A lakosságnál keletkezett gyógyszerhulladékok szelektív gyűjtésének rendszere 2005-ben indult el. Azóta a lakosság egyre nagyobb hányada van tisztában azzal, hogy a lejárt, vagy fel nem használt gyógyszert nem a kommunális hulladéktárolókba, hanem a gyógyszertárakban található szelektív gyűjtőedényekbe kell kidobni. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az a tény, hogy míg 2010-ben csak kicsivel több, mint 196 tonna gyógyszerhulladékot sikerült begyűjteni, addig 2013-ban ez a szám már meghaladta a 237 tonnát is, miközben a lakosság részére kiadott gyógyszerek dobozszáma nem emelkedett jelentős mértékben*.
Annak ellenére, hogy a lakossági gyógyszerhulladék begyűjtése a közel tíz évvel ezelőtti kezdete óta sikeresen működik, az időközben bekövetkező fejlődés miatt ez a terület sem kerülheti el a változásokat. A hulladékkezeléssel kapcsolatos előírások a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2013. januári hatályba lépésével módosultak először jelentősen.. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, az új törvény új fogalmakat, alapelveket és szemléletmódot vezetett be. A jogalkotás folyamatában ekkor a következő lépés az, hogy a törvényhez kapcsolódó rendeletek helyett is újakat adnak ki, hogy hozzáigazítsák a részletes szabályokat a törvény rendelkezéseihez. És ez az a pont, ahol a hulladékgazdálkodás a gyógyszertárak számára is érdekessé válik.
A hulladékká vált gyógyszerek elkülönített gyűjtésének rendszerét a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről szóló 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet szabályozza. A korábbi hulladéktörvényhez kapcsolódó többi rendelethez hasonlóan 2013. január elsejét követően ennek a jogszabálynak is szükségessé vált a felülvizsgálata a fogalmak pontosítása és a hivatkozások módosítása érdekében. A jogszabályalkotás rendjének megfelelően az egészségügyért felelős államtitkárság elkészítette a rendeletek tervezeteit, és közigazgatási egyeztetés céljából elküldte véleményezésre az érdekvédelmi és szakmai szervezeteknek. A tervezetek az elmúlt két évben három alkalommal voltak egyeztetésen (legutóbb 2014 decemberében), azonban a rendeletek azóta sem jelentek meg. Bízunk benne, hogy erre már nem sokat kell várnunk.
Az egészségügyi hulladékok kezelésének kérdésköre több jelentős problémát rejt magában, ilyen például a lakosságnál keletkező veszélyes egészségügyi hulladékok (használt fecskendők, tűk, infúziós szerelékek) kezelésének szabályai (egy átfogó cikk a témában az origo.hu oldalán is olvasható), valamint a gyógyszerhulladék begyűjtésére szolgáló egyszer használatos gyűjtődobozok elhelyezése.
Az utóbbival kapcsolatban többféle megközelítés alakult ki a gyógyszerészek között. Az egyik álláspont szerint minden gyógyszertárat kötelezni kellene arra, hogy a gyűjtődobozokat a raktárban helyezzék el. Ebben az esetben a betegek által visszahozott, és már fel nem használható készítményeket a gyógyszerészek átveszik, és elhelyezik azokat a gyűjtőedénybe. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a gyűjtődobozba csak olyan hulladék kerülhet, ami valóban oda tartozik, hiszen a gyógyszerész felügyeli a folyamatot. Másrészt a már összegyűjtött hulladék is nagyobb biztonságban van, hiszen a betegek nem férhetnek hozzá. Azonban ennek a módszernek a hátrányát is meg kell említenünk. Egyrészt a betegek egy részében bizalmatlanság alakulhat ki a gyógyszertárakkal szemben, mert azt feltételezhetik, hogy az így átvett hulladék egy részét a gyógyszerész kiválogatja, és újra értékesíti. Bár olyan eset nem ismert, amikor ezt szándékosan elkövették volna, arra sajnos ellenben akadt példa, hogy hanyagságból megtették. A gyógyszertárban a már régen megtelt hulladékgyűjtő doboz elszállításáról nem gondoskodtak időben, és a nem megfelelően tárolt hulladék egy része figyelmetlenségből újra a betegekhez került. Természetesen az egyik legfontosabb cél, hogy kizárhassuk annak a lehetőségét, hogy ez újra megismétlődjön.
A másik álláspont szerint minden gyógyszertárat kötelezni kellene arra, hogy a gyűjtődobozokat az officinában helyezzék el. Ennek az elképzelésnek az előnyei egyértelműek: a betegek a gyógyszerész közreműködése nélkül tudják elhelyezni a hulladékot a gyűjtőedényekbe. A gyógyszertár egyetlen feladata a dobozok cseréje, így nincs lehetőség hibázásra, és a betegek bizalmát sem ingatjuk meg a gyógyszertárban. Persze ennek a módszernek is vannak hátulütői. Ha a gyógyszerész nem kontrollálja, akkor valóban ellenőrizetlenül kerül bele mindenféle hulladék a gyűjtődobozokba, olyan is, aminek egyébként nem ott lenne a helye. A betegek által feleslegesnek ítélt blokkok, használt papírzsebkendők és üres csokis papírok is kiköthetnek ott, ahová csak a lejárt gyógyszereket lenne szabad kidobni. Emellett meg kell említenünk azt is, hogy az officinába kihelyezett dobozok nemcsak telhetnek, hanem ürülhetnek is. Aki látott már ilyen dobozokat, az tudhatja, hogy bár alapvetően úgy alakították ki őket, hogy ne lehessen belőlük semmit kivenni, nem megoldhatatlan feladat kinyitni őket. Ezt a problémát erősebb tárolóeszközök alkalmazása sem biztos, hogy megoldaná, hiszen arra is volt már példa, hogy a kihelyezett gyűjtőedényt egy az egyben elvitték a gyógyszertárból. Az eltulajdonított gyógyszerhulladék sorsát pedig nem nehéz kitalálni.
Persze a legjobb megoldás talán az, ha nem változtatunk a jelenlegi szabályozáson, és minden gyógyszertárvezető számára meghagyjuk a lehetőséget arra, hogy maga döntse el, melyik megoldást alkalmazza a saját gyógyszertárában. A lényeg, hogy a fel nem használható gyógyszer még véletlenül se kerüljön újra felhasználásra. A körülmények sehol nem egyformák, de abban mindenki egyetért, hogy a gyógyszerhulladék biztonságos begyűjtése egyaránt fontos az egészségünk és a környezetünk védelme érdekében is.
* A bevezőben felsorolt adatok forrása letölthető innen.
