Szócska: nem egyéjszakás kaland az átalakítás

Tisztában vagyok azzal, hogy az ágazat mélységes depresszióban szenved,de csak apró munkával tudok úrrá lenni a helyzeten, fogalmazott Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár a Világgazdaság mai szakkonferenciáján, ahol Papp Magor, a rezidensszövetség elnöke által felvetett bérproblémákra próbált választ adni. Tájékoztatásából kiderült, hogy idén achipsadóból hárommilliárd forint helyett befolyó 2,4 milliárdot pótlékok emelésére, jövőre pedig ebből az adónemből (30 milliárd s a tervezettösszeg) 15 milliárdot terveznek a fizetések rendezésére.

Újabb ösztöndíjprogramot indítanak uniós forrásból – a kilencmilliárd forint felhasználásának elvi egyeztetését hamarosan megkezdik –, végsőcélja a tárcának az, hogy mind a háromezer szakorvos-jelöltet bevonja az ösztöndíjprogramba, de a következőben mindenképpen azt a kétszázrezidenst, akik kimaradtak a mostani pályázatból.

100 kórház maradhat
Az intézményrendszerre térveelmondta, hogy bár nincsenek még pontos adatok, de véleménye szerintszáz aktív fekvőbeteg-ellátást végző kórház megmaradása reális. Egyelőre tizenhat olyan intézménnyel számolnak, amely funkciót vált, deegészségügyi szolgáltató marad, számukra alakíthatják ki a kistérségikórházi modellt, míg van olyan intézmény is, amely a szociális ellátástfog nyújtani. A fővárosi helyzet értékelésére még nem vállalkozott, azelemzés nyolcvanszázalékos készültségben van állítása szerint.
Elbocsátásokra a funkcióváltó, vagy szociális területre kerülő kórházak dolgozóiesetében egyáltalán nem számítanak Szócska szerint, bár kérdés, hogyezen intézmények orvosai hajlandóak lesznek-e más településre költözni,vagy éppen utazni, vagy netán fogják a vándorbotot, és elhagyják azországot – ez utóbbi lehetőséget a rezidensszövetség elnöke vázolta.

Az államtitkár előadásának gerincét az államosítás, az új ellátásirendszer kialakításáról szóló információk adták. Elmondta, hogyrendkívül komplex feladat az egészségügyi intézmények állami tulajdonbavétele, és az átalakítás nem egyéjszakás kaland. A szükséges jogalkotászajlik (igaz, információink szerint az államosítás végszavazásánakhatáridejét kitolták, pontos okot nem tudunk – a szerk.), kezdkialakulni az ellátás irányításának, szervezésének háromszöge: OEP,ÁNTSZ és GYEMSZI. Az intézmények átadás-átvételét a GYEMSZI vezeti,akárcsak az eszköz- és ingatlankatasztert. Csak azokat a fizetésikötelezettségeket veszi át az állam, amelyeket a GYEMSZI jóváhagy.Tudatos, középtávú adósságkezelésre készülnek, ám ennek pontosfolyamatáról még egyeztetések folynak a nemzetgazdasági tárcával és azállami kincstárral.

A kórházigazgatók kinevezése a szakminiszter feladata lesz, derült ki Szócska szavaiból, aki most is leszögezte, hogy nem leszboszorkányüldözés a tisztújítás során, ám nem titok: a gazdálkodáseredményessége befolyásolni fogja a döntést.
Az átvétel menetrendjétismertetve elmondta, hogy 2012. március 31-ig kialakítják az új területi ellátási kötelezettséget (TEK), illetve az ehhez rendelt kapacitásokat; 2012 április végéig pedig módosítják az intézmények meglévőfinanszírozási szerződését az új TEK és kapacitások szerint. (Jelenlegegyéni egyeztetések zajlanak ebben a kényes és meghatározó kérdésben azintézmények vezetőivel, mondta Szócska Miklós.) Az új rendszer – mintmár többször megírtuk – jövő május elsejétől lép hatályba, vagyismeghatározott betegutak, új térségi határok lesznek az új ellátásistruktúrában.

A térséghatárokat matematikai modellszámításokkal jelölték ki:igyekeznek követni a közigazgatási határokat és a természetesbetegutakat. Az államtitkár szerint a térséghatárok jól lefedik abetegutakat, sikerült jó közelítéssel „belőniük” a határokat – 85-95százalékos megközelítést adnak modelljeik.

Új forma a háziorvosoknak?
A miniszterelnökfelhatalmazását bírja a szaktárca, hogy találjon olyanintézményi/gazdasági társasági formát, amiben a háziorvosok el tudjáklátni közfeladatukat, és ez megfelel az uniós elvárásoknak, valamint ahazai rendszernek. Addig is javasolják a polgármestereknek, hogy aháziorvosoktól beszedett iparűzési adót forgassák vissza a praxisokfejlesztésére településükön – mivel az adórendszerben nem lehet apraxisok mentességét elérni.
Szeretnék elérni, hogy azalapellátásban gyógyítók kapuőri szerepe kiegészüljön az új rendszerbenbetegutat követő szereppel. Az ügyeleti rendszer átalakítása is érinteni fogja a háziorvosokat, akik eszköztámogatáshoz jutnak, és a felállópraxiskezelőnek köszönhetően nyugdíjba vonulhatnak az új háziorvosbelépésével.

A nagybeszállítók többsége csak készpénzért szállít
Az összeomlás határán, sőt azon túl van az egészségügyi ellátórendszer, fogalmazott Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, hozzátéve: el kell érni, hogy alakosság egészsége és az egészségügyi ellátás nemzetgazdaságiprioritássá váljon. Nem ismer olyan uniós országot, ahol ennyireleszakadt volna az egészségügyben dolgozók bére a nemzetgazdaságiátlagtól, mint hazánkban. Olyan mérvű az orvoselvándorlás, hogy mármegyei kórházakban hiány mutatkozik sebészekből, nőgyógyászokból, tettehozzá.

Gyógyszer- és eszközhiányra kell felkészülni a kórházakban, ugyanisöt nagy beszállító közül három jelezte nemrégiben, hogy csak készpénzért hajlandó szállítani az intézményeknek – ezzel ellehetetlenül abetegellátás a kórházszövetség elnöke szerint.
Várhatóan tovább nőnek a várólisták, s ennek kapcsán jegyezte meg, hogy nem lenne ördögtőlvaló a várólista mellőzésének megfizetése, s hogy erre más országokbanvan gyakorlat. Segíthetne a Mikola-program elővétele: engedélyezzék aszakorvosok – a háziorvosi rendszerhez hasonló – magánpraxisát. Bárszámtalanszor bebizonyították, hogy az egészségipar húzóágazata lehetne a gazdaságnak, a Széll Kálmán Terv keresztbe tesz ennek a lehetőségnek,tette hozzá.

Pénz nélkül tenni bármit is, puszta illúzió – olyan mintha kerozinnélkül, csak a személyzet igyekezetére hagyatkozva akarna egy repülőgépcélba érni, összegezte álláspontját Rácz Jenő.

Országvédelmi költségvetés: visznek mindent?
Extra céltartalékot kíván képezni 2012-ben a költségvetés, például azzal acéllal, hogy ne kelljen az egészségügytől forrásokat elvonni,fogalmazott Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Zárni igyekeznek az E. Alapot, a tb-kasszát. Aköltségvetés oldaláról nem látja esélyét annak, hogy többletforrástbiztosítsanak az ágazatnak – mondta Banai Péter, s ezzel egy pillantásalatt szertefoszlatta a legkisebb reményeket, illetve válaszolt RáczJenő felvetésére.

Tájékoztatásából kiderült, hogy míg nyáron a teljes chipsadó-bevételt az egészségügyre akarták fordítani, addig a fél év során bekövetkezőkedvezőtlen gazdasági hatások miatt már csak az adó felének visszaforgatásában gondolkodnak. A tervek szerint ez 15 milliárd forint lehet, s szintén az E. Alapbakerülne a 27 milliárd forintra tervezett baleseti adó bevétele. Ezekvoltak az alternatív forrásbővítés lehetőségei Banai tájékoztatásaszerint.

Mint a helyettes államtitkár szavaiból kiderült, pengeélen táncol azország: ha az államháztartás hiányát nem tudja leszorítani, akkorelveszítheti az uniós forrásokat, így az egészségügy struktúraátalakításához, a póluskórházak építéséhez szükséges forrásokat is.