A magyar gyógyszerellátás az Európai Egészségügyi Fogyasztói index tükrében

Január végén jelent meg a svéd Health Consumer Powerhouse összeállításában a 2016-os évre vonatkozó Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI), mely 35 európai ország egészségügyi rendszerét hasonlítja össze. Ahogy az a híradásokból is kiderült, Magyarország nem túl jól szerepelt ezen a felmérésen: a megszerezhető 1000 pontból hazánk mindössze 575-öt pontot szerzett meg, amellyel a 30. helyen szerepelt a listán.

A legjobb helyezést a holland egészségügyi rendszer nyerte el (927 pont), második lett a svájci (904 pont), és harmadik a norvég (865 pont). A három legrosszabbul teljesítő ország Bulgária (526 pont), Montenegro (518 pont) és Románia (497 pont) lett.

Az Európai Egészségügyi Indexet már tizedik alkalommal mutatták be. Az indexet úgy állítják össze, hogy hat különböző területen választanak ki mérhető indikátorokat, melyeket aztán súlyozottan pontoznak.

A felmérésben résztvevő 6 terület:

  • betegjogok és információk,
  • hozzáférés az egészségügyi rendszerhez (várólisták),
  • az egészségügyi rendszer eredményei,
  • az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége,
  • megelőzés
  • gyógyszerellátás.

Természetesen minket a gyógyszerellátás területe érdekel leginkább, így ezt fogjuk részletesebben áttekinteni, előtte azonban nem árt tisztázni, hogy pontosan hogyan is értékeljük a felmérést.

Amiért érdemes foglalkozni az Európai Egészségügyi Index-szel

A Health Consumer Powerhouse intézet nagy tapasztalattal rendelkezik a különböző országok egészségügyi rendszereinek összehasonlításában. Az EHCI összeállítása előtt már számos felmérést végeztek európai és tengerentúli országok bevonásával is. Az intézet honlapjának állítása szerint az Európai Bizottság az EHCI-t tartja a legjobbnak az uniós egészségügyi rendszerek összehasonlításában. Emellett a tanulmány készítőinek bevallott célja, hogy az index segítségével ráirányítsák a az országok figyelmét a problémás területekre, így segítve elő a fejlődést.

Amiért fenntartásokkal kell kezelnünk az Európai Egészségügyi Indexet 

Nem mindenki ért egyet a Health Consumer Powerhouse által alkalmazott módszerekkel. A kritikusok legfontosabb érve, hogy az intézet által kiválasztott indikátorok nem feltétlenül tükrözik az egészségügyi rendszerek valós teljesítményét. Maguk a tanulmány készítői is úgy nyilatkoznak, hogy a felmérésük alapvetően a betegek szempontjából készül, és ennek alapján is súlyozzák az elért eredményeket, mindenképpen fenntartásokkal kell kezelni.

Ezek után lássuk, hogy Magyarország hogyan szerepelt a bennünket legjobban érdeklő területen, a gyógyszerellátásban. A felmérést végzők a vizsgált indikátorok alapján az elért eredmények szerint három csoportba sorolják az országokat. Vannak a jól teljesítő, a közepesen teljesítő és a rosszul teljesítő országok, melyet a tanulmány összefoglaló táblázatában színkódokkal jelöltek (zöld, sárga és piros). A gyógyszerellátás területén vizsgált 7 indikátorból két helyen jól teljesítünk, 5 helyen viszont rosszul, amivel a területre jutó lehetséges 100 pontból 52-t szereztünk meg.

Amiben jól teljesítünk

Az egyik terület, amiben jól teljesítünk, az a gyógyszerekhez kapcsolódó információk elérhetősége. Az OGYÉI honlapján már évek óta bárki számára ingyenes elérhető a gyógyszerkereső, amiben minden Magyarországon forgalombahozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer adatai könnyen megtalálhatóak. Nem meglepő módon, ebben az indikátorban az országok többsége jól teljesített, csak egy-két kivétel akadt, ahol kisebb hiányosságok vannak.

A másik indikátor, amiben szintén az élvonalhoz tartozónak számíthatjuk magunkat, az az egy főre eső antibiotikum felhasználás mértéke. A tanulmány készítői úgy értékelték, hogy azokban az országokban, ahol az egy főre jutó antibiotikum felhasználás alacsonyabb, ott sokkal racionálisabb ezeknek a szereknek a felhasználása.

Amiben rosszul teljesítünk

Valószínűleg senkit nem lep meg az az információ, hogy a gyógyszertámogatások mértéke hazánkban elég alacsony. A társadalombiztosítási támogatás folyamatosan csökken, míg a betegek által kifizetett összegek egyre csak nőnek.

A tanulmányban egyaránt vizsgálták azt, hogy milyen gyorsan történik az új gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba történő befogadása, illetve azt, hogy a befogadott terápiákhoz mennyire fér hozzá a lakosság. Hazánkban nem ismeretlen probléma, hogy az új, innovatív készítményeket csak nagyon lassan fogadja be az egészségbiztosító.

Az új terápiák felhasználásánál a modern onkológiai készítmények és az arthritisz kezelésére szolgáló TNF-α inhibítorok lakosságszámra vetített fogyását vizsgálták meg. Az utolsó indikátor a már régóta használatban lévő, koleszterinszintcsökkentésre alkalmazott sztatinok fogyási adatai voltak.

Összességében nézve az értékelést megállapíthatjuk, hogy számunkra ezek az eredmények nem okozhattak túl nagy meglepetést. A tanulmány által felsorolt hiányosságok évek óta ismertek a gyógyszerellátásban dolgozó szakemberek előtt, és rendszeresen felbukkannak szakmai konferenciákon és a sajtóban is. Remélhetőleg ezzel a felméréssel most sikerült a problémás területekre egy kicsit nagyobb figyelmet irányítani, ami elősegítheti a megoldásukat is.