2015. január
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014. december 16-án bocsátotta társadalmi vitára „Egészséges Magyarország 2014-2020” címmel az egészségügyre vonatkozó ágazati stratégiáját. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége az alábbi állásfoglalást küldte el az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságára.
A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége üdvözli, hogy az egészségügyi kormányzat összeállította és társadalmi vitára bocsátotta a 2014-2020 időszakra vonatkozó stratégiáját. A tervezet kitér az egészségügyi ellátórendszer több jelentős ágazatára, azonban nem ad választ az gyógyszerellátást érintő olyan kérdésekre és kihívásokra, melyek várhatóan a stratégia által lefedett időszakban eszkalálódnak. Ezek egy része már a Semmelweis tervben is szerepelt, azonban az elmúlt években nem történtek konkrét lépések a megoldásuk irányába.
Szövetségünk véleménye szerint a következő években az alábbi jelentős kihívások érik majd a gyógyszerellátás rendszerét: a generációváltás problematikája, a gyógyszertári ügyeleti rendszer tarthatatlansága, az Európai Gyógyszer Ellenőrzési Rendszer kiépítése és az e-recept bevezetése.
Az Ágazati Stratégiában a gyógyszerellátással kapcsolatos helyzetelemzésben szerepel (2.2.1. pont), hogy a vidéki gyógyszerellátás biztosítására a kormányzat különböző támogatási formákban jelentős forrásokat nyújtott a kisebb településeken működő gyógyszertáraknak. A három említett támogatási forma közül azonban csak a működési célú támogatás volt az, mely célzottan a kistelepüléseken működő gyógyszertárakat támogatta. A generikus kompenzációban és a gyógyszertári szolgáltatási díjban minden Magyarországon működő gyógyszertár részesülhet. Sajnálatos módon a működési célú támogatás mértéke a 2013-as bevezetése óta nem változott, így 2015-ben is ugyanúgy 700 millió forint támogatás áll az egy települést egyedül ellátó kis forgalmú gyógyszertárak rendelkezésére.
Mindezeken túl, véleményünk szerint a kistelepülések gyógyszerellátásának biztosítása nem csak anyagi jellegű probléma. A gyógyszertárvezetők generációváltása a következő évek egyik legjelentősebb és legégetőbb kihívása, melyre mielőbb megoldást kell találni. A kistelepülések jelentős részén a gyógyszertárat olyan személyi jogos gyógyszerész működteti, aki az 1990-es évek második felében lezajlott privatizáció során vásárolta meg a gyógyszertárát, és nagy részük már elérte, vagy hamarosan el fogja érni a nyugdíjkorhatárt, így a következő évek során aktuálissá válik a gyógyszertár, valamint a személyi jog átadása fiatalabb gyógyszerészek számára.
A tőkehiány, és a kisforgalmú gyógyszertárak nehéz fenntartása miatt azonban ezeken a településeken szinte lehetetlen fiatal gyógyszerészt találni, aki magára vállalná a patika működtetését, így a kistelepülési háziorvosi praxisokhoz hasonlóan a gyógyszertárak működtetése is jelentős probléma lesz az elkövetkezendő években. Javasoljuk, hogy az EMMI mérje fel a gyógyszertárak helyzetét a kistelepüléseken és dolgozzon ki egy stratégiát, mely nem csak a gyógyszertárak jövedelmezőségét biztosítaná, hanem a megfelelő működési feltételeket is. Éppen ezért, csökkenteni lehetne a gyógyszertár működtetéshez szükséges építészeti és tárgyi feltételek körén (például a magisztrális gyógyszerkészítéshez használt eszközök esetén), valamint felül kellene vizsgálni a fiókgyógyszertárakra vonatkozó szabályozást is.
A gyógyszertári ügyeleti rendszer újraszervezése és kialakítása már a Semmelweis tervben is szerepelt, azonban az elmúlt években ebben az ügyben semmilyen előremutató lépés nem született. A háziorvosi sürgősségi ellátással szemben a gyógyszertári ügyelet végzéséért nem részesül állami támogatásban a szolgáltató, ráadásul a hatályos jogszabályok csak a keretét szabják meg az ügyeleti rendszernek, a részletes szabályozás hiányzik. A sürgősségi gyógyszerellátás rendszerének fenntartása jelentős kiadást jelent, melyet az ügyeleti díj csak kis mértékben fedez, ezért mindenképpen veszteséget okoz a gyógyszertáraknak. Javasoljuk, hogy a következő időszak egyik fő prioritása az ügyeleti rendszer átalakítása és újraszabályozása legyen, melyet a Minisztérium egy széles körű konzultáció alapján dolgoz ki.
Ugyancsak hiányzik a stratégiából a 2011-ben az Európai Unió által elfogadott Falsified Medicines Directive alapján létrejövő Európai Gyógyszer Ellenőrzési Rendszerrel (EMVS) kapcsolatos konkrét lépések meghatározása. A rendszer bevezetésének határideje a 2018-as esztendő, így alig három év van arra, hogy az érintett felek felkészüljenek a rendszer kiépítésére. A gyógyszerhamísítás és az illegális gyógyszer kereskedelem kiemelten fontos terület Magyarországon és az Európai Unióban is, ezért mielőbb el kell kezdeni a tervezést a jövőbeni lépésekkel kapcsolatban.
Az e-recept bevezetése több alkalommal is szerepel a stratégiában, azonban konkrét elképzelésekről, a bevezetés lehetséges módjáról és idejéről azonban semmi információ nincsen. Mindenképpen szükséges lenne részletesen ismernünk azt, hogy melyek a rendszer működéséhez már adott feltételek, és melyek azok, amelyek még kidolgozásra szorulnak. A jogi és szabályozási kérdéseken túl szükséges lenne számba venni a megvalósításhoz szükséges informatikai és tárgyi eszközöket is. A rendszer bevezetéséhez elengedhetetlen, hogy az előkészítő munkába mind a gyógyszereket rendelő orvosokat, mind a gyógyszereket kiadó gyógyszerészeket bevonják. Az e-recept használatának bevezetéséhez szükséges lépéseket a stratégiának legalább nagyvonalakban tartalmaznia kellene.
A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége felajánlja tapasztalatait és készséggel áll a Minisztérium rendelkezésére a stratégia kiegészítésében és a lehetséges megoldások kidolgozásában.