Pharmaonline: Kihívások és megoldási lehetőségek a gyógyszerellátásban

Együttműködésre sarkalló konferenciát szervezett a HGYSZ

A kooperáció, az együttes fellépés kezdetének is tekinthető az az online konferencia, amelyet május 25-én rendezett a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége a gyógyszertárak fenntarthatóságáról, az ágazat jelenlegi helyzetéről és jövőbeni lehetőségeiről a gyógyszerellátás szereplői, köztük a gyógyszerészeti érdekképviseleti szervezetek részvételével.

A konferencia elsődleges célja az volt, hogy azonosítsa a lakossági gyógyszerellátás legfontosabb, legnehezebben megoldható kihívásait, s azokra közösen keresse a lehetséges megoldásokat. Ennek megfelelően szó esett a gyógyszertárak gazdasági fenntarthatóságáról, a kistelepülések ellátási gondjairól, finanszírozási kérdésekről; árrésről, a humánerőforrás problémáról és a gyógyszertári ügyeletek rendszerváltozás óta megoldatlan gondjairól egyaránt. Mint az több előadásban és kerekasztal-beszélgetésben elhangzott, jelenleg nem csak az orosz-ukrán háború vagy a még le sem csengett pandémia jelent kihívást az ágazatnak. Dr. Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke arra is figyelmeztetett, hogy az ágazat jelentős befizetője lesz a költségvetésnek, miközben nőtt a kutatás-fejlesztés ráfordítási igénye, az ágazat az árfolyammozgásoknak kitett, növekednek a bérek, az infláció, az energia- és az alapanyagköltségek, csökkennek az exportbevételek. Patrióta gazdaságpolitikára lenne szükség, vélekedett, azt is jelezve, hogy több javaslatot tesznek majd az új kormánynak, s igyekeznek majd fenntartani a folyamatos párbeszédet. A magyar gyógyszer brandet „muszáj nyomni”, fogalmazott, ma ugyanis 100 forintnyi finanszírozásból import esetén 30 forint marad itthon, ugyanez az összeg magyar szer esetén 100-120 forintot generál a hazai gazdaság számára.

A Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetségének elnöke, dr. Feller Antal videón juttatta el üzenetét a konferencia hallgatóságának. A május 17-én készült anyag (és a hazai morbiditási és mortalitási adatok) szerint nehéz lenne azt állítani, hogy Magyarországon gyógyszer-túlfogyasztás jellemző. Adatai alapján 2025-ig a vényköteles gyógyszerek forgalma 2,5-3 százalékkal fog növekedni, ez azonban nem lesz elég a költségek várható növekedésének ellensúlyozására. Magyarországon a nagykereskedelmi forgalomnak tavaly mintegy 60%-át tették ki a vényköteles termékek, ami azonban csak kicsivel több, mint 50 százalékot reprezentált az árréstömegből. Mint másokhoz hasonlóan jelezte, a nem támogatott gyógyszerek és az egyéb szerek nagyobb részt képviselnek az árrés-bevételben, ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy minden olyan terv, amely a gyógyszerreklámok újra szabályozásában pl. a gyógyszerreklámok megadóztatását jelentené, veszélyt jelent a szektorban, ráadásul a bevételkiesés mellett a hipermarketek felé mozdulást segítené elő.

A nagykereskedelem árrésből él, kérdés, hogy milyen konszenzus alakul ki a gyógyszerellátás szempontjából. Nemcsak azt nem tudjuk még, lesz-e hosszú és rövidtávú ágazati stratégia, hanem azt sem, hogy az ágazati szereplők együttműködnek-e vagy egymás kárára, fogalmazott.

Hasonló adatokat hozott a konferenciára dr. Zlinszky János, a HGYSZ elnöke is, aki szerint a forgalom 2012 óta 52,5 százalékkal nőtt. Ebben nagy szerepe van a vény nélkül kapható szereknek. Amíg 2013-ban a gyógyszerforgalom 72 százalékát a receptköteles termékek tették ki, ez 2021-re 64 százalékra csökkent. A támogatott termékek árrése csökken: egy évtized alatt 12,2 százalékról 9,7 százalékra. Amíg 2012-ben a vény nélkül kapható szerek árréstömege 32 százalék volt, addig 2021-ben már 53 százalékot tett ki. Az állami finanszírozás aránya az utóbbi 2 évben szintén csökkenésnek indult és 2022-ben további csökkenés várható a támogatási arányban.

Jelezte: az elmúlt évtizedben a patikák száma csökkent, főként a kistelepüléseken. A többek által hozott adat szerint Magyarországon ma több, mint 1500 településen nincs sem közforgalmi gyógyszertár, sem fiókgyógyszertár, ami csaknem 670 ezer ember gyógyszerellátását érinti. Az egyik legnagyobb problémát a szakemberhiány jelenti, amit súlyosbít a bérfeszültség és a generációváltás megoldatlansága is. A bruttó havi bér sokáig a nemzetgazdasági átlag felett volt, jó ideje azonban átlag alatti. Úgy tűnik, ma nem vonzó a gyógyszertári munka, egyre kevesebben jelentkeznek első helyen gyógyszerész karokra, ami azonban többek véleménye szerint nem a képzésen múlik, mert az világszínvonalú. Zlinszky János szerint rövid távon megoldandó az árrés rendezése, a kistelepülések gyógyszerellátásának javítása és a megfelelő ügyeleti rendszer. Középtávon kell rendezni a humánerőforrás és a generációváltás okozta nehézségeket, valamint növelni a gyógyszerészet elismertségét. Hosszú távú cél, hogy meghatározzák, hol tart majd 10 év múlva a gyógyszerészet, és fel is kell készülni arra, hogy mindaz ne érje meglepetésként a szakterületet.

A konferencián dr. El Koulali Zakariás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese a többi közt elmondta, hogy a legtöbb közforgalmú gyógyszertár megszűnésének hátterében a gazdasági fenntarthatatlanság áll; sokszor a fiókgyógyszertárak át tudják venni a feladatot. Az aprófalvak gyógyszerellátása valóban probléma, amellyel foglalkozni kell, erre megoldást jelenthetne új fiók- és kézigyógyszertárak létesítése.

Az OGYÉI főigazgató-helyettese üdvözölte, hogy az internetes gyógyszertárak száma jelentősen nőtt. Mint jelezte, az év végéig mintegy 3000 gyógyszertári helyszíni ellenőrzés lesz; az eddigi ellenőrzések mintegy felében nem találtak jogszabályszegést.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen hosszasan vitatták a humánerőforrás kérdést, és azt, hogy vajon a gyógyszertárak funkciója inkább kereskedelmi-e, avagy egészségügyi. Sokak véleménye szerint ma túlsúlyban van a kereskedelmi, de ebben szerepet játszik az is, hogy a gyógyszerészi gondozásnak jogszabályi alapja ugyan van, de finanszírozás nem jár hozzá. A rendszer ma kereskedelmi tevékenység nélkül fenntarthatatlan. Meg kell keresni azon szolgáltatásokat, mit is szeretne a beteg (erre ma még nincsenek jó felmérések), megfelelő finanszírozást kell biztosítani rá, és arra is figyelni kell, hogy mindez ne kötelező, hanem önkéntes tevékenység legyen.

A teljes cikket, benne a második és harmadik panel összefoglalójával a pharmaonline.hu oldalán olvashatják.