Az Országgyűlés a megszokottnál sokkal korábban, már nyáron elfogadta a jövő évi büdzsét, mely 2015. július 3-án jelent meg a Magyar Közlöny 97. számában. A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény alapján az Egészségbiztosítási Alap jövő évi kiadási főösszege 1963,69 milliárd forint, amely közel 53 milliárd forinttal több, mint az idei előirányzat. Ebből az emelt forrásból biztosítják majd többek között az egészségügyi szakdolgozók és orvosok mozgóbérének korrekcióját (12,8 milliárd Ft), vagy például a háziorvosi ellátórendszer megújításának következő ütemét (10 milliárd Ft). A törvény természetesen a gyógyszerellátással kapcsolatban is tartalmaz tételeket, az alábbiakban ezeket mutatjuk be részletesebben.
Fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a kormányzat a 2016. évi költségvetés tervezésekor 1,6%-os inflációs rátával számolt, azonban jelen elemzésünkben a Magyar Nemzeti Bank által kiadott legfrissebb, 2015. júniusában publikált Inflációs jelentés adataival dolgoztunk. A jelentés szerint az infláció mértéke idén várhatóan