Titokban tartott tb-adósok

Miközben 120 milliárd forintot von ki a kormány az egészségbiztosítóköltségvetéséből, titok övezi a közel 105 milliárdos járulékkal tartozók körét. Bár hat év alatt megduplázódott az állam hozzájárulása azegészségügy működéséhez, mégis eladósodott az ágazat, elkerülhetetlen agyógyítási alapcsomag meghatározása.
Közel 105 milliárd forint azEgészségbiztosítási Alap (EA) járulékának kinnlevősége, de az adózásrendjéről szóló törvény nem teszi lehetővé a Nemzeti Adó- ésVámhivatalnak (NAV), hogy közzétegye az adósok listáját. Ezt a választkaptuk a NAV sajtóosztályától a tartozás eredetét firtató kérdésünkre.


Ez Rolek Ferencet, a Munkaadók ésGyáriparosok Országos Szövetségének alelnökét is meglepte. Annál inkább, mert a jelentős összeggel tartozó adóhátralékosok listája mindenkiszámára elérhető a NAV honlapján; ugyanígy kellene eljárni a járuléknális, hiszen mindkettő közpénz – mondta a Világgazdaságnak. Egyébként aztgyanítja, hogy a kétféle adóskör fedheti egymást. Ez a véleménye aStratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnökének is. CsibaGábor úgy fogalmazott: a nyilvánosság növelhetné a járulékfizetésihajlandóságot, amire nagy szükségük lenne az EA-ból gazdálkodókórházaknak, szakrendelőknek.

Jól szemlélteti a június végén összegzett, egészen pontosan 104,5milliárd forintos járulék-kinnlevőség értékét, ha a Széll Kálmán-tervben előírt egészségügyi lefaragáshoz viszonyítjuk: e szerint az évi 300milliárd forintos gyógyszerkasszából 2013-ra 120 milliárdot kellmegtakarítani. Vagyis közel egyévnyi spórolás összegét fedezné akinnlevőség.

Amúgy az EA idei, 1385,3 milliárd forintos bevételi előirányzatának 48százaléka származhat a járulékokból, hasonló arányban egészíti azt ki az állami költségvetés, s némi egyéb bevétele van még az alapnak. Ez azarány 2006-ban még 24:76 százalék volt a járulékbevételek javára – hívta fel a figyelmet Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem egészségbiztosítási és egészségpolitikai tanszékének vezetője. Öt év alatt ugyanis 24-ről 8 százalékra esett vissza az egészségbiztosítási járulék mértéke. Ebbőlis érzékelhető, hogy a gazdaság- és egészségpolitika konfliktusából azelőző került ki győztesen, azzal a hivatkozással, hogy a béreket terhelő járulékok csökkentése serkentőleg hat majd a vállalkozásokra és afoglalkoztatásra.