Uniós eljárást kockáztat a kormány a patikusoknak nyújtott hitellel

A gyógyszertárak összes érintettjénél előkerültek a számológépek, miután a kormány a Magyar Gyógyszerészeti Kamara kérésének eleget téve felgyorsítja a gyógyszertárak tulajdonviszonyának rendezését. Az eddigi szakmai befektetők azt számolják, mikor jönnek ki kevesebb veszteséggel: ha most zárják be patikáikat, vagy megvárják a jövő év végét, és nyomott áron eladják tulajdonrészüket dolgozóiknak. A „személyi jogos gyógyszerészek” és a patikákban dolgozók egy része azt számolja, mekkora hitelt kell felvenniük ahhoz, hogy megtarthassák munkahelyüket, másik részük azt, mennyit kell majd fizetniük egy patika megszerzéséért. A kormány pedig azt számolja, mennyi állami pénzt kell adnia ahhoz, hogy kiegyenlítse a számlát, és véget vessen a patikaháborúnak.

Mindezt azért, mert – mint az ügy kényessége miatt nevüket nem vállaló forrásaink summázták -, a kormány már nem húzhatta tovább a mézesmadzagot a gyógyszerészek előtt, a 2010-es választások előtt tett ígéretekből valamit most már teljesítenie kell. A választásokat követően a második Orbán-kormány első egészségügyi intézkedései között azt a törvényt hozta, hogy csak gyógyszerészek lehetnének a patikák többségi tulajdonosai. Azaz a szakmai befektetőket arra kényszerítenék, hogy 2014-ig tulajdonrészük 25, majd 2017-ig 51 százalékát adják el az ott dolgozó gyógyszerészeknek.

Mit szól ehhez az Európai Bizottság?

A törvény megalkotását évekkel ezelőtt a gyógyszerészi kamara sürgette arra hivatkozva, hogy ha nem gyógyszerész a többségi tulajdonos, akkor megszűnik a szakmaiság. Azt azonban elismerték, hogy állami segítség nélkül nem tudják kivásárolni a patikusok a tulajdonosokat, mert a kereskedelmi pénzintézetektől nem kapnának hitelt. Az állami segítséget és hogy a patikustársadalomnak nem kell 2017-ig várnia,  Orbán Viktor ígérte meg nyáron, a jogszabálytervezetet pedig november 15-ig kell bemutatni. Addig azonban sem a Magyar Gyógyszerészeti Kamara, sem más, patikusokat magába tömörítő szervezet, sem az egészségügyi államtitkárság nem hajlandó nyilatkozni. Utóbbi esetében nem is csoda, mivel információink szerint az eddig kidolgozott tervezet alapján Brüsszelt és a külföldi befektetőket ismét magára haragíthatná a kormány, mivel a patikaláncok tulajdonosainak többsége szakmai befektető, annak is egy része külföldi.

Az elképzelések szerint az állam 9-10 milliárdos patikaalapot hozna létre, a patikákat megvásárolni szándékozó gyógyszerészek pedig a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül kapnának tízéves lejáratú,  1-2 százalékos kamatozású hitelt, egyéves törlesztési moratóriummal (az első évben nem kellene törleszteni a tőkét.) Mivel az ügylet az MFB-n keresztül történne, ezért uniós jóváhagyásra lenne szükség, és mivel az állami fejlesztési banknak nincs pénze a patikaalap létrehozására, ezért több forgatókönyvet vázoltak fel a szakértők a finanszírozásra. Az egyik szerint a költségvetés terhére adnának pénzt, ez azonban tiltott állami támogatásnak minősülne, amit az Európai Unió nem engedélyezne. Felmerült ezért a közvetett állami segítségnyújtás is: az MFB együttműködne kereskedelmi bankokkal és takarékszövetkezetekkel a hitelügyletek lebonyolításában, az állam pedig garanciát vállalna a kamattámogatott hitelekre.

