Ha megkérdeznénk a gyógyszerészeket, hogy az elmúlt időszakban minek volt a legnagyobb hatása a gyógyszertárak működésére, akkor többségük szinte biztos, hogy az EESZT és az elektronikus vény bevezetését említené meg. Ebből is világosan látszik, hogy az információs technológia fejlődése a gyógyszertárakat sem kerüli el, és jelentős hatással van a mindennapi gyakorlatra. A technológia fejlődésének ütemét tekintve érdemes egy kicsit megállni és áttekinteni a közelmúlt eseményeit és elgondolkodni azon, hogy milyen változásokat hozhat még a jövő.
Ahhoz, hogy megértsük, hogy milyen hatalmas változások következhetnek be viszonylag rövid idő alatt elegendő visszapillantani a mögöttünk álló évekre. Egészen megdöbbentő, ha belegondolunk, hogy mennyire másképp végezzük a gyógyszertári munkafolyamatokat manapság, mint mondjuk 15 évvel ezelőtt.
A gyógyszer beszerzésének folyamata sok helyen a defektálással kezdődött. A defektus füzetben vezettük azoknak a készítményeknek a nevét, melyből úgy láttuk, hogy sok fogyott, és már alacsony a készlete. A rendelést összeállító gyógyszerész ennek alapján állította össze a rendelést, melyet telefonon diktált le a nagykereskedő rendelésfelvevőjének.
A megrendelt áruhoz papír alapú számla érkezett, melynek segítségével történt meg a készítmények átvétele is. Sokszor két ember vette át az árut, az egyik pakolt és számolt, míg a másik pipálta a számlán a tételeket. Ha minden rendben volt, akkor pedig a papír alapú számlát kellett bevinni a gépbe tételenként.
Annak idején rengeteg defektus füzetet használtunk fel, szinte minden táránál volt egy, és gyakran ezt kaptuk ajándékként a cégektől is. Aztán a papír alapú defektálást felváltotta a gépi defektus, így a füzetekre nincs többé szükség. Defektálni is sokkal kevesebbet kell, hiszen a rendelés összeállításának alapja a gépi készlet és a fogyás lett, melyet elektronikusan állít össze a gyógyszerész. És vannak gyógyszertárak, ahol már erre sincs szükség, mert az előre beállított paraméterek alapján az algoritmusok önállóan állítják össze a rendelést, és a gyógyszerésznek csak jóvá kell hagynia.
A megrendelést elektronikus úton továbbítjuk a nagykereskedőknek, akik ugyanezen az úton küldik vissza a számlákat, így azokat már nem kell felvinni kézzel sem. A gyógyszerek és egyéb termékek ellenőrzését sem papír alapú számlával végezzük, hanem számítógépek és vonalkód leolvasók segítségével. Az expediálórobottal rendelkező gyógyszertárakban az áru átvételét a betöltéssel együtt lehet végezni, így az érkezett készletet már elpakolni sem kell.
Jó pár évvel ezelőtt csak nyomtatott listák segítségével lehetett megcsinálni a kötelező éves leltárt, amihez a gyógyszertár teljes személyzetének munkájára szükség volt. A mobil vonalkódleolvasó eszközök megjelenése ezen is sokat gyorsított. A gyógyszertári robotok esetében pedig a betárolt készlet ellenőrzéséhez mindössze egyetlen gombnyomásra van szükség.
De ahogy a bejegyzés elején említettük, nem csak a beszerzést és a raktározást érinti a fejlődés, hanem az expediálást is. A teljes egészében kézzel írt papírvényeket előbb a nyomtatott receptek váltották fel, majd megjelent az extra vonalkód. A fejlődés következő lépcsője az elektronikus vény, mely egyelőre még mindig a bevezetés átmeneti időszakában jár, de már látszik, hogy milyen lehetőségek állnak előtte.
Nem nehéz elképzelni, hogy hamarosan úgy fogunk expediálni, hogy a beteg megjelenik a gyógyszertárban az e-személyi igazolványával, azonosítja magát vele, és lehívja az EESZT-ből az elektronikus vényeit. Ezekből kiválasztja a szükséges gyógyszereket, melyeket a gyógyszertári robot össze is készít a gyógyszerész kezéhez. Ha pedig minden rendben van, akkor a beteg a gyógyszer átvételét elektronikus aláírásával igazolja, és a bankkártyával elektronikusan fizeti ki. Pár éven belül a gyógyszerkiadás folyamata – a nyugtaadás kivételével – teljes egészében digitalizálódhat és részben automatizálódhat.
A gyógyszertári munkafolyamatok egy része rengeteg ismétlődő feladatot tartalmaz, melyet előbb-utóbb automatizálni fogunk, és gépek végeznek majd helyettünk. Ennek sokan fognak örülni, hiszen ki szereti az adatrögzítést a papír alapú, kézzel írt vényekről, vagy az éjszakába nyúló leltározást.
Emellett azonban fel kell készülnünk arra, hogy a mostani munkánk nagy részét kitevő folyamatok helyett más jellegű tevékenységet fogunk végezni a gyógyszertárban. Olyan feladatok várnak majd ránk, melyek nem rutinszerűek, emellett szociális készséget, komplex kritikus gondolkodást és kreatív problémamegoldást igényelnek. Ezeket a feladatokat ugyanis nagyon nehéz automatizálni, ezért ezeken a területeken még sokáig biztosan szükség lesz a gyógyszertári dolgozók munkájára.
Az időigényes és ismétlődő logisztikai-adminisztrációs tevékenység automatizálása és digitalizálása lehetőséget ad arra, hogy a lényeges feladatokra koncentráljunk a betegek és a vásárlók ellátásával. Ezek a változások nem csak a hazai gyógyszertárakat érintik, hanem globálisan a teljes gyógyszerellátás rendszerét. A gyógyszerek beszerzése és kiszolgálása mellett (mely továbbra is alapfeladat marad) sok helyen igyekeznek fenntartható gyógyszertári szolgáltatásokat kifejleszteni, melyek hosszú távon biztosíthatják a gyógyszertárak működését. A sikeres és széles körben alkalmazott szolgáltatások nagyban hozzájárulhatnak a betegek és a hozzánk betérők elégettségéhez, gyógyulásához és az egészségük megőrzéséhez.
Ha elég nyitottak vagyunk, akkor a technológiai fejlődés által biztosított eszközöket felhasználva új utakat találhatunk ahhoz, hogy a tudásunkat a betegek érdekében kamatoztatni tudjuk. Ehhez azonban szükség van egy nagy adag bátorságra is, hogy az újítások segítségével merjünk változtatni a megszokott folyamatokon.
