„Úgy tűnik, talán nem lesz sávos befizetés”

„Úgy tűnik, talán nem lesz sávos befizetés”

Grünczeisz Kata 2012. november. 07.

 

Több módosító indítványt fogadott el az országgyűlés a közelmúltban a sávos befizetési rendszer korrekciójáról a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) és az egészségügyiállamtitkárság közötti egyezetések nyomán. Ilku Lívia, a MAGYOSZigazgatója úgy látja, mára látszik a partnerségi irány, ugyanakkor agyógyszeripar veresenyképességének érdekében további tárgyalásokszükségesek mind a jövő évi gyógyszerkassza, mind a vaklicit eljárása,mind a K+F szabályozása terén.


Dr. Ilku Lívia a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzettgyógyszerész diplomája mellett a Közgazdaságtudományi Egyetem felsőfokúmarketing, -reklám, -PR menedzser szakát is elvégezte, majd 2003-ban azELTE-n az állam- és jogtudomány doktora lett.

Tanulmányai mellett 2002-igorvoslátogatóként dolgozott, ezt követően az Országos EpidemiológiaiKözpontnál, majd az Egészségügyi Minisztériumnál vállalt feladatokat,utóbbinál a Jogi, Közigazgatási és Koordinációs Főosztály vezetőtanácsosa volt.

2010-től az OrszágosGyógyszerészeti Intézet (OGYI) jogi és közigazgatásifőigazgató-helyettese, innen igazol át 2011. júliusában a MAGYOSZigazgatói székébe. 

Orvoslátogatók.hu: A gyógyszeripart sújtó intézkedések – a 20százalékos különadó, az orvoslátogatói díj és a vaklicit bevezetése –mellett a Széll Kálmán-terv drasztikusan csökkentette agyógyszerkasszát. Mennyire van lehetősége ebben a kiélezett helyzetben a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) az érdekérvényesítésre, az intézkedések előzetes véleményezésére?

Ilku Lívia: Pár hónapja számunkra is érzékelhetővévált az előremutató kommunikáció a MAGYOSZ és az egészségügyiállamtitkárság között, így mára látszik a partnerségi irány. Támogatásés iparpolitika téren is beszélhetünk már eredményekről, viszont aszakmai témákat illetően úgy látjuk, hogy maximálisan figyelembe veszikészrevételeinket. A tárgyalások eredményeként az országgyűlés többmódosító indítványt fogadott el a sávos befizetési rendszer (erről bővebben keretes anyagunkban olvashat) és a spanyol modell korrekciójáról a közelmúltban.

OL: A sávos befizetés rendszer – melynek értelmében agyógyszerkassza túllépését a gyártóknak és az államnak kellkompenzálnia, utóbbiaknak jóval nagyobb mértékben – 2007 óta benne van a gyógyszergazdaságossági törvényben, de eddig egyetlen kormány sem élt ezzel a lehetőséggel.

I.L.: Az alacsonyan megállapított gyógyszerkasszamiatt ez az első év, amikor sor kerülhet alkalmazására, ugyanakkor apiac sokszereplős modellje miatt még mindig nem tudni, hogyan fogalakulni az idei év egyenlege. A kasszatúlköltés időarányos része, ami a sávos számolás alapja, hónapról hónapra változik, a szeptemberi hiányaz Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szerint még 15 milliárdvolt, ami októberre pár milliárdra csökkent. Most úgy tűnik, talán nemlesz sávos befizetés. A nemrég elfogadott módosító indítványok adnakegyfajta elmozdulási lehetőséget a különböző gyártókat sújtó befizetések leírhatóságában. A következő lépés, hogy együtt leüljünk ésmegbeszéljük, mit jelent mindez forintosítva. Kiszámítható megoldást azjelentene, ha a gyártók mindig a gyógyszerkassza előző évihez képestitúlköltését fizetnék be, így tervezhető lenne a kiadás mértéke, avállalatok előre látnák, hogy mennyire kell összehúzni a nadrágszíjat amegállapított határhoz képest. Ez a megoldás egyféle közös tudatos éselőre kalkulálható felelősségvállalást is jelentene az OEP és gyártókközött. További gond, hogy az OEP már novemberben közzéteszi, mekkoraelőleget kell befizetniük a gyártóknak a hiány fedezésére, miközben évvégére kiderülhet, nem is lett volna rá szükség, vagy nem akkoramértékben. A sávos jogintézményt egyébként a kezdetektől elutasítjuk,így a hosszabb távú megoldást számunkra az eltörlése jelentené.

