2014. december 16-án bocsátotta társadalmi vitára az Emberi Erőforrások Minisztériuma az „Egészséges Magyarország 2014-2020” című Egészségügyi Ágazati Stratégia tervezetét. A véleménynyilvánítás lehetőségével a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége is élt, és javaslatainkat megküldtük a Minisztérium részére.
Örvendetes, hogy az egészségügyi kormányzat összeállította és társadalmi vitára bocsátotta a 2014-2020 időszakra vonatkozó stratégiáját. Sajnálatos azonban, hogy míg a tervezet kitér az egészségügyi ellátórendszer több jelentős ágazatára, a gyógyszerellátással kapcsolatban szinte semmilyen érdemi információ nem jelenik meg a dokumentumban, annak ellenére, hogy a hazai gyógyszer kiskereskedelem előtt az elkövetkezendő években igen komoly kihívások állnak. Állásfoglalásunkbanmegpróbáltunk rávilágítani néhány olyan fontos kérdésre, amely a gyógyszerészek és a lakosság szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak.
Az egyik legsürgetőbb ilyen kérdés az adott települést egyedül ellátó vidéki kisforgalmú gyógyszertárak jövedelmezősége. Az ágazati stratégia helyzetelemzésében is szerepel (2.2.1. pont), hogy az állam különböző támogatási formákban jelentős forrásokat nyújtott a hazai gyógyszerellátás szereplőinek, ezen belül is hangsúlyosan a vidéki kisforgalmú gyógyszertáraknak. Azonban a három említett támogatási forma közül csak a működési célú támogatás az, amelyik célzottan a kistelepüléseken található gyógyszertárakat támogatta. A működési célú támogatás forrása 2013 óta teljes egészében az állami költségvetés, és a mértéke azóta is változatlan. 2015-ben tehát ugyanúgy összesen 700 millió forint támogatásban részesülnek a jogosult gyógyszertárak, mint két évvel ezelőtt.
Ezen túlmenően, a kistelepülések gyógyszerellátásának biztosítása nem csak anyagi jellegű probléma. A gyógyszertárvezetők generációváltása a következő évek egyik legjelentősebb és legégetőbb kihívása, melyre mielőbb megoldást kell találni. A kistelepülések jelentős részén a gyógyszertárat olyan személyi jogos gyógyszerész működteti, aki az 1990-es évek második felében lezajlott privatizáció során vásárolta meg a gyógyszertárát, és nagy részük már elérte, vagy hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt. Így a következő évek során igencsak aktuálissá válik a gyógyszertár és a személyi jog átadása fiatalabb gyógyszerészek számára.
Ez azonban több szempontból sem egyszerű feladat. A magas költségek és alacsony jövedelmezőség miatt a kistelepülésekre nehéz olyan fiatal gyógyszerészt találni, aki magára vállalná a patika működtetését. Könnyen előfordulhat, hogy a kiüresedő kistelepülési háziorvosi praxisok problémájához hasonló gondokkal kell szembenézni a gyógyszertárak esetében is az elkövetkezendő években. Éppen ezért javasoltuk, hogy az EMMI mérje fel a gyógyszertárak helyzetét a kistelepüléseken és dolgozzon ki egy olyan stratégiát, mely nem csak a gyógyszertárak jövedelmezőségét biztosítaná, hanem a megfelelő működési feltételeket is.
Egy másik fontos ágazati probléma, a gyógyszertári ügyeleti rendszer újraszervezése és kialakítása már a Semmelweis tervben is szerepelt, azonban az elmúlt években semmilyen, a megoldás irányába mutató lépés nem született. A háziorvosi sürgősségi ellátással szemben a gyógyszertári ügyelet végzéséért nem részesül állami támogatásban a szolgáltató, ráadásul a hatályos jogszabályok csak a keretét szabják meg az ügyeleti rendszernek, a részletes szabályozás hiányzik. A sürgősségi gyógyszerellátás rendszerének fenntartása jelentős kiadást jelent a gyógyszertáraknak, melyet az ügyeleti díj csak kis mértékben fedez, így a gyógyszertáraknak komoly veszteséget okoz az ügyeleti szolgálat nyújtása.Szövetségünk javasolta, hogy a következő időszak egyik fő prioritása az ügyeleti rendszer átalakítása és újraszabályozása legyen, melynek kidolgozásában a Minisztérium mellett a szakmai szervezetek is kapjanak fontos szerepet.
Ugyancsak hiányzik a stratégiából az Európai Gyógyszer Ellenőrzési Rendszerrel (EMVS) kapcsolatos konkrét lépések meghatározása. Az Európai Unió 2011-ben fogadta el a hamisított gyógyszerek ellátási láncba való bekerülésének megakadályozására alkotott irányelvet, melyben kiemelt szerepet kap az EMVS. A rendszer bevezetésének határideje 2018, így alig három év maradt arra, hogy minden érintett fél felkészüljön a rendszer kiépítésére és működtetésére. A gyógyszerhamísítás és az illegális gyógyszer kereskedelem visszaszorításának céljából bevezetett lépések kiemelten fontosak a gyógyszerbiztonság megteremtésének érdekében, ezért minél előbb szükséges lenne megkezdeni a megfelelő lépések előkészítését.
Az elmúlt években az e-recept koncepciója időről-időre felmerült az egészségügyi kormányzat részéről, és bevezetés szándéka több alkalommal is szerepel a stratégiában, azonban konkrét elképzelésekről, a bevezetés lehetséges módjáról és idejéről semmilyen érdemi információ nincsen. Fontosnak tartjuk áttekinteni, hogy melyek a rendszer működéséhez már adott feltételek, és melyek azok, amelyek még kidolgozásra szorulnak, valamint a jogi és szabályozási kérdéseken túl szükséges lenne számba venni a megvalósításhoz szükséges informatikai és tárgyi eszközöket is. A rendszer bevezetéséhez elengedhetetlen, hogy az előkészítő munkába mind a gyógyszereket rendelő orvosokat, mind a gyógyszereket kiadó gyógyszerészeket bevonják.
Az Egészségügyi Ágazati Stratégiáról a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége kialakította a véleményét, és el is juttatta azt az egészségügyért felelős minisztériumnak. Természetesen Szövetségünk készen áll arra, hogy részt vegyen az elkövetkezendő években a magyar egészségügy előtt álló feladatok megoldásában, és erre biztatjuk a gyógyszerellátásban dolgozó többi kollégánkat is.
