A gyógyszertárak száma
Az elmúlt tizenkét évben a gyógyszertárak száma folyamatosan csökkent, jelenleg 168 gyógyszertárral van kevesebb mint 2010-ben, ami 7%-os esést jelent. Mivel ezen időszak alatt új gyógyszertárak is nyitottak, a bezárt patikák száma 200-nál is többre tehető. Ezek főleg kisebb településeken szűntek meg, míg az újonnan nyíló gyógyszertárak jellemzően a nagyobb városokban létesültek – azaz a kistelepüléseken romlott a gyógyszerellátás biztonsága. Ezt alátámasztja a fiókgyógyszertárak számának változása is: 60 fiókpatika szűnt meg az elmúlt 10 évben, csak tavaly 17-tel csökkent a számuk. Mivel a fiókgyógyszertárak jellemzően kistelepüléseken működnek, elmondható, hogy az itt élők gyógyszerhez jutásának lehetőségei jelentősen szűkültek az elmúlt években. Számításaink szerint ez a probléma nagyjából 670 ezer magyar embert érint jelenleg.
A gyógyszertárak fenntarthatósága
A gyógyszertárak fenntarthatósága az elmúlt években egyre rosszabbá vált. A működtetés költségei, egyre emelkedtek (beleértve a bérleményt, a bérköltségeket, az energiaköltségeket, és az egyéb kiadásokat, mint az informatika, könyvelés stb.), míg a gyógyszertárak bevételei nem követték le a változásokat.
Ennek egyik fő oka, hogy a gyógyszertárak forgalmának jelentős részét a vényköteles készítmények adják, melyek árképzése jogszabályhoz kötött. A degresszív és maximált árrésszabályozás közel 20 éves. Amikor megalkotásra került, más volt a vényköteles támogatott gyógyszerforgalomnak az összetétele. Azóta érdemben nem módosítottak rajta, utoljára tíz éve volt egy kisebb változtatás a szabályozásban. A forgalom több mint 60 százalékát ezek a támogatott termékek adják, és ezek forgalmának nettó árrés százaléka 2012 óta folyamatosan csökken, 10 év alatt 2 és fél százalékkal lett kevesebb és 2022-re már 10% alá esett. Ez azt jelenti, hogy míg a támogatott termékek fogyasztói ára nagyjából 33%-kal nőtt, addig az árréstömeg csak 6 százalékkal.
A jelenlegi árrésmodell másik jelentős problémája, hogy nem követi le a gyógyszeriparban történt változásokat. Az elmúlt években egyre több modern, nagyobb értékű termék került be a gyógyszerforgalomba. A maximált árrésszabályozás következtében azonban a készítmény teljes fogyasztói árától függetlenül az árrés minden esetben 990 Ft. A helyzetet nagymértékben nehezíti, hogy az elmúlt években az ebbe az árréssávba eső készítmények dobozszáma emelkedett, melynek következtében egyre alacsonyabb a gyógyszertárakban megjelenő árrésszázalék.
A kiadási oldalon az energiaárak emelkedése miatt a gyógyszertárak rezsiköltségei is jelentősen nőttek. Tavaly óta az átlagos forgalommal rendelkező gyógyszertárak energiaköltsége havi szinten 200-300 ezer forinttal nőtt. Különösen érintettek a kisebb forgalmú, főleg kistelepülési gyógyszertárak, amelyek energiahatékonysága alacsonyabb szinten van.
Munkaerőhiány és generációváltás
Az elmúlt évek másik jelentős változása, hogy a gyógyszertárak egyre nehezebben találnak megfelelő munkaerőt. Ez leginkább vidéken, elsősorban kisebb településeken jellemző, de egyre több gyógyszertárvezető tapasztalhatja meg nagyobb városokban és a fővárosban egyaránt. Ennek egyik fontos vetülete a generációváltás kérdése. A gyógyszerésztársadalom egyre inkább idősödik és a közel vagy már nyugdíjaskorú gyógyszertárvezetők nem tudják kinek átadni a gyógyszertáraikat. Ez középtávon ismét gyógyszertárak bezárásához vezethet.
A gyógyszertári hálózatokról
A gyógyszertári hálózatok évtizedek óta szerves részeit képezik a hazai gyógyszerellátásnak, de nincs pontosan definiálva, hogy mi is az a gyógyszertári hálózat. A mi álláspontunk szerint hálózatnak tekinthető minden olyan szerveződés, amelyet több gyógyszertár alkot működésének biztosítása érdekében. Így a hálózatok közé sorolhatóak a tulajdonosi és a franchise hálózatok, valamint a marketing és a beszerzési társulások. Az elmúlt években meredeken nőtt az ilyen szerveződésekhez csatlakozott gyógyszertárak száma, így elmondható, hogy az ágazatban működő patikák mintegy több mint 90%-a tartozik valamilyen hálózathoz.
Megoldási javaslatok:
Annak érdekében, hogy a következő években ne romoljon tovább a hazai gyógyszerellátás színvonala, és hogy a magyar betegek továbbra is probléma nélkül jussanak hozzá a szükséges készítményekhez több lépésre is szükség van. A legfontosabbnak az ágazaton belüli és kívüli párbeszéd elindulását tartjuk. A tavaly újraalakult Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum egy jelentős lépés az ágazati szintű összefogás felé. A GYEF-ben a gyártói oldal (Generikus Egyesület, Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete), a nagykereskedők (Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetsége) és a közvetlen lakossági gyógyszerellátás (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, HGYSZ) is képviselteti magát. A GYEF tagjainak fő célja, hogy egymás működési logikájának és problémáinak megismerése mentén közös javaslatokat dolgozzanak ki.
A Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum idén az alábbi kérdésekben fogalmaz meg javaslatokat:
- Kistelepülések gyógyszerellátásának erősítése
- Az árképzési rendszer átalakítása
- Gyógyszertári szolgáltatások és gyógyszerészi kompetencia bővítése
