Az infláció hatása mindennapi életünkre jól ismert. A pénzromlás következtében nő a termékek ára, és ez teszi szükségessé a bérek emelését is. Ha nem lenne infláció, akkor egy kiló kenyér ára még mindig 21,1 Ft-ba kerülne, mint 1990-ben.
Az infláció várható változásáról a Magyar Nemzeti Bank ad ki előrejelzést, míg a tényleges értékét a Központi Statisztikai Hivatal méri. A nyilvánosan közzétett adatokból megtudhatjuk, hogy évekre visszamenőleg mekkora volt az adott évben az infláció, és hogy mekkora inflációval terveznek az elkövetkező időszakokban.
Év | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 |
Infláció mértéke | 3,9 | 8,0 | 6,1 | 4,2 | 4,9 |
Év | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 |
Infláció mértéke | 3,9 | 5,7 | 1,7 | 0,1 | 2,5 |
Ha gazdasági, pénzügyi elemzések készítése közben több év adatait akarjuk összehasonlítani, akkor sosem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az infláció hatásával is számoljunk. Könnyen megtévesztő lehet, ha két év összehasonlításánál csak a nominális (számszerű) értékeket vetjük össze, és nem a reálértékekkel (inflációval korrigált adatokkal) dolgozunk.
Példaként vegyük a gyógyszertárak közfinanszírozott gyógyszerek eladásából származó bevételeinek alakulását. Ez az érték 2010-ben 51,7 milliárd Ft, míg 2013-ban 46,2 milliárd Ft volt. A két érték nominális összehasonlítása azt mutatja, hogy a gyógyszertárak bevétele három év alatt 10,6%-kal csökkent. Azonban időközben nem csak a bevétel csökkent, hanem az infláció hatására a pénz értéke is. A 2010-ben megszerzett 51,7 milliárd Ft az infláció hatásával számolva 2013-ban már 57,7 milliárd Ft-ot érne. Az általános árszínvonal emelkedés hatására ennyi lett volna szükséges ahhoz, hogy arányaiban a gyógyszertárak bevételei ne csökkenjenek. Ehhez képest 2013-ban a közfinanszírozott gyógyszerek kiadásából keletkezett bevétel mindössze 46,2 milliárd Ft volt.
A reálértéken történő összehasonlításból kiderül, hogy a gyógyszertárak valójában három év alatt a közfinanszírozott gyógyszereken realizált árrésük 19,9%-át vesztették el. A bevételkiesés annak ellenére volt ilyen hatalmas mértékű, hogy időközben történt egy árrés átcsoportosítás is a nagykereskedőktől a kiskereskedők részére. A közel 20%-os bevételkiesésért főleg a generikus árverseny és a társadalombiztosítási ártámogatásra jutó finanszírozás csökkenése tehető felelőssé.
Az árrésből származó bevételcsökkenést a kormányzat nem árrés alapú, de közfinanszírozott gyógyszerek kiadásához kapcsolódó két költségvetési forrással igyekszik kompenzálni: a generikus ösztönzővel (3,6 milliárd Ft) és a gyógyszertári szolgáltatási díjjal (4,5 milliárd Ft). Ha ezt a két támogatást is az árrés jellegű bevételek közé soroljuk, akkor azt kapjuk, hogy az elvárt 57,7 milliárd Ft helyett még mindig csak 54,3 milliárd Ft bevételt könyvelhetnek el a gyógyszertárak a közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából, ami reálértéken még mindig 5,9%-os csökkenés 2010-hez képest.
Emellett fontos megjegyezni azt is, hogy ahhoz, hogy a kompenzációként kapott díjak megőrizzék értékállóságukat, a mértéküket legalább az infláció értékével emelni kellene. Az alábbi táblázatok azt mutatják, az adott évben mekkora mértékű emelés lett volna szükséges ahhoz, hogy reálértéken a gyógyszertárak bevételei ne csökkenjenek:
Generikus ösztönző | ||
Év | Tényleges érték | Inflációval korrigált érték |
2012 | 3,6 | 3,6 |
2013 | 3,6 | 3,66 |
2014 | 3,6 | 3,67 |
2015 | 3,6 | 3,76 |
Szolgáltatási díj | ||
Év | Tényleges érték | Inflációval korrigált érték |
2013 | 4,5 | 4,5 |
2014 | 4,5 | 4,5 |
2015 | 4,5 | 4,62 |
Mint az a fenti számokból is kiderülhetett, nem elegendő arra törekednünk, hogy a gyógyszertárak számára hozzáférhető bevételek az évek során nominálisan szinten megmaradjanak, hanem időről-időre gondoskodni kell arról is, hogy az infláció hatásával korrigálva legyenek. Ellenkező esetben az ágazat bevételei hosszabb távon nemcsak, hogy nem növekednek, hanem jelentősen csökkenni is fognak.