Uzsoki-morfiumbotrány: a betegek és az orvosok is félnek

„A fájdalom rettenetesebb ura az emberiségnek, mint maga a halál” –ez a rákgyógyításban gyakran idézett mondat Albert SchweitzerNobel-békedíjas orvostól származik. Így gondolja ezt az egyik budapestikórház vezető beosztású orvosa is, aki szerint ma Magyarországon sokkalgyakoribb, és sokkal nagyobb gondot okoz az a nem kívánatos gyakorlat,mely szerint inkább kevesebb, mint több kábító fájdalomcsillapítót írnak fel a betegeknek.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a fővárosi Uzsoki utcai kórház fül-orr-gégészeti osztályán a gyanúszerint a megengedett morfiumadag négy-ötszörösét is beadhatták avégstádiumban lévő daganatos betegeknek, akik emiatt néhány nap múlvameghaltak. A BRFK a gyanús halálesetek miatt ismeretlen tettes ellenindított vizsgálatot. A legutóbbi hírek szerint 70 gyanús halálesetetvizsgálnak.

Az ügyre a kórház is reflektált, közleményükben azt írták: “a valótlan és hiteltelen feltételezéseken és sértett személyek rágalmain nyugvó tudatos intézményellenes szándék amegindított hatósági eljárás során tisztázódni fog”. A kórház a jóhírnevének megsértése miatt megteszi a szükséges jogi lépéseket. “Anyomozás alapját képező orvosi szakcikk szakmai szempontbólmegalapozatlan, mivel a szigorú elszámolás alá tartozó gyógyszerkiadott mennyisége mindvégig ellenőrzött és nyomon követhető. A cikkszerzőjének a hamis vád következményeivel is számolnia kell” – áll a közleményben, amely azt is leszögezte, minden módon támogatják a rendőrséget az esetfelderítésében, mivel érdekeltek a valós történések objektívfeltárásában és nyilvánosságra kerülésében.

A Nefmi fiókjában

A Népszabadság értesülései szerint Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár már tavaly nyár óta ismeri az ügyet, ugyanis a Lege Artis Medicinae orvosi szaklap – ahol megjelent Márkus Attila orvos cikke az állítólagmorfinnal túladagolt betegekről – főszerkesztője éppen az ő javaslatáratett bejelentést az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz. Az ETT azonban aNefmihez fordult, mondván, ez nem etikai, hanem bűnügy, aminisztériumban viszont semmi nem történt sokáig a jelek szerint. Ezzelkapcsolatban kérdeztük a parlament Egészségügyi Bizottságának tagjait.

Gyenes Géza (Jobbik), a testület alelnöke szerint ez „egyelőrerendőrségi ügy, így a bizottságnak nincs dolga vele”, legfeljebb akkor,ha a rendőrségi nyomozás lezárul, a gyanú beigazolódik, és esetlegkiderül, hogy valamilyen szabályozási hiba is szerepet játszhatott. Arra a kérdésünkre, hogy a Nefmi képviselőit nem kellene-e megkérdezni, abejelentés „parkoltatásáról” az alelnök azt mondta, „egyelőre túl kevésinformációnk van ahhoz, hogy felelősen bármit is nyilatkozni lehessen”.

Ódor Zoltán (Fidesz) szintén azt mondta, nem hiszi, hogy összekellene hívni a bizottságot. „Szerintem a kórház és az orvostársadalommegbántása, ami zajlik” – fogalmazott, és azt mondta, mást nem szeretnenyilatkozni. „Ez egy szakmai kérdés egyelőre, a bizottságnak szerintemnincs kompetenciája ebben állást foglalni, meg kellene várnunk, amíg avizsgálat bármilyen eredménnyel zárul, és konkrétumok vannak akezünkben” – mondta Tukacs István (MSZP). A képviselő szerint „egyelőrenem világos, hogy mi történt, senki nem tudja megmondani, hogy mennyiben tudatos eutanázia, mennyiben terápia folyt”.

Ezzel szemben az LMP-s Szilágyi László úgy véli: ha a tárca valóbanrégóta tudott arról, hogy egy kórházban esetleg nem az előírásoknakmegfelelően végezték a morfin kezeléseket, és semmit nem tett, akkor aminisztérium felelőssége is felmerülhet, emiatt pedig érdemes lennemeghallgatni az illetékeseket. Szerinte ez az ügy felveti a hospiceszolgálatok fokozottabb támogatásának kérdését, de akár újraindíthatja a vitát is az eutanáziáról.

Az orvosok is félnek

Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány orvos igazgatója a hvg.hu-nak korábban azt mondta: azok, akiknél gyógyíthatatlan rákot diagnosztizálnak, majdnem mindenesetben az utolsó fázistól szoronganak. „Attól is, hogy megrövidül azéletük, illetve hogy nem akarják a családjukat terhelni, de elsősorban a végstádiumtól félnek: hogy magányosak, kiszolgáltatottak lesznek afájdalmukban”.

