Több pénz az egészségügynek?

A bizottság támogatta az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosítások, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Vattai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője a bizottsági ülésen ismertette: a kormány az egészségügyi dolgozók bérének fejlesztése és az ellátás színvonalának növelése érdekében egyes termékekre vonatkozóan a jövedéki adó és a népegészségügyi termékadó módosítását javasolja, az adóemelés nyomán 55 milliárd forint bevételre számítanak, ebből 40 milliárd forint a dohánytermékek adójának növeléséből származik.

Olyan termékek adómértékét emelik, amelyeknek a fogyasztása fokozott egészségügyi kockázatot jelent – például dohánytermékek, alkoholok, energiaital -, így a javaslat nemcsak többletforrást jelent az egészségügy számára, hanem a növekvő árak révén enyhülhet az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége is. A törvényjavaslat indítványozza emellett az LPG (autógáz)adómértékének emelését is. A népegészségügyi termékadó is módosul, a gyártók ugyanis az energiaitalok definícióját kijátszották azzal, hogy egyes összetevőket kihagytak, így már nem volt adóköteles a termék.

A törvényjavaslat emellett a 98 százalékos és 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszközök áfáját 27-ről 5 százalékra kívánja csökkenteni. A készpénzfizetések korlátozására pedig alacsonyabb összeghatárt határoz meg, 5 millió helyett 1,5 millió forintot, ami kellőképpen magas ahhoz, hogy a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja – ismertette az osztályvezető.

Általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is. Zsarnóci Csaba, az NGM helyettes államtitkára a pénzügyi törvénycsomagból kiemelte: a prospektus, illetve a transzparencia – a nyilvános forgalomba hozatalkor közzéteendő tájékoztató, illetve a tőzsdén forgó értékpapírok kibocsátóinak az átláthatóságáról szóló – irányelv magyar jogba való átültetéséről van szó. A kötelező felelősségbiztosítások (kgfb) esetében változik a díjhirdetés módja. Átültetik továbbá a magyar jogba az Európai Unió Bíróságának az úgynevezett Gender irányelvvel kapcsolatos ítélete kapcsán kiadott bizottsági iránymutatást, amely tiltja a biztosítóknak, hogy a különbséget tegyenek a férfiak és nők tarifái között.

 

jóváhagyta a bizottság a 2012. évi költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását is. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a tulajdonos az Eximbanknak nyújtandó tulajdonosi kölcsönt állampapírok átadásával is teljesíthesse 2012-ben, legfeljebb 150 milliárd forint összegben.Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára elmondta: a kormány kiemelt célja a gazdasági növekedés ösztönzése, ennek egyik eszköze a befektetések és az életképes, a növekedés egyik húzóágazatát jelentő exportcégek támogatása. A hitelezési aktivitás csökkenése hátráltathatja a magyar gazdaság növekedését, ezért fontos, hogy az államháztartás lehetőségeihez mérten forrásokat biztosítson a magyar cégek, elsősorban a magyar gazdaság gerincét jelentő kkv-k támogatásához – fejtette ki.

A törvényjavaslatban foglaltaknak az államtitkár szerint nincs közvetlen költségvetési hatása, ugyanakkor a tulajdonosi kölcsön nyújtásának vannak elszámolási vonatkozásai, illetve hatást gyakorol az államadósságra. A megalapozott kölcsönnyújtás finanszírozási célú pénzügyi műveletnek minősül, így nem képez költségvetési kiadási tételt, ezért nem növeli a hiányt sem.

Amennyiben állampapírban történik a folyósítás, akkor közvetlenül nő az államadósság, de mivel a kölcsönt 2012. december 31-i lejárattal folyósítják, az év végi államadósságot nem fogja érinteni. Amennyiben a negyedik negyedév elején megszületik az Európai Unióval és az IMF-fel tervezett megállapodás, az Eximbank reálisan piaci források bevonásával még az idén vissza tudja fizetni a hitelt. Ha a tárgyalások elhúzódnának, elméletileg akkor is van lehetőség arra, hogy akár a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), akár az Eximbank a piacról szerezzen forrást, de a feltételek akkor nyilván sokkal kedvezőtlenebbek lennének. Az államtitkár szerint nincs olyan forgatókönyv, amely szerint nem tudja visszafizetni a hitelt az Eximbank. Elmondta továbbá, hogy a mostani tőkejuttatás nagyjából felét arra használja az Eximbank, hogy az MFB-nek visszafizesse a tartozását, tehát mintegy 80 milliárd forintnyi összeget használhat fel az üzleti tevékenység bővítésére.  A költségvetési bizottság megszavazta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását is.