A közvetlen lakossági gyógyszerellátás két legnagyobb problémája a gyógyszertárak fenntarthatóságának biztosítása a megváltozott környezetben, valamint az egyre fenyegetőbbé váló munkaerőhiány. Az energiaárak drasztikus emelkedése valós veszélyt jelent a gyógyszertárak amúgy is bizonytalan gazdasági fenntarthatóságára. Véleményem szerint nagy szükség lenne újabb források bevonására a jelenlegi árképzési rendszer átalakításával annak érdekében, hogy a patikák megfelelően tudják biztosítani a működésüket.
A gyógyszertárak fenntarthatóságát tovább nehezíti a krónikus munkaerőhiány. Már évek óta tapasztalhatjuk, hogy egyáltalán nem, vagy csak nehezen találhatunk új kollégákat a gyógyszertárba, és ez a tendencia az elmúlt években folyamatosan romlott. Ez hosszú távon a szakmai munka rovására mehet, vagy rosszabb esetben a gyógyszertárak megszűnéséhez vezethet.
Emellett be kell látnunk, hogy a gyógyszerésztársadalom egyre inkább idősödik, és nem látszik az a fiatal gyógyszerészréteg, amely át tudná venni a stafétát, különösen a vidéki kistelepüléseken. A generációváltás problémája hosszú évekre meghatározhatja hivatásunk jövőjét, ezért mindenképpen foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel.
Meggyőződésem szerint a problémák megoldásának egyik legfőbb kulcsa a konstruktív párbeszéd elindulása. A jelenlegi helyzetben együttműködésre van szükség az ágazaton belül és kívül egyaránt ahhoz, hogy a gazdasági és szakmai nehézségeken átlendüljünk. Úgy vélem, hogy erre három szinten van szükség: a gyógyszertári szakdolgozók között, a gyógyszerellátás szereplői között, valamint az ágazat és a mindenkori döntéshozók között.
A változáshoz szükség van arra, hogy a gyógyszerészek közösen képviseljék értékeiket és érdekeiket. A hazai gyógyszerésztársadalom alapvetően egységes, de érezhetőek azok az – egyes esetekben gerjesztett – törésvonalak, amelyek akadályozzák az együttműködést. Felül kell emelkednünk a véleménykülönbségeken és meg kell találnunk azokat a közös pontokat, amelyek mentén egységesen léphetünk fel. Ugyanannak az ellátórendszernek vagyunk a részesei és mindannyiunk közös célja, hogy a magyar lakosság magas szintű szakmai ellátásban részesüljön.
A gyógyszerellátás magas szintű működésének alapfeltétele, hogy az ágazati szereplők, a gyógyszergyártók, a nagykereskedők és a gyógyszertárak együttműködése hatékony és harmónikus legyen. Ehhez elengedhetetlen, hogy megértsük egymás működését és problémáit, és ezek alapján összehangoljuk céljainkat. Hiszem, hogy csak így alakíthatunk ki sikeres gyógyszerellátást.
Éppen ezért tartom a tavalyi év egyik legfontosabb és legpozitívabb fejleményének a Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum újraalakulását. Jelentős eredménynek tartom, hogy a GYEF-et alkotó öt szervezet a gyógyszerellátást mindhárom szegmensét képviseli. Célunk, hogy a jövőben tovább bővüljön a csatlakozó szervezetek száma, hogy minél több különböző ágazati szempont érvényesülhessen a GYEF-en belül. Ehhez szükség van arra, hogy a gyógyszerellátás területén működő minden jelentős szervezet felismerje, hogy csak közösen sikerülhet megoldani a jelenlegi problémákat. Bízom benne, hogy ebben is pozitív változás lesz az új esztendőben.
A harmadik, szintén jelentős kérdés az ágazati szereplők és a mindenkori kormányzat közötti párbeszéd. A jelenlegi helyzetben szükségesnek látom egy, a gyógyszerellátásra vonatkozó közép és hosszú távú stratégia megalkotását, amely megmutatná az ágazati szereplőknek a tervezett irányokat a következő 10-15 évre. Emellett fontosnak tartom, hogy a gyógyszerellátás területén működő szervezeteket jobban bevonják a szektort érintő jogalkotásba. Szükség van arra, hogy az érintett felek is elmondhassák álláspontjukat az őket érintő tervezetekkel kapcsolatban, és hogy hatékony, kétirányú kommunikáció alakuljon ki a kormányzattal. Remélem, hogy többek között a GYEF működésének is köszönhetően a következő években ez javulni fog, és az ágazat szereplői is hozzájárulhatnak majd érdemben a gyógyszerellátás környezetének alakításához. Ehhez azonban többek között szükség lesz a közel húsz éve megoldatlan degresszív árrésmodell átalakítására, a gyógyszertári ügyelet megreformálására és a magisztrális gyógyszerkészítés finanszírozásának megoldására.
Nehéz időszak áll mögöttünk, és várhatóan ez az év sem lesz könnyű, teli új kihívásokkal, de egyben új lehetőségekkel is. Bízom benne, hogy a 2023-as esztendő pozitív változásokat is hoz majd a gyógyszerészek és a gyógyszerállátás minden szereplője számára. Mi ezért fogunk dolgozni.
dr. Zlinszky János, a HGYSZ elnöke