A lapunknak nyilatkozó vezető beosztású orvos szerint ugyanakkornemcsak a betegek, de az orvosok is félnek. Sokszor attól tartanak, hogy a fájdalomcsillapító kábítószerek felírás során vétenek a szigorúszabályok ellen, amely komoly szankciókat vonhat maga után, és azadminisztráció is nagyon bonyolult. Épp ezért jellemzőbb itthon azelégtelen fájdalomcsillapítás, mint a túladagolás.

A szakember úgy véli, nem lenne szabad megvárni, amíg a beteg kiabál a fájdalomtól, hanem a nemzetközi elveket kéne követni, személyreszabottan, a lépcsők betartásával. Ez azt is jelenti, hogy a fájdalommértékének és típusának megfelelően addig kell emelni az adagot ésváltani erősebb és más hatásmechanizmusú szerekre, amíg a betegfájdalmai meg nem szűnnek, vagy legalábbis elviselhető mértékűre nemcsillapodnak. Ha egy daganatos beteg hónapok óta kap morfiumot,szervezete annyira hozzászokik, hogy a páciens igényei szerint bármeddig emelhető az adag a mellékhatás nélkül.

Előfordult már olyan eset, hogy egy beteg egyetlen morfiumampullátólmeghalt, ennek oka azonban nem a túladagolás volt, hanem hogy túl későnkapta meg a fájdalomcsillapítót – magyarázta lapunknak a vezetőbeosztású orvos, aki úgy gondolja, az Uzsokiban sem túladagolás történt, hanem a betegek valóban rászorultak a nagyobb dózisra. Egy lapunknaknyilatkozó onkológus szerint a megemelt morfin egy végső stádiumosesetében nagyságrendileg azt jelenti, hogy a 72 órás szenvedését 24órára csökkentik. Egyetlen ampulla megvonása pedig már pár órán belül is látványos tüneteket – remegés, gyengeség, hallucináció – idéz elő.

Nem egyszerű hozzájutni

A fájdalomcsillapítás a WHO által meghatározott lépcsőzetes terápiaszerint történik ma Magyarországon, ennek a folyamatnak pedig csak alegvégén vannak az erősebb szerek, a patikában vény nélkül kapható,illetve az orvos által felírt gyógyszerek után. Az erős, kábító hatásúfájdalomcsillapítókhoz azonban a lapunknak nyilatkozó orvos szerintnagyon nehéz hozzájutni a kórházon belül és kívül is.

Minden intézménynek saját szabályai vannak, de bizonyos alapelveketmindenütt be kell tartani. Az érintett kórházban zárt helyen őrzik agyógyszerek tárolására szolgáló helyiség kulcsait, arról pedig, havalaki felveszi őket, jegyzőkönyv készül. A kórház gyógyszertárátpáncélajtó védi, a kábítószerek pedig széfekben vannak. A szereket kiadó és felvevő orvosokat is az intézmény professzora bízza meg. A kiadáskarton ellenében, aláírás után történik, a beteg pedig csak ezután kapja meg a szigorúan meghatározott dózist a szakorvos aláírásával éspecsétjével.

Ezekhez a szerekhez kórházon kívül sem egyszerű hozzájutni. Ilyenkor a szakorvos diagnózisa alapján készült ajánlást a beteg elviszi aháziorvosnak, aki engedélyt kér az ÁNTSZ-től és tájékoztatja agyógyszertárat is. A kábítószerek tárolását és felhasználását akórházakban a rendőrség is rendszeresen ellenőrzi szúrópróbaszerűen.Ilyenkor a rendőrök kiszállnak, bezárnak minden ajtót, senki sem mehetel, és senki nem adhat át információt – magyarázta a hvg.hu-nak azorvos, majd hozzátette: évi két-háromszor belső kórházi ellenőrzést istartanak.

Egyszerűbb az orvosra terhelni

Az Uzsoki-ügy kapcsán a bulvármédiában több olyan hozzátartozó ismegszólalt, akik az orvosokat hibáztatják azért, mert elveszítettékdaganatos betegségben szenvedő családtagjaikat. A lapunknak nyilatkozóorvos azt mondta: egy daganatos betegség kiélezett helyzetet teremt, acsaládtag elvesztése pedig feldolgozhatatlan, ezért is gyakoriak azindulatok és az utólagos vádaskodás.

„Egy végstádiumban lévő daganatos beteg halála azonban nem az orvos,hanem a betegség hibája, az orvosok annyit tudnak tenni, hogy naprólnapra legjobb tudásuk szerint próbálnak megkönnyíteni egy szörnyűhelyzetet. Ilyenkor ugyanakkor sokszor egyszerűbb az orvosra terhelni az egyéni sérelmeket” – tette hozzá a szakember.