De nemcsak emiatt hiúsulhat meg a tervezett jogszabály alkalmazása, hanem mert diszkriminációt is tartalmaz. A szakmai befektetők ugyanis elsősorban nem egy-egy patikát nyitottak, hanem láncokat. Nekik most minden egyes üzletben el kell adniuk a többségi tulajdonrészüket, ám a jogszabálytervezet kivételt tenne a gyógyszertárhálózatot működtető patikusokkal. A szabályozás szerint ugyanis csak azoknak kell eladniuk tulajdonrészüket, akiknek négynél több van.

Már indultak eljárások a patikatulajdon miatt

Az Európai Bizottság már több uniós tagállam ellen indított eljárást amiatt, mert korlátozták a tulajdonszerzést. Olaszország ellen szabálysértési eljárás indult azért, mert olyan vállalatok számára tiltotta meg a patikaalapítást, akik érintettek a gyógyszerelosztásban, másrészt privilegizálták a patikaalapítást. Hasonló okok miatt szerződésszegési eljárás keretében szólították fel Ausztriát, adjon magyarázatot a közforgalmú gyógyszertár létesítésére és működtetésére vonatkozó korlátozásokra. Ausztriában ugyanis csak osztrák patikusok alapíthatnak gyógyszertárat. Az Európai Bíróság végül a tagállamoknak adott igazat.

40 milliárdért 10 milliárdot fizetnének

A tulajdonrészük eladására kényszerített befektetők szerint legalább 40 milliárdra rúghat a vételár, és akkor még a beszállítókkal szembeni több tízmilliárdos tartozással nem is számoltak. Korábban a Magyar Gyógyszerészeti Kamara ennek a felével számolt, ám mint az a szerdai Népszabadságból kiderült, a kormány mindössze 10 milliárdot szán erre.

Információink szerint a kifizetendő összeget a kormány úgy nyomná le, hogy általános vagyonértékelési szabályokat vezetne be, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hitelbírálatkor meghatároznák, mennyit is ér az adott patika. Azzal számolnak, hogy 1200 patika lehet érintett, ebből is 650 az, amelyikben a dolgozóknak 25 százalékos tulajdoni részük sincs. Utóbbiak megvásárlásához 5 milliárdot adnának, ami azt jelenti, átlagosan 7,5 millió forintért kell eladniuk a szakmai befektetőknek tulajdonrészük negyedét.

A vagyonértékelést azonban nemcsak emiatt tartják fontosnak a tervezet elkészítői, hanem azért is, mert veszteséges patikák megvételére nem adnának kedvezményes hitelt. Hogy mennyi lehet a veszteséges patikák száma, azt számszerűen nehéz megmondani, mindenesetre a gyógyszertárakat kivétel nélkül nagyon súlyosan érinti a gyógyszerkassza jelentős szűkítése, hiszen a gyógyszertámogatás a 2011-es 376 milliárd forintról idén 278 milliárdra, jövőre pedig 187 milliárd forintra csökken. A nagykereskedők árrésének szűkítése pedig azért nehezíti tovább a gyógyszertárak helyzetét, mert már nem kapnak kedvezményeket a beszállítóktól. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége szerint 1200 patika állhat a csőd szélén, egy hónappal ezelőtt arra hívták fel a figyelmet, hogy  a gyógyszertár-működtetés forrásai folyamatosan szűkülnek,  így a magyar gyógyszertárak zöme a lét és nemlét határán mozog.

De nemcsak a veszteséges patikákat, hanem az idősebb gyógyszerészeket is kizárnák a kedvezményes hitelfelvételből. Csak azok kapnának hitelt, akik bizonyos életkorig vissza tudnák fizetni a kölcsönt. A kereskedelmi bankoknál jelenleg eltérő a gyakorlat, de körülbelül 65-70 éves korig kell ezt megtenniük. Igaz, a kormány hagy annyi rugalmasságot, hogy ha a hiteltársa fiatalabb, vagy ha az idősebb megnevezi, hogy a személyi joggal együtt ki veszi át a törlesztését, akkor is megkapja a hitelt.