelynek gyakorisága a lakosságelöregedése miatt a következő 50 évben megduplázódik.

A WHO 1996 óta világnappal hívja fel a figyelmet a betegségsúlyosságára és a megelőzés fontosságára. Magyarország 1998-bencsatlakozott a kezdeményezéshez.