24.hu: Nagy ára van annak, hogy nem drágulhatnak a gyógyszerek

Nagy ára van annak, hogy nem drágulhatnak a gyógyszerek

Miközben egyelőre elmaradt a drámai gyógyszerár-emelkedés, a gyártók, a forgalmazók, de legfőképpen a patikák fuldokolnak a háború és a rekordmagas infláció hatásaitól. A szakemberek szerint muszáj változtatni, ami – egyesek szerint tűrhető – gyógyszerár-emeléssel járna.

Az élet gyakorlatilag minden területén az eddigieknél jóval mélyebben kell a pénztárcánkba nyúlni, és számos cikk rövid idő alatt bőven a 9,5 százalékos átlagos infláció felett drágult meg. A gyógyszergyártás és -ellátás kevésbé kitett a különböző válságoknak, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány, a háború, valamint a felgyorsult infláció sem hozott drámai gyógyszerár-emelkedést. Ennek a lakosság természetesen örül, a gyártók, a forgalmazók és a gyógyszertárak már kevésbé, mivel ők alaposan megérzik a gyorsuló infláció következményeit.

Kaló Tamás, a Phoenix Pharma Zrt. vezetője a 24.hu kérdésre vázolta a jelenlegi gyógyszerárhelyzetet: az első negyedévben a gyógyszerek ára összességében két százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lehet ennél is nagyobb végösszegű a patikai számla, mert amíg a vényköteles termékek ára nem változott, a társadalombiztosítás által nem támogatott készítmények esetén hatszázalékos a drágulás. …

A nem vényköteles termékek közül elsősorban az orvostechnikai eszközök, a vitaminok, valamint a fájdalomcsillapító készítmények ára emelkedett – magyarázza Kaló Tamás, aki azonban hangsúlyozza, mindez nem jelenti azt, hogy a magas infláció nem gyűrűzik be nagyobb mértékben a gyógyszerellátási rendszerbe. Sőt, már be is gyűrűzött – állítja a vezető: a gyógyszer-nagykereskedőket rendkívül súlyosan érinti az üzemanyagár emelkedése, hiszen naponta átlagosan kétszer szállítanak gyógyszert a patikákba, és a kiadásaik jelentős részét ez a költség adja. A beszállítás egy része, illetve a telephelyek közötti árumozgatás pedig 7,5 tonnánál nehezebb járművekkel történik, amelyekre nem érvényes a benzinársapka. A nagykereskedők energiafelhasználása magas, ráadásul az elektromos áramért és a gázfelhasználásért több mint dupláját fizetik a tavalyi áraknak – magyarázza.

Nemcsak Kaló Tamás, hanem a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) szerdai konferenciáján a Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetségének elnökeként felszólaló Feller Antal is arról beszélt, hogy ez a már régóta tarthatatlan jogszabály a begyűrűző válságokkal együtt még inkább ellehetetleníti a helyzetet. A gyógyszer-nagykereskedők részéről az orosz–ukrán háború miatt módosuló szállítási útvonalak, az energia- és üzemanyagár-emelkedés, a forintárfolyam változása is kihívás elé állítja a kereskedők működését és a gyógyszerellátást is.

A gyógyszer-nagykereskedelem az árrésből és az árréstömegből (az egyes termékek árréseinek összességéből) él. Utóbbi a vényköteles készítmények árának szabályozása miatt is 2007 óta folyamatosan csökken – világította meg a folyamatot a HungaroPharma vezérigazgatója. Feller Antal a magyar tulajdonban lévő gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat szemszögéből érzékeltette, hogy amíg náluk a villamosenergia ára tavalyhoz képest a háromszorosára, a földgázé pedig közel kétszeresére nőtt, ezt az emelkedést a támogatott gyógyszerek árába nem tudják beépíteni.

Arról már Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének elnöke beszélt, hogy az orosz–ukrán háború komoly következményeket tartogathat még a gyógyszergyártók számára is, amelyek jelentős exportot bonyolítanak Ukrajna és Oroszország felé. Az ukrán parlament előtt van ugyanis egy javaslat, amely szerint felfüggesztenék azon gyógyszergyártók termékeinek forgalmazását Ukrajnában, amelyeket Oroszországban állítanak elő.

A szerdai konferencián ismertetett más adatok is érdekes trendekre világítanak rá. Zlinszky János, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének elnöke által ismertetett számok szerint nyolc év alatt jelentősen nőtt az úgynevezett OTC (over-the-counter, szó szerinti fordításban pult alatti, vagyis nem vényköteles) gyógyszerek forgalma a patikákban. Amíg 2013-ban a forgalom 72 százalékát tették ki a vényköteles gyógyszerek, addig tavaly ez az arány már csak 64 százalék volt, a nem vényköteles termékek forgalma viszont jelentősen nőtt. Az OTC termékek körébe tartoznak a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, az étrend-kiegészítők és a tápszerek, az orvostechnikai eszközök, valamint a gyógykozmetikumok.

A járvány egyébként is jelentősen dobott a nem vényköteles gyógyszerek iránti igényen: 2020 márciusában a lakosság megrohamozta a gyógyszertárakat, és valódi pánikvásárlás vette kezdetét. Később a járvány csitulásával az influenzaszezon növelte jelentősen a forgalmat, valamint az, hogy széles körben elterjedt a kezdetben csak a patikákban kapható koronavírus-gyorstesztek használata.
Amíg a Covid-mentes 2018 és 2019 közötti időszakban a közforgalmú gyógyszertári forgalom 755 milliárdról „csak” 800 milliárdra nőtt, addig a járvánnyal terhelt 2019 és 2020 közötti egy évben 800 milliárdról 865 milliárdra ugrott. A forgalom növekedésének mértéke jelentős volt 2020 és 2021 között is: 865 milliárdól 901 milliárdra nőtt a patikák összforgalma – derül ki a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének gyűjtéséből.

Hiába a jelentős forgalomnövekedés, a gyógyszertári pultok mögött komoly gondok vannak, kezdve azzal a már előbb említett szabályozással, amelynek értelmében a gyógyszertár a kiszolgálás során a NEAK (korábban OEP) által elfogadott kiskereskedelmi eladási árnál magasabb árat nem köthet ki, a megállapított támogatási összegtől és térítési díjtól pedig sem közvetlenül, sem közvetett módon nem térhet el. Amíg a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek árát jogszabály határozza meg, addig minden más készítmény a patikában szabadáras.

A támogatott gyógyszerek nagy- és kiskereskedelmi árrését egy miniszteri rendelet szabályozza. A rendelet szerint jelenleg a forgalombahozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek kiskereskedelmi árrését egy táblázat alapján kell meghatározni. A gyógyszertárak által támogatással forgalmazott gyógyszerek árrése tehát maximalizált, így nem meglepő, hogy amíg 2010 körül egy gyógyszertár árréstömegének majdnem 70 százalékát a vényköteles, tehát a támogatott termékekből keletkezett árrés adta, addig 2021-re az 50 százalék alá csökkent – hangzott el a HGYSZ szakmai konferenciáján.

Jelenleg, ha egy orvos egy 10 ezer forintos gyógyszer helyett egy 20–30 ezer forintos, korszerűbb és hatékonyabb gyógyszert ír fel a betegének, aki kiváltja azt a patikában, a gyógyszertár továbbra is a tíz évvel ezelőtti jogszabályban meghatározott 990 forintos árrést tudja csak realizálni – érzékeltette a helyzetet Zlinszky János.

A teljes cikket a 24.hu oldalán olvashatják.