A jogalkotás folyamatának következtében nagyon sok jogszabály jellemzően az év első napján lép életbe, ezért mindig érdemes a változások áttekintésével indítani az új esztendőt. Idén a gyógyszertárak működésére vonatkozó rendelkezések nem módosultak jelentős mértékben, így nem szükséges komolyabb változtatásokkal kezdenünk az évet. A kevés számú módosítás közül a mai bejegyzésünkben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényhez kapcsolódó változásokról számolunk be.
Az Országgyűlés már 2017. októberében megszavazta a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényt, ami még ugyanabban a hónapban meg is jelent a Magyar Közlönyben. Azonban a törvény hatályba lépését az eredeti 2019-es időpontról 2021 elejére halasztották.
A most hatályossá vált törvény célja, hogy egységesítse azokat a szabályokat, melyeket a közigazgatási hatóságoknak kell követniük akkor, ha szankcionálni szeretnék a jogsértéseket.
Ehhez kapcsolódóan 2020 decemberében az Országgyűlés elfogadta a 2020. évi CLXVIII. törvényt, mely több, különböző területet szabályozó jogszabályt módosít úgy, hogy azok megfeleljenek a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvénynek. Mivel ezek a rendelkezések érintik a gyógyszerellátást és a gyógyszertárak működését szabályozó törvényeket is, így azok szövegét is hozzá kellett igazítani az újonnan hatályba lépett jogszabályhoz.
A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (Szankció tv.) részletes szabályait itt lehet megtalálni. A gyógyszerellátás szempontjából a 2006. évi XCVIII. törvény Gyftv. és a 2005. évi XCV. törvény Gytv. változásai az érdekesek.
Egységes szempontok a bírságok kiszabásánál
A közigazgatási bírság kiszabásánál a Szankció tv. alapján a hatóságoknak a következő körülményeket vizsgálniuk:
- a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
- a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
- a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
- a jogsértő állapot időtartamát,
- a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
- a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
- a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
A Gytv. alapján ezeken kívül a betegek érdekei sérelmének körét és súlyát kell figyelembe venni. A Gyftv. pedig azzal egészíti ki, hogy a betegek és a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultak érdeksérelmének körét, súlyát, illetve a betegellátási érdeket kell tekintetbe venni.
A mindennapi gyakorlat szempontjából lényeges változást ez a rendelkezés nem hoz, az alapvető célja a párhuzamos jogszabályi rendelkezések megszüntetése. Sokkal fontosabb az a változás, mely szerint egyes esetekben nem lehet figyelembe venni a bírság kiszabásánál a jogsértő gazdasági súlyát.
A Szankció tv. alapján, ha kisebb a vállalkozás, akkor ugyanolyan súlyú jogsértés esetén kisebb a bírság is. Ezen a jogalkotó annyit módosít, hogy ez a könnyítés az elkövető javára kizárólag abban az esetben vehető figyelembe, ha az elkövetett jogsértés a betegek biztonságát vagy az ellátási érdeket nem érintette.
Tehát nem részesülhetnek kedvezőbb elbírálásban a bírság kiszabásánál azok a gyógyszertárak, melyek a jogsértés következtében veszélyeztették a betegellátást és a betegek egészségét.
Elévülési idő
Eddig egyik gyógyszerészeti jogszabály esetében sem volt meghatározva elévülési idő, az idei év elejétől kezdve azonban ezt egységesen bevezetik. Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha
- a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított 2 év eltelt, vagy
- az elkövetéstől számított öt év eltelt.
A gyakorlatban a gyógyszertárak számára ennek akkor van jelentősége, ha a hatóság nagyon lassan reagál, vagy csak nagyon későn derül fény egy jogsértésre. Viszont érdemes tisztában lenni azzal, hogy az elévülési időt a hatóság bármely eljárási cselekménye megszakítja (például nyilatkozatra szólítják fel a gyógyszertárat). Ha a hatóság tevékenysége következtében az elévülés megszakad, akkor az elévülési idő minden esetben újrakezdődik.
Gyógyszertár felfüggesztés pontosítása
A Gyftv. eddigi szabályai szerint, ha a hatóság a gyógyszertár ellenőrzésénél bármilyen tárgyi vagy személyi hiányosságot állapított meg, akkor a törvény értelmében fel kellett függesztenie a gyógyszertár működését.
Az új szabályok szerint a hatóság egyrészt felszólítja a gyógyszertár működtetőjét a hiányosságok pótlására, másrészt felfüggesztheti annak működését. De a felfüggesztésre csak akkor kerülhet sor, ha a személyi és tárgyi feltételek hiánya közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a betegek biztonságát, illetve az ellátási érdeket.
Ez a módosítás mérlegelési lehetőséget ad a hatóság kezébe, így ténylegesen csak azoknak a gyógyszertáraknak függesztik fel a működését, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a betegek vagy az ellátás biztonságát.
Emellett a jogalkotó arról is gondoskodott, hogy legyen elég idő a hiányosságok pótlására. A Szankció tv. szerint csak maximum 45 napot lehetne erre adni, ami a gyógyszertárak esetében nem mindig elegendő. A Gyftv. módosításának köszönhetően nincs maximalizálva az az időtartam, ami alatt a hiányosságokat pótolni kell. Így a hatóságnak és a gyógyszertáraknak is több lehetősége van a jogsértő állapot megszüntetésére.
Áthelyezés, átalakítás, vis maior helyzet
Két olyan módosítás is született a Gyftv-ben, amelyek függetlenek a Szankció törvénytől.
Az egyik, hogy a hatóság visszamenőleges hatállyal függeszti fel a gyógyszertár működését, ha azt a működtető úgy kéri. Különösen vis maior helyzetekben fordulhat elő, hogy a felfüggesztés kérelmezésének időpontjában már nem tud működni a gyógyszertár. Ilyen esetekben tulajdonképpen a bezárástól számítva a hatóság jogerős döntéséig a gyógyszertár szabálytalanul tart zárva.
Értelemszerűen ez nem a gyógyszertárat működtető hibája, hiszen rajta kívül álló ok miatt kéri a működés felfüggesztését. Ezt a jogszerűtlen helyzetet orvosolják azzal, hogy a hatóság mostantól visszamenőlegesen jogszerűvé teheti a zárvatartást. Ez mindenképpen egy kedvező módosítás a gyógyszetárakra nézve.
A másik módosítás egy pontosítás a felfüggesztett gyógyszertárak újranyitásával kapcsolatban. Eddig 1 év után megszűnt a gyógyszertár, ha az újranyitást nem jelentették be. A Gyftv. most már pontosabban fogalmaz, és 1 év után nem bejelenteni kell az újranyitást, hanem ténylegesen meg kell nyitni a gyógyszertárat. Ez a pontosítás elősegíti a pontosabb jogkövető magatartást.
Összességében elmondhatjuk, hogy ezek a változások előnyösek a gyógyszertárak működésére nézve. Emellett, mint minden esetben, most is azt javasoljuk, hogy akit közvetlenül érintenek a változások mindenképpen nézzék át az új rendelkezéseket.
