Szócska: Mindenki tegye ki a pénzt az asztalra!

Nem csak a pénz kevés, de a rezidensek gyakorlati képzése semmegfelelő, a tutorok és mentorok sok helyen nincsenek felkészítve arra,hogy tanítsák a medikusokat, s ha mégis, sokszor a paraszolvencia miattnem engedik a beteg közelébe a fiatal doktorokat. Ráadásul nincsenműködő minőség-ellenőrzés a rezidensképzésben. Mindez azon azegyeztetésen derült ki, amelyre csütörtökön délután Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár hívta meg a négy hazai egyetem, azágazati szakmai kamarák, valamint a rezidensek képviselőit. Amegbeszélés-sorozatot az életpályamodell elemeiből állították össze,első állomásán a rezidensképzés módszertani kérdéseiről esett szó,később a szakmai, majd a megélhetési lehetőségek kerülnek terítékre.

Az elmúlt években 8-8,5 milliárdot vontak ki a szakorvosképzésből,amelyet a kilencvenes években alakítottak át annak érdekében, hogyhazánkban az európaihoz hasonló, szakmaspecifikus, gyakorlatra motiválóoktatási rendszer álljon fel. Ezt Bodosi Mihály, azEgészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (ESZTT) elnöke mondta,hozzátéve, hogy a 2004-es uniós munkaidő irányelvek, a 2009-benbevezetett pályázati rendszer, valamint a forráskivonás mind hátrányosan érintették a területet. Bár az utóbbi időben történtek kedvezőintézkedések, a program végrehajtásához pénzt is biztosítani kell,ahogyan a minőségellenőrzést is meg kell oldani.

Utóbbira tett javaslatot Nagy Ferenc, a MagyarOrvosi Kamara (MOK) alelnöke, aki a megbeszélésen bejelentette, a kamara magára vállalna a rezidensképzés minőségének ellenőrzését. Egyrészterre lehetőséget biztosít nekik az új kamarai törvény, másrésztfüggetlen a képzésben részt vevő intézményektől. Kezdeményezésüketüdvözölte Szócska Miklós, néhány hónapon belül várja a kidolgozottintézkedési tervet a MOK-tól.

Valóban hiányzik a minőség-ellenőrzés a képzési rendszerükből,emellett a tutoroknak és mentoroknak nincsen idejük az oktatásra, vagyéppen nem jut el hozzájuk a tanításért járó díjazás, ami egyébként ismeglehetősen alacsony. Ezt már Papp Magor, a MagyarRezidens Szövetség elnöke mondta, hozzátéve, a minőségiszakorvosképzéshez olyan rezidensek kellenek, akik nem 80 órát dolgoznak egy héten az előírt 58 órás munkaterhelés helyett, mindezt tanulásmellett. Jelezte, a háziorvosi ügyeleti rendszer gyakorlatilag leállna,ha függetlenül a szabályozástól a rezidensek nem vállalnánakmásodállást, mert – becslések szerint – 80 százalékban ők látják el ezt a feladatot. Ennek kapcsán felvetette azt is, a törzsképzésben ajelenlegitől különböző kompetenciákat kellene biztosítani a rezidensekszámára, ahogyan a négy hazai egyetemen folyó oktatást is harmonizálnikellene.

Míg a rezidensszövetség elnöke szerint nincsen rendszerszintűszakorvosképzés, hanem önképződés folyik, addig az egyetemek képviselőiszerint van, csak rosszul működik. Ennek legfőbb oka a pénzhiány, és az, hogy az egészségügyet évtizedek óta maradékelven finanszírozzák, de amátrixrendszerek, a fekvőbeteg ellátó intézmények számának csökkentéseis hátráltatják. A rezidensek elvárásával egyezően szerintük is agyakorlatra kell fókuszálni az oktatásban, de ehhez forrásokat isbiztosítani kellene. Szathmári Miklós, a SemmelweisEgyetem professzora úgy vélte, az új rezidensképzési rendszer az ellenhatott, hogy az egyetemről frissen kikerült doktorok oktatásbantapasztalatot szerzett és oktatni tudó kollégák mellé kerüljenek. Őketelső sorban az egyetemi oktatókarban kell keresni, ezért javasolta annak átgondolását, hogy a szakorvosképzést az egyetemek végezhessék.

Összefoglalójában Szócska Miklós azt hangsúlyozta, hogy az egyetemekképviselőinek beszámolója alapján az orvosképzés az egészségügysikerágazata, nem csupán azért, piacképes a hazai egyetemekenmegszerzett orvosi diploma, hanem azért is, mert több külföldi diákotképeznek, mint magyart.

Jelezte, a tárca vállalja, hogy a rá háruló adminisztratív,törvényalkotási és szabályozási hátteret biztosítja a képzési rendszerjavítása érdekében. Meg kell határozni a rezidensi és általános orvosikompetenciákat, tartalmában megújulásra szorul a törzsképzés is. Megkell találni a munka és képzés egyensúlyát, a klinikák és kórházak, mint képzőhelyek megfelelő arányát. Megfelelő ösztönzés szükséges azoktatóorvosoknak, ugyanakkor a képzés minőségét is folyamatosanmonitorozni kell. Mindezek módszertanának kidolgozása a következő néhány hónap feladata, hogy a szakképzésre szánt uniós források már aharmadik-negyedik negyedévben elérhetővé váljanak. A 20 milliárdoskeretből egyébként nem csak a szakorvosi, hanem a szakdolgozói képzéstis finanszírozni kívánják, de mint Szócska Miklós hangsúlyozta, a pénztelsősorban az oktatóknak és az oktató intézményeknek szánják.

Mint fogalmazott, „most átütöm a labdát a másik oldalra”, a nyárihónapokban az egyetemi kollégákra vár a rezidensképzés folyamatánakszakmai, módszertani kidolgozása. Ha megszületett a megoldás, azonnalindítják az uniós programokat. A pénzszűkére hivatkozó, és a képzéstakadályozó paraszolvencia megszüntetésével, rendszerbe való bevonásávalkapcsolatos felvetésekre válaszul közölte, mindenkinek az asztalra kelltennie az ágazatba kerülő pénzt, így például az egyetemi laborok többtízmilliárdos, külső forrásokból érkező támogatásait is.

Hogy a rezidensképzés megoldása valóban kulcskérdéssé vált, mi sembizonyítja jobban, minthogy az egyeztetésen személyesen jelent meg Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, aki elmondta, bár eddig nem vett részt aszakorvosképzés tartalmi vitáiban, most úgy látja, szükséges az ügynagyobb áttekintése, hogy a képzést átgondolva biztosítsák Magyarországorvos ellátását.