Titkolják, mi lesz a kórházrendszerrel

Alig néhány hete kezdődött, ma pedig befejeződik Szócska Miklós országjárása, amelyen az intézmények vezetőivel, fenntartóival ismertette azegészségügyi ellátórendszer átalakításának, azaz az országoskórházállamosítási láznak a részleteit. A megbeszéléseken az államtitkár az általa “érintettnek” nevezett vezetőket tájékoztatta a menetrendről: januárban a fővárosi és megyei kórházak, 2013-ig pedig az összes hazaifekvőbeteg-ellátó intézmény állami tulajdonba kerül (az önkormányzatokcsak a járóbeteg-ellátásért lehetnek felelősek). Hogy a rendszer átalakítása után mely intézmények maradnak meg, nem derült ki atalálkozókon, arról azonban már korábban lehetett hallani, hogy zártajtók mögött zajlanak a tárgyalások egyes kórházak sorsáról.

Az már június 1-jén kiderült: nyolc térségre osztják az országot, kijelölve az egyenként 1-1,6 millió lakos ellátásáért felelőskörzeteket, amelyeken belül minden szinten el kell látni a helyieket,sőt, jövő májustól csak az adott körzeten belül választhatják meg “szabadon” orvosukat a betegek. A körzeteknek lesz egy térségi központja, azaz egy csúcskórháza, demegmaradnak az országos intézmények és a megyei kórházak is, vélhetőenegy-egy szakterületre specializálódott fekvőbeteg-ellátóintézményekként. 

A városi kórházakra ennél jóval komolyabb áldozat vár; a kabinet persze néhányat megőriz, más kisebb intézmények aktív ágyaitazonban megszüntetik, helyükbe krónikus vagy hosszú idejű ápolásiosztályokat hoznak létre. Ahol ez nem működik, ott a városi kórházakkényszerűen egynapos beavatkozásokra, illetve járóbeteg szakrendelésreválthatják profiljukat, vagy bezárnak.

Könnyen problémát okozhat, hogy bár közeledik az év vége, továbbra sem tudják az emberek, mely intézményekben látják majd el őket. Újabbkérdés, hogy az újfajta körzetesítés milyen pluszterhekkel jár majd abetegek számára, hiszen már az is biztos, hogy esetenkéntmesszebbre kell utazni. Mindezzel azonban nem is lenne baj, ha eztkövetően minőségi ellátásban részesülne a paciens. Jövőreazonban jelentős veszteséggel számol az egészségügy, ígykórházfejlesztésre csak uniós forrásokból, valamint a várhatókórházbezárások után eladott ingatlanokból lesz lehetőség.Ehhez képest már jövőre megszűnne a szabad orvos- és intézményválasztás, hiszen az csak a lakóhellyel azonos térségben áll majd a betegrendelkezésére. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egyfővárosi, pesti lakos Budára nem mehet ellátásért, és fordítva, kivéve,ha “jelentősen” rövidebb idő alatt jut el a másik intézményhez, vagyéppen fizet.