Szegedről is elmennek a rezidensek

Sok vidéki intézményben már csak a régi gárda dolgozik, azaznincsenek új, kezdő orvosok: aki teheti, azonnal külföldre megy pénztkeresni. A szegedi rezidens helyzet ehhez képest jónak mondható,legalábbis jobbnak, mint más vidéki kórházakban. Van utánpótlás,viszonylag sokan jelentkeznek az SZTE Orvostudományi Karára, de azért atendencia itt is csökkenő. Szegeden is sokan döntenek úgy, hogy a jobbéletkörülmények reményében már a diploma megszerzése után külföldremennek rezidenskedni.

A magyar egészségügy jelenleg háromnegyed orvos gárdával dolgozik, és évről-évre kevesebb a rendszerből kikerülő új doktor. Az elégtelenhelyzetnek, a hazai orvos hiánynak, és a külföldre menekvő fiatalrezidensek tömegének súlyos következményei lesznek hosszútávon. Ahhoz,hogy a 10-15 év múlva nyugdíjba vonuló jelenlegi szakorvosok helyét az“újak” vehessék át, már most el kellene kezdeni az utánpótlás képzését.

Egy könnyebb élet reményében mennek el.

Ösztöndíj helyett rendes bért akarnak

Felmérések szerint a szegedi orvostanhallgatók harmada már egyetemiévei alatt konkrét lépéseket tesz a külföldi munkavállalás irányába, és egyetlen hazai kórházba sem adja be rezidensi jelentkezését. Ennekegyszerű oka, hogy igen alacsony a fizetésük. Egy kezdő orvos körülbelül havi nettó 90 ezer forintot visz haza. Persze ez függ attól is, hogymilyen kórházban tölti éveit, mennyi ügyeletet vállal, és így tovább. A jelenlegi közalkalmazotti bértábla szerint bruttó 129.500 forint a havi rezidens bér.

Július közepén jelentette be az egészségügyi államtitkár, hogymegoldja a rezidensek helyzetét. Az ajánlat szerint öt éven keresztül,havonta százezer forintos ösztöndíjat kaphatnak novembertől azok, akikaz idén jelentkeznek a szakorvosképzésbe, és vállalják, hogy ettőlkezdve tíz évig Magyarországon dolgoznak, továbbá nem fogadnak elhálapénzt. A tervet Markusovszky Lajos-ösztöndíj néven illetik. A Magyar Rezidens Szövetség szegedi alelnöke szerint akkoriban, amikor elkezdték a tárgyalásokat akormánnyal, a cél éppen az volt, hogy ne egyes csoportokat emeljenek kiaz egészségügyi dolgozók közül, hanem egységesen, ha kis lépésekben is,de mindenkinek rendezzék a bérét. Ez az ösztöndíjrendszer ezt nembiztosítja, nem is pályázhat rá mindenki, és hatalmas feszültségeketkeltene a bevezetése. Emellett kifogásolják, hogy a maradék öt évről –amikor már nem jár a támogatás – nem beszélnek. Azaz a probléma ezzelnem rendeződne.

 

Változik a világ: nem kell a hálapénz!

Az orvosokkal kapcsolatban kikerülhetetlentéma a hálapénz kérdése, ám Volford Gábor, a szegedi rezidens alelnökszerint a világ sokat változott. A most kikerülő orvosoknak is problémás ez a kérdés. “Nem szeretjük, amikor odajön a beteg és a borítékkalpróbálja meg befolyásolni az embert, mert enélkül is mindenki megkapja a lehetőség szerinti maximális ellátást. Az idősebb generációban van ezberögzülve, hogy márpedig adni kell valami pluszt. Nem kell” – mondta. Mind a betegnek, mind az orvosnak ez egy megalázó szituáció.

Miért maradnának?

Szeged egy szerencsés hely: a bérek néhányezer forinttal magasabbak,  mint az országban máshol. Nyugodtkörnyezetben dolgozhatnak a szakorvosok, és az egyetem révénlehetőségük van kutatóprogramokban is részt venni. Sokakat ezek aszakmai szempontok, valamint a családi körülmények tartanak itthon,miközben az Európai Unióban hatalmas az orvoshiány. A magyar képzéskiváló, így tárt karokkal várják a hazulról menekülő doktorokat. Mivelegyre több magyar orvos dolgozik külföldön, így már a kapcsolatrendszerokán is hamarabb talál munkát az, aki kiköltözik. Optimális esetben kint egy rezidens bruttó bére 840 ezer forint. Emellett a munkáltató sokesetben lakhatási támogatást és utazási költséget is biztosít.

Néhány év múlva nem lesz, aki vizsgáljon vele.

Volford Gábor szerint a szemléletváltás megoldást jelenthetne. Ha nem büntetné az állam a köztes megoldást, vagyis azt, hogy az orvosokminden évben néhány hónapot külföldön dolgozhassanak. Emellett számosuniós támogatású ösztöndíjprogramot ki lehetne használni, és belsőátalakításból is lehetne forrást biztosítani arra, hogy a bérrendezésmegtörténjen. Ám ehhez a politikai akaratnak kellene – most már húsz évután – meglennie.

Habár a másfél évvel ezelőtti tüntetés óta hasonló tömegmegmozdulás nem volt, a szegedi rezidens alelnök nemzárja ki egy újabb demonstráció lehetőségét. Az elmúlt időszakbanháttéregyeztetések mentek, és összességében a munkalégkör jobb, mintvolt. A helyzet viszont nem sokat változott, így ősszel ismét utcáravonulhatnak a rezidensek.