A gyógyszerkassza egyensúlyát a 2007-ben kihirdetett gyógyszergazdaságossági törvényben szereplő sávos befizetés alkalmazása hivatott biztosítani. Eszerint, amennyiben a támogatott gyógyszerek tárgyévi forgalma után kifizetetttársadalombiztosítási támogatás összege meghaladja azEgészségbiztosítási Alap költségvetésének gyógyszertámogatás kiadásraszánt összegét, akkor e kiadási többlet finanszírozása az állam és agyógyszergyártók kötelezettsége. Mivel a 2007 óta érvényben lévőszabályt eddig még nem alkalmazták, a gyártóknak sem pontosan világos,hogyan működnek a törvényben meghatárzott bonyolult számítások agyakorlatban. A törvényt többször módosították: eltűnt belőle a sávoskockázatmegosztás (amely a túlköltést különböző arányban finanszírozta)és a befizetés mértékének határa. A legújabb módosítások az egészségügytöbbletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosítási csomag hatodik pontjában találhatók.  

 

OL.: Említette, hogy szakmai téren irigylésre méltó az együttműködésük az egészségügyi államtitkársággal.

I.L.: Legutóbb agyógyszerbiztonságról és mellékhatásfigyelésről szóló uniós irányelvátvételekor észrevételeztük a gyógyszerfigyelési (farmakovigilancia-)szabályozás rendeletét, így ennek alapján készülhetett el a normaszöveg. Jelenleg a gyógyszerhamisítás elleni uniós irányelv szövegén dolgozunk, és szeretnénk, ha ennek mentén háromoldalú megállapodás születne azOrszágos Gyógyszerészeti Intézet (GYEMSZI-OGYI), a Nemzeti Adó- ésVámhivatal (NAV) és a MAGYOSZ, illetve a gyógyszergyártói szövetségekközött. Az érvényben lévő gyakorlat ugyanis nem teszik lehetővé alefoglalt gyógyszerminta kiadását, miközben a gyártó laborja például azt is képes lenne meghatározni a mintában talált szennyeződésekből, hogyhol gyártották a gyanús készítményt. Így nagyobb eséllyel leplezhetnénkle a hamisítókat.

OL.: Tavasz óta hallani a gyógyszeripari szereplőktől, hogy nincs hova tovább megszorítani. Legutóbb Christophe Gourlet, a Sanofi-Aventis/Chinoin vezérigazgatója nyilatkozta aPortfolio.hu-nak, hogy nem látja tarthatónak a gyógyszerkassza 2013-asévre előirányzott költségvetését. Önök szerint tartható?

I.L.: A Széll Kálmán-terv megszorító intézkedései több szektort érintettek, de 100 százalékosan egyedül a gyógyszeriparteljesített. Egyrészt a megszorítások egyértelműek és kötelező érvényűek voltak, másrészt úgy éreztük, tisztességesen ki kell venni részünket anehéz helyzetből. Most mégis félünk. Szerintem senki nincs maMagyarországon, aki meg tudja mondani, hogyan teljesíthető a 158milliárd forinttal kalkuláló gyógyszerkassza, figyelembe véve, hogy azidei 219 milliárddal, a 2011-es gyógyszerkassza pedig 296 milliárdforinttal számolt. Óriási a bizonytalanság tagvállalataink körében. Azideális megoldás az lenne a részünkről, ha adott év kasszáját az előzőévi GDP százalékos arányához viszonyítva állapítanák meg, mert ezkiszámíthatóságot biztosítana.

OL.: A magyarországi gyógyszeripar a GDP 5százalékát adja, és nyolcszor többet költ kutatás-fejlesztésre, mint atöbbi szektor. Az elmúlt hónapokban a Teva Magyarország és az EgisGyógyszergyár Nyrt. is új üzemeket adott át. Eszerint jól működik azösztönzőrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a cégek a különadóból írják le a beruházások egy részét.

I.L.: A szabályozás 2009 óta vanérvényben, és azóta minden évben meg kell küzdenünk a támogatásért. Aleírhatóság nagysága is évről évre változik a törvény szövegében,jellemzően mindig az utolsó pillanatban sikerül a K+F mértékétstabilizálni. Ezt a kedvezményt mindenki igénybe tudja venni, akiteljesíti a feltételeket, de leginkább a nagy befizetési kötelezettséget teljesítő nagyvállalatok tudnak ezzel élni. A kkv-k inkább apályázatokat tudják kihasználni. A fejlesztésekre visszatérve: aközelmúltban átadott létesítmények felől már öt-hat évvel ezelőttdöntöttek, és bár elképzelésekben most nincs hiány, szinte lehetetlenelőre tervezni. Ahhoz, hogy a gyártók beruházási kedve töretlenmaradjon, úgy kellene módosítani a törvény szövegét, hogy évtőlfüggetlen számítással garantálja a fejlesztésekre fordítható leírhatóság összeget.

 
OL.: Szabó László, a Teva Magyarország vezérigazgatójaúgy nyilatkozott a múlt hónapban a Figyelőnek, hogy a gyógyszeriparveresenyképességének megtartása érdekében össze kellene hangolni aziparpolitikát a gyógyszertámogatás rendszerével. Mi az oka annak, hogyaz Egészségbiztosítási Alap gyógyszerköltségvetésének csupán 22százalékát költi a Magyarországon gyártott készítmények ártámogatására?

I.L.: Az európai szinten is alacsonyarány nagy mértékben a vaklicit következménye. Tagvállalatainkfolyamatosan piacot vesztenek Magyarországon, ezért kénytelenek azexportra koncentrálni, olyannyira, hogy mára több készítménytértékesítenek külföldön, mint itthon. Az eddigi három vaklicit során –az összes gyártót figyelembe véve – 244 termék delistázódott, tavalyoktóber óta pedig – különböző okokból – összesen 653 készítmény kerülttörlésre és delistázódásra, azaz ennyivel zsugorodott agyógyszerkincsünk. Pedig az itthoni gyártási körülmények nagyonszabályozottak, stabil és minőségi ellátást tudunk garantálni, aGYEMSZI-OGYI szigorú minőségbiztosítási elvárásrendszere Damoklészkardjaként lebeg a hazai gyárak felett. Nyilvánvalóan drágább gyógyszert gyártani idehaza, mint Ázsiában, ezért is van, hogy a hazai gyártók sok esetben nem tudnak oly mértékben lemenni az árakkal, hogy bennemaradjanak a támogatotti körben.

OL.: Eszerint a magyarországi gyártók érdekében módosítani kellene a vaklicit szabályain.

I.L.: Nem csak miattuk. Előfordulhat, hogy a vaklicit eredményeként egyetlen gyógyszer marad a támogatottipreferált ársávban, így a betegkörnek a támogatott, számára megfizethető gyógyszerrel aló ellátottsága kizárólag ettől a terméktől függ. Az idei októberi vaklicit után 61 olyan preferált csoport van, ahol csak éskizárólag egy termék van a csoporton belül. Ha az emberekellátásbiztonságát tartjuk szem előtt, adott betegségcsoportban minimumhárom terméknek kellene szerepelnie, három különböző gyártótól. Ezt mégnem sikerült keresztülvinnünk. Másrészt fontos lenne, hogy a licitkétlépcsős legyen.

OL.: A forgalomcsökkenés és a különadó terheminden gyártót szigorú racionalizálására kényszerített. Bevezették alétszámstoppot, csökkentették a cafetériát, leépítették a külsőszolgáltatókat és közel ezer orvoslátogatót bocsátottak el. Számít további leépítésekre?

I.L.: Hét évig voltam orvoslátogató,ezért nem meglepő, hogy úgy gondolom, szükség van erre a szakmára. Agyógyszerismertetés és az így eljuttatott információ olyan, mint egyhagyma. Több rétegből tevődik össze, milyen ismeret jut el az orvoshozaz adott gyógyszerről, és ebben az orvoslátogató személye egy fontoshéj. Ha nem történik újabb drasztikus változás, a jelenlegi létszámvalószínűleg maradni fog, ugyanakkor, akik elengedték látogatóik egyrészét, kénytelenek új irányokat keresni. A technológia fejlesztésemellett – mint az iPad alkalmazása a látogatás során – a cégek a vénynélkül kapható (OTC) gyógyszerek terén brand umbrella márkaképzésbekezdtek, azaz egymásra épülő készítményekből hoznak létre újgyógyszer-családokat.