Az egészségügy gyógyulása

Az alábbiakban részleteket közlünk a felszólalásokból. A konferencia teljes anyaga rövidesen elérhető lesz, a jelszóval rendelkezők számára, a Napi Gazdaság honlapján. – MGYK

Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) leszögezte: a kormányprogram kitűzte célként a patikai liberalizáció leállítását, nincs társadalmi felhatalmazással rendelkező politikai erő, ami képviselhetné a liberalizáció megtartását. Elmondta: alapvető gond, hogy a társadalmi feladatot jelentő gyógyszerellátást versenypiaci feltételek között kell végezni. Az elnök szerint helyre kell állítani a hatékony állami fellépést. Azt tartaná elfogadhatónak, ha a gyógyszerészek minimum 51 százalékos tulajdonjogát törvényesítenék, de közben meg kellene oldani a legolcsóbb generikus szerek értékesítésének támogatását, a gyógyszertári ügyelet finanszírozását is. Megjegyezte, hogy a méretgazdaságossági határ nő az árrés csökkenése és a forgalom átstrukturálódása miatt. Kifogásolta, hogy a szabad patikaalapítás hatására a gyógyszertári dolgozók szakmai összetétele kedvezőtlenül változott.Ha minden szereplő eltekint önös érdekeitől, akkor be kell ismerni: a liberalizációnak vannak előnyei is, ehhez azonban a beteg oldaláról kell nézni a kérdést – állította viszont Kinics László, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének alelnöke. Mint sorolta: a korábbi évtizedekben súlyos problémát jelentő éjszakai és hétvégi ügyelet megoldódott, a gyógyszerhez jutás feltételei időben és térben javultak. (…) A kamara – jelentette ki – mindig a tulajdonos gyógyszerészek érdekképviseletét látta el. A mai gyógyszertárvezetők (akik régebben nem juthattak volna erre a posztra) igen jó színvonalon kezdenek dolgozni. (…) A szakemberhiány enyhült, sokan visszaáramlottak a patikákba, mert azok vonzóbbak lettek. A szakmai igényesség megnőtt, megszűnt a korábbi tespedtség. A teljes cikk itt olvasható – MGYK