Nemcsak a gyógyszerellátás, hanem a kiskereskedelem minden területén fontos a fogyasztóvédelem, melynek egyik igen lényeges eleme a termékbiztonság. Régóta és igen részletesen szabályozott, hogy hogyan kell eljárnia a kereskedőknek abban az esetben, ha az általuk forgalmazott termék minősége nem megfelelő, vagy hiba történt a vásárlás során. Ennek köszönhetően mindenkinek megvan arra a lehetősége, hogy panasszal éljen, ha nem elégedett a korábban vásárolt áruval.
A gyógyszer természetesen különleges termék, amelynek gyártása és forgalmazása is kiemelten ellenőrzött és szabályozott, emiatt a gyógyszer-kiskereskedelem esetében lényegesen szigorúbb gyakorlat alkalmazandó, mint a kereskedelem más területen.
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 21/B. §-a két kivételtől eltekintve megtiltja a gyógyszerek visszavételét. Az egyik ilyen, ha a gyógyszerészeti hatóság a nem megfelelő minőségű gyógyszert visszahívja. A másik eset, amikor a gyógyszertár köteles a gyógyszert visszavenni, ha a gyógyszertár hibája miatt a beteg nem használhatja fel a nem megfelelő minőségben kiszolgáltatott, vagy tévesen kiadott gyógyszert (pl. nem megfelelő minőségű magisztrális készítmény, vagy tévesen expediált gyógyszer).
A rendelet nemcsak azt írja elő, hogy mi alapján lehet visszavenni a gyógyszereket, hanem azt is, hogy hogyan. Természetesen a beteg által fizetett térítési díjat minden esetben teljes egészében vissza kell fizetni, értelemszerűen a vásárlást igazoló számla vagy nyugta ellenében. Nem szabad elfelejtkeznünk arról sem, hogy a társadalombiztosítási támogatást is rendeznünk kell a NEAK felé.
A gyógyszerbiztonság szempontjából a legfontosabb szabály, hogy a visszavett gyógyszert újra kiadni nem szabad. Ez igaz még abban az esetben is, ha a visszavétel nem minőségi hiba miatt történt. A visszavett készítmény további sorsa attól függ, hogy mi volt a visszavétel oka. Ha a terméket a gyógyszerhatóság vonta ki a forgalomból, akkor a gyógyszer a nagykereskedőkön keresztül visszakerül a gyártóhoz. Ha a gyógyszertár hibája miatt került sor a visszavételre, akkor a készítmény gyógyszer-hulladékká válik, és a már jól ismert módon kell megsemmisíteni.
A gyógyszertár érdekkörében felmerült okból tévesen, vagy a nem megfelelő minőségben kiszolgáltatott gyógyszert a gyógyszertár csak a kiadást követő 5. nap végéig köteles visszavenni. A gyógyszerekkel ellentétben más kereskedelmi forgalomban kapható termékek esetében az sem ritka, hogy akkor is visszavesznek árut kereskedők, ha a minőségi hibát csak az eladást követően hónapokkal később fedezik fel. Ha csak ekkor derül ki egy készítményről, hogy nem megfelelő, akkor a beteg már csak a gyógyszertár jóindulatában bízhat, hiszen a kötelezettség 5 nap után megszűnik.
Más esetben, például, ha utólag derül ki, hogy mégis inkább egy másik gyógyszert vettek volna meg, a korábban megvásárolt/kiváltott gyógyszert nem lehet visszavenni, és nincs lehetőség arra sem, hogy „levásárolják” az árát.
A gyógyszerek visszavételének szabályairól a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége elkészített egy tájékoztatót, mely kihelyezhető a gyógyszertárak officinájába a betegek tájékoztatásának elősegítésére.
A gyógyszerészek figyelmébe ajánljuk a HUMVO eljárási útmutatóját („Felhasználói segédlet Gyógyszerészeknek Kérdések és válaszok gyűjteménye”) arra vonatkozóan, hogy mi a teendő a tévesen, véletlenül deaktivált gyógyszerekkel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fentiekben leírtak csak támpontokat kívánnak nyújtani, a jogszabálynak való teljes megfelelés érdekében javasoljuk az érintett rendelkezések alapos áttekintését.