Bürokráciacsökkentés a gyógyszerellátásban

Szeptember végén nyújtotta be az Országgyűlésnek Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a bürokrácia csökkentését célzó törvényjavaslatot. Az elmúlt hetekben elfogadott törvény a Magyar Közlöny 183. számában jelent meg, így áttekinthetjük azokat a legfontosabb változásokat, melyek a gyógyszertárakat érintik majd 2016. január elsejétől.

Nem meglepő módon a közigazgatási bürokráciacsökkentésről szóló törvény igen jelentős terjedelmű salátatörvény, mely száznál több jogszabályt módosít. A gyógyszerészek számára valószínűleg a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény új rendelkezései jelentik majd a legnagyobb változást, de mellette van néhány olyan kisebb változás is, amit érdemes megemlíteni. A salátatörvény általános célja az ügyintézési határidők csökkentése és az eljárások felgyorsítása volt, mely a legtöbb esetben előnyös az ügyfelek számára, de azért akad majd egy-két kivétel is.

Jelenleg a közigazgatásban az általános ügyintézési határidő 21 nap, ennél hosszabbat csak törvény vagy kormányrendelet határozhat meg. Ezek a hosszabb határidők több esetben is rövidülnek majd január elsejétől. A klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos eljárások két hónapos, illetve a kamarai etikai eljárások 60 napos határideje is 45 napra csökken. A gyógyszertárak létesítési és működési engedélyezési eljárásaiban a 30 napos határidő 21 naposra rövidül le. Az eljárásokat lefolytató szervezetek megfelelő indokok alapján több esetben is meghosszabbíthatták a rendelkezésre álló határidőt. Erre a jövőben már nem lesz lehetőségük, még a szakhatósági és etikai eljárásokban sem.

salatatorveny-hgysz

A külföldre készülő egészségügyi dolgozóknak jelenthet jó hírt, hogy a külföldi munkavállaláshoz szükséges jó hírnév igazoláshoz ezek után már nem kell majd az erkölcsi bizonyítványt bemutatniuk. Ez a könnyítés sajnos nem áll fenn a személyi jog iránti kérelmet benyújtó gyógyszerészek számára, akiktől továbbra is kérik majd ezt a hatósági bizonyítványt.

Változnak az illetékfizetés szabályai is. Eddig azokban az eljárásokban, ahol illetéket kellett fizetni, átutalással csak akkor lehetett teljesíteni a kötelezettséget, ha a hatóság erre felhívta az ügyfelet, minden más esetben illetékbélyeget kellett használni. Januártól lehetővé válik, hogy az ügyfelek már a kérelem benyújtásakor is átutalással fizessék meg a szükséges illetéket. Az utalásnál a közlemény rovatban az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét kell majd feltüntetni. Ez főleg azoknak a gyógyszertáraknak jelenthet könnyebbséget, akik negyedévente kérelmezik a működési célú támogatáshoz szükséges hatósági bizonyítvány kiállítását.

Jelentősen módosulnak az eljárásokra vonatkozó szabályok is. A salátatörvény 2016 elejétől egy teljesen új típusú eljárást is bevezet a közigazgatási eljárások közé. Ez lesz az úgynevezett sommás eljárás, melyet ugyan csak bizonyos feltételek mellett lehet majd alkalmazni, viszont ezekben az esetekben rendkívüli mértékben lecsökkenti az ügyintézés idejét. Az eljárásnak három alapfeltétele van.

Az első az, hogy a kérelem, a vele együtt beküldött mellékletek, valamint a hatóság által ismert adatok alapján az eljárás lefolytatásához minden információ rendelkezésre álljon. A második az, hogy az eljárásban ne legyen ellenérdekű ügyfél. Ilyenek lehetnek például azok a gyógyszertárak, amelyek ugyanazon a településen szeretnének fiókgyógyszertárat létesíteni. Az utolsó feltétel az, hogy az adott eljárásra az irányadó ügyintézési határidő nem lehet több, mint két hónap vagy hatvan nap.

A gyakorlatban ennek a gyorsított folyamatnak olyan eljárásokban lesz jelentősége, mint például a gyógyszertár működési engedélyének módosítása, vagy a személyi jogos gyógyszerész személyi jogának módosítása. Abban az esetben, ha jól töltöttük ki a kérelmet, beküldtük a megfelelő mellékleteket, és befizettük a megfelelő igazgatási szolgáltatási díjat, akkor az OGYÉI 8 napon belül meghozza a határozatot az ügyben. Ha ebben az eljárásban az ügyfél kérelmének megfelelően döntenek, akkor a határozatból az indoklás rész elhagyható lesz, ezért senki ne csodálkozzon, ha a korábban megszokottnál kicsit rövidebb iratot kap kézhez.

Újabb lényeges változás, hogy ha nincs lehetőség a sommás eljárásra, akkor a hatóság függő hatályú döntést hoz. A függő hatályú döntésben leírtak akkor lépnek életbe, ha a hatóság nem hoz döntést, vagy nem szünteti meg az eljárást két hónapon belül. Ekkor úgy kell tekinteni, hogy a kérelemben foglaltakat a hatóság engedélyezte, és az eljárás díját az ügyfélnek vissza kell fizetni, valamint nem kell megfizetni az eljárási költségeket sem.

A határidők betartásában segíthet majd az a rendelkezés is, melynek értelmében a hatóságoknak a jövőben kötelező lesz egymás között elektronikus úton tartaniuk a kapcsolatot. De nem csak a hatóságok, hanem az ügyfelek sem tudják majd sokáig húzni az ügyintézés idejét. Az eljárásokban hiánypótlásra ezentúl maximum 45 napos határidőt szabhatnak majd ki, és az ügyfél nem kérheti az eljárás felfüggesztését sem. Ezt egyébként a hatóság is csak akkor teheti majd meg, ha a vonatkozó törvény erre kifejezetten lehetőséget ad, minden más esetben az eljárást meg kell szüntetni.

Gyorsabb döntések születhetnek vitás kérdésekben is, ugyanis szigorodnak a fellebbezés szabályai is. Az ügyfélnek kötelező lesz majd a fellebbezését indoklással ellátni, és ebben már nem hozhat fel új információként olyan adatot vagy tényt, amit korábban már ismert, csak az eljárásban nem közölt a hatósággal. Az is hozzájárul majd az ügyek gyorsabb lezárásához, hogy a másodfokú hatóság ezentúl nem kötelezheti új eljárás lefolytatására az elsőfokú hatóságot, hanem magának kell meghoznia az ismert információk alapján a döntést.

A közelmúltban a hatósági ellenőrzésekről szóló blogbejegyzésünkben azt írtuk, hogy a hatóság a gyógyszertárat legalább húsz napos határidővel szólíthatja fel bizonyos intézkedések megtételére. Januártól ez a húsz napos határidő eltűnik, helyette a tisztifőgyógyszerésznek „megfelelő” időt kell biztosítania a gyógyszertárnak, ami értelemszerűen lehet több és kevesebb is, mint amit a jelenlegi rendelkezés előír.

Összességében elmondható, hogy a lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek inkább az előnyeit fogják élvezni a módosításoknak, és csak néhány esetben lesz hátrányos számukra a rövidebb határidő. A nehezebb munka inkább a hatóságok dolgozóira vár, akiknek januártól az eddigi feladataikat sokkal rövidebb határidők mellett kell majd ellátniuk.