Május 6-án lépett életbe az a rendelet, miszerint a fiókgyógyszertárakban nem szükséges gyógyszerész fizikai jelenléte. Tavaly nyáron az Index írt elsőként az akkor még rendelettervezetről, majd annak Magyar Közlönyben megjelent részletszabályozását és az arra adott szakmai válaszokat is mi mutattunk be. Nézzük, mit kell tudni az immár érvényben lévő jogszabályról!
Május 6-ával egy új korszak kezdődött a gyógyszertárak életében. Sokan ellenzik, míg mások támogatják azt a jogszabály-változást, miszerint A FIÓKGYÓGYSZERTÁRAKBAN NEM LESZ KÖTELEZŐ GYÓGYSZERÉSZ JELENLÉTE, A MUNKÁT TÁVFELÜGYELETBEN IS ELLÁTHATJA, HELYETTE A SZAKASSZISZTENS VEZETI A FIÓKPATIKÁT.
A rendelet február 6-án látott napvilágot a Magyar Közlönyben:
4. § A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A gyógyszertár működtetője a közforgalmú és a fiókgyógyszertárban ügyeleti, készenléti időben gyógyszerészi jelenlétet biztosítani köteles.
(2a) A gyógyszertár működtetője a közforgalmú gyógyszertár nyitvatartási idejében gyógyszerész személyes jelenlétét folyamatosan biztosítani köteles.
(2b) A gyógyszertár működtetője a fiókgyógyszertár nyitvatartási idejében a (2c) bekezdésben foglaltak kivételével a gyógyszerészi jelenlétet úgy is biztosíthatja, hogy a gyógyszerész személyesen a fiókgyógyszertárban nincs jelen, azonban hír- vagy távközlési eszköz útján legfeljebb 15 percen belül elérhető, és az eszközön keresztül a gyógyszertári feladatokba távkapcsolat útján bevonható, mind a gyógyszertár alkalmazottja, mind a beteg részére felvilágosítást, irányítást, tájékoztatást ad (a továbbiakban együtt: távfelügyelet). Az ehhez szükséges személyi és technikai feltételek biztosítása a gyógyszertár működtetőjének feladata.
(2c) Gyógyszerész személyes jelenlétét kell biztosítania a fiókgyógyszertár működtetőjének, amennyiben a gyógyszertár
a) gyógyszer készítését, vizsgálatát,
b) fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek tárolását és kiadását végzi.”
„Rossz helyzetértékelés”
Az üggyel még tavaly nyáron az Index foglalkozott elsőként azzal a felütéssel, hogy beláthatatlan következményei lehetnek, ha a rendelet aljára odakerül Pintér Sándor belügyminiszter aláírása, ami végül megtörtént. „Rossz helyzetértékelésre adott megalapozatlan válasz született, a szakpolitika nem elemzi kellőképpen a gyógyszerellátás helyzetét” – fogalmazott akkor az Indexnek Hankó Zoltán.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke finoman szólva furcsállja, hogy a belügyminiszter a gyógyszerészkamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ), a négy magyarországi gyógyszerészképző kar – a budapesti, a szegedi, a pécsi, valamint a debreceni –, továbbá 4200 gyógyszerész tiltakozása ellenére kézjegyével látta el a rendeletet.
A HGYSZ üdvözli
Az ügyben érintett szakmai szervezetek közül – a MOSZ mellett – a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége üdvözli a változást. A HGYSZ kezdetektől fogva a rendelet támogatójának bizonyult. A szövetség Indexnek eljuttatott legfrissebb közleményében felidézi, hogy a közelmúltban több olyan megoldási lehetőség merült fel, amely a kistelepülések gyógyszerellátásának erősítését célozta. Ilyen volt a gyógyszerek kisboltokban történő forgalmazása, ideiglenes gyógyszerszoba felállítása, vagy a falugondnokok gyógyszerek kiszállításába történő bevonása, de ezek beteg- és gyógyszerbiztonsági, valamint adatvédelmi okokból nem nyújtanak érdemi megoldást.
Gazdasági okokból, továbbá a gyógyszerész-munkaerőhiány miatt az elmúlt években egyre több vidéki kispatika szűnt meg, ezért szükség volt olyan lépésre, amely ezt a tendenciát meg tudja állítani. Ahhoz, hogy a fiókgyógyszertárak ne zárjanak be, olyan megoldásra volt szükség, amely biztosítja a szakmaiságot és a gyógyszertár aktív részvételét a lakosság ellátásában. Az új rendszer továbbra is garantálja a gyógyszerészi jelenlétét, a változás annyi, hogy erre már távközlési eszköz útján is lehetőség lesz, míg személyesen a gyógyszertári szakszemélyzet tagjaként egy szakasszisztens lesz jelen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a beteg vagy a gyógyszertári szakasszisztens igényli, akkor telefonon vagy internetes kapcsolaton keresztül egyeztethetnek a gyógyszerésszel a készítmények megfelelő alkalmazásával kapcsolatban. Fontos kiemelni, hogy erre kizárólag a fiókpatikák esetében lesz lehetőség– tették hozzá.
„Ez a megoldás nagy segítséget jelenthet akkor is, amikor egy fiókgyógyszertár szabadságolás vagy betegség miatt nem tudja biztosítani a személyes gyógyszerészi jelenlétet, és időszakosan egy szakasszisztens működteti a gyógyszertárat. Ennek köszönhetően ezeken a napokon sem szűnik meg a gyógyszerellátás az adott településen.”
Jelentős fejleményként említik, hogy hosszú idő után az év első hónapjaiban nemcsak megállt a fiókgyógyszertárak számának csökkenése, hanem emelkedni is kezdett: míg az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint 2023 decemberében 612 fiókpatika működött, ma már 624. Azt nem mondhatjuk, hogy kizárólag az új rendszernek köszönhető a pozitív változás, de azt látjuk, hogy a vidéki gyógyszertárak számára perspektívát adott a fiókpatikák működtetésének fenntartására és lehetőség szerint újak létesítésére.
Hankó Zoltán korábban úgy fogalmazott lapunknak: „a HGYSZ részéről logikus lépés egy olyan elképzelés támogatása, amely nem írja elő gyógyszerész fizikai jelenlétét a fiókgyógyszertárakban – a szövetség ezt évek óta szorgalmazza. Ők a nagy gyógyszerláncok tulajdonosait tömörítik, akik elsődlegesen vállalati eredményességi szempontokat figyelembe véve közelítik meg a kérdéskört” – mondta, hozzátéve, a jogszabály ellenzői elsősorban betegbiztonsági, betegjogi oldalról közelítik meg a kérdést.
A teljes cikk az index.hu oldalán olvasható.
