A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyekről

Szerző: | 2024. júl. 9. | Állásfoglalások, Blogbejegyzés

Magyarországon a betegek bizonyos gyógyszereket a gyógyszertárakon kívül további olyan üzletekben is beszerezhetnek, amelyek rendelkeznek gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazást lehetővé tévő engedéllyel. Ilyenek lehetnek a drogériák, a hiper- és szupermarketek, kistelepülési üzletek és a benzinkutak is, amelyek esetében egyértelmű lehet a vásárló számára, hogy nem gyógyszertárról van szó. Vannak azonban olyan üzletek is, amelyeket felépítésük, felirataik és arculati elemeik alapján a betegek gyógyszertárnak nézhetnek, ami betegbiztonsági kérdéseket vet fel, mivel abban a tudatban vásárolhatnak ott, hogy egészségügyi szakember expediálja számukra a készítményeket.

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet annyit határoz meg a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyekkel kapcsolatban, hogy „olyan felirat vagy jelzés nem alkalmazható, amely alkalmas lehet az üzlet gyógyszertárral, a gyógyszerforgalmazó tevékenység gyógyszertári tevékenységgel való összetévesztésére”, azaz nem határozza meg pontosan, hogy milyen szimbólumok nem használhatóak. A betegbiztonság biztosítása érdekében véleményünk szerint a szabályozásban egyértelművé kellene tenni, hogy mely kifejezések és jelképek használhatóak csak gyógyszertárak esetén.

A probléma aktualitását az adja, hogy az elmúlt időszak egyik – nemzetközi visszhangot is kiváltó – fejleménye volt, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér egyik üzlete, amely gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazással is foglalkozik, jóval az elfogadható áron felül forgalmazott SIM kártyát. A sajnálatos esemény a forgalmazóhely által használt jelképek miatt (zöld kereszt, drug store felirat) úgy került be egyes tudósításokba, hogy a túlárazott forgalmazást folytató üzlet gyógyszertár volt. Ez a konkrét példa mutatja, hogy a jelenlegi szabályozás hiányos, félreértéseket okozhat, amely rossz fényt vethet hazánkban és nemzetközi szinten egyaránt a magyar gyógyszerellátás szereplőire.

Mindezek alapján az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet 40. § (3) bekezdését illetően az alábbi módosítási javaslatot tettük a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkársága felé (vastagítva jelöljük a javasolt új szövegrészt):
(3) Gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszer az üzlet jellegét, kialakítását figyelembe véve az egyéb termékektől elkülönítve, vagy az üzlethelyiség erre a célra elkülönített részén hozható kereskedelmi forgalomba. Az elkülönített helyen vagy elkülönített üzletrészben jól látható módon jelezni kell, hogy ezen az elkülönített területen gyógyszert forgalmaznak, továbbá, hogy gyógyszer csak 14. életévét betöltött személy számára értékesíthető. Olyan felirat vagy jelzés nem alkalmazható, amely alkalmas lehet az üzlet gyógyszertárral, a gyógyszerforgalmazó tevékenység gyógyszertári tevékenységgel való összetévesztésére. Így különösen ezen üzletek esetében „Gyógyszertár” feliratot, zöld keresztet, kehelyre tekeredő kígyó szimbólumot, illetve gyógyszertárra utaló megjelölést, elnevezést magyarul vagy más nyelven alkalmazni tilos.

Ezzel párhuzamosan levélben jeleztük a problémát azon híroldalnak, amely gyógyszertárként hivatkozott az érintett üzletre. A szerkesztőség nyitott volt megkeresésünkre, és készséggel változtatott a cikkek szövegén, így kikerül belőlük a gyógyszertárakra vonatkozó utalás.

Hírlevél feliratkozás

Ha szeretnél értesülni a legújabb hírekről, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre.