Vajon ki lehet-e adni vényre C-vitamin injekciót szemészeti alkalmazásra? Ez a kérdés merült fel nemrégiben egy közforgalmú gyógyszertárban dolgozó kolléganőben, aki korábban még sosem találkozott ezzel a terápiás módszerrel. A gyógyszerek expediálása során nem csak a szakmai szempontok szerinti ellenőrzés a fontos, hanem a jogszabályi rendelkezések betartása is. Ez a kettő együtt pedig sokszor nehéz helyzetbe hozza a tára mögött álló szakembereket, mint ahogy azt majd ebben a példában is látni fogjuk.
Írásunkban azt szeretnénk bemutatni, hogy a jogszabályok adta keretek között milyen lehetőségeket kell a gyógyszert kiadó kollégáknak mérlegelnie, ha ilyen helyzetben találják magukat. Terjedelmi okokból arra most nem térünk ki, hogy mennyire tudományosan megalapozott terápiának számít a C-vitamin helyi alkalmazása a szem sérülése esetén.
Tegyük fel, hogy a kezelőorvos úgy dönt, hogy a beteg szemészeti problémájára a legjobb megoldás az aszkorbinsav helyi alkalmazása. Mivel C-vitamin tartalmú, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező szemcsepp jelenleg nem létezik, az orvosnak két lehetőség közül kell választani.
Az egyik, hogy vényre felír egy gyári injekciós készítményt, melynek adagolásánál feltünteti, hogy a beteg nem parenterálisan fogja megkapni, hanem szemcseppként fogja azt alkalmazni. Értelemszerűen ez egy indikáción túli gyógyszerrendelés lesz, melynek megvannak a külön szabályai.
A másik lehetőség, hogy olyan magisztrális készítményt rendel az orvos, melynek egyetlen összetevője a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező C-vitamin injekció. Ebben az esetben a gyógyszerésznek kellene az injekcióból szemcseppet elkészítenie a gyógyszertárban.
Indikáción túli gyógyszerrendelés
A Gyógyszertörvény rendelkezései alapján a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszereket alapvetően az engedélyben jóváhagyott alkalmazási előírásban szereplő javallatban lehet rendelni. Adódhatnak azonban olyan speciális esetek is, amikor arra van szükség, hogy olyan betegségek kezelésére használjuk az adott készítményeket, melyeket a hatóság nem engedélyezett. Ekkor beszélünk indikáción túli gyógyszerrendelésről.
Az indikáción túli gyógyszerrendelés egy terápiás lehetőség az orvos kezében, de szigorú szabályai vannak. A Gyógyszertörvény előírja, hogy az alkalmazásának kritériumait és a terápiát minden alkalommal engedélyeztetni kell a gyógyszerészeti hatósággal. Ha pedig a hatóság jóváhagyja az indikáción túli gyógyszerrendelést, akkor ennek a tényét az orvosnak a gyógyszer rendelésénél a vényen fel kell tüntetnie („off label” megjelölés).
Egy parenterális felhasználásra szánt injekciós készítmény szemcseppként történő alkalmazása mindenképpen indikáción túli gyógyszerrendelésnek számít, amit a gyógyszertárban expediáló gyógyszerész is könnyen beazonosíthat. Így a következő kérdés, hogy szerepel-e a vényen az „off label” megjelölés.
Ha igen, akkor nincsen semmi probléma, és nyugodtan kiadhatja a gyógyszert, hiszen az indikáción túli gyógyszerrendelésről a gyógyszerészeti hatóságnak is van tudomása, és jóvá is hagyta azt. Viszont, ha nincs „off label” megjelölés, akkor a gyógyszert nem lehet kiadni.
A 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet szerint ugyanis gyógyszert vényre gyógyszertárból csak abban az esetben lehet kiadni, ha az adott gyógyszert a rendelet előírásainak megfelelően írta fel az orvos. Márpedig indikáción túli gyógyszerrendelés során minden esetben engedélyt kell kérnie az orvosnak, ennek hiányában pedig a gyógyszer nem expediálható.
Gyógyszer rendelése magisztrális gyógyszerkészítményben
Az egyedi összetétellel rendelkező magisztrális gyógyszerek nem rendelkeznek hatóság által jóváhagyott javallattal, így ebben az esetben az indikációban vagy az indikáción túli gyógyszerrendelés nem értelmezhető. Ettől függetlenül ezekre a készítményekre is vonatkoznak jogi előírások, melyeket be kell tartani.
A magisztrális gyógyszerkészítéshez alapvetően felhasználható gyógyszeranyagok listáját az OGYÉI határozza meg és teszi közzé a honlapján. Emellett a 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet alapján forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező készítményeket is fel lehet használni, de csak akkor, ha az adott gyógyszeranyag nincs a listán vagy egyáltalán nem beszerezhető.
Ennek következtében a C-vitamint tartalmazó injekciós készítményt magisztrális szemcseppben felhasználni nem lehet. Az aszkorbinsav, mint alapanyag megtalálható a hatóság pozitív listáján, és minden gyógyszertár számára könnyedén beszerezhető. Injekciós készítménnyel csak akkor lehetne helyettesíteni, ha az aszkorbinsav, mint alapanyag hiánycikké válna. Erre azonban nem jelenleg nem sok esély van.
Ha a gyógyszerész C-vitamin tartalmú magisztrális szemcseppet szeretne expediálni a beteg számára, akkor azt szabályosan csak úgy teheti meg, ha az aszkorbinsav alapanyagból saját maga készít egy megfelelő szemészeti készítményt. Ez gyógyszertechnológiai szempontból nem könnyű feladat, hiszen a felhasználásra kész terméknek számos követelménynek kell megfelelnie.
A gyógyszerésznek olyan steril vizes oldatot kell készítenie, amely megakadályozza a hatóanyag idő előtti bomlását. Emellett külön figyelni kell arra is, hogy az elkészült szemcsepp a becseppentéskor ne irritálja a szemet, és hogy hosszú távon se károsítsa a szaruhártyát. Egyáltalán nem biztos, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés körülményei között lehetőség van egy minden szempontnak és előírásnak megfelelő szemészeti készítmény elkészítésére.
Összességében elmondhatjuk, hogy a gyógyszerészek nehéz helyzetbe kerülnek ilyen esetekben. Számos alkalommal pusztán a vény alapján nagyon nehéz eldönteni, hogy valóban indikáción túli gyógyszerrendeléssel állunk-e szemben vagy sem. Emellett nem biztos az sem, hogy a szakmai felkészültségünk elegendő egy-egy nagyon speciális magisztrális gyógyszerkészítmény megfelelő elkészítéséhez. A legnehezebb azonban mindenképpen az, hogy a betegnek azt kell mondanunk, hogy a problémájára sajnos nem tudunk gyógyszerrel szolgálni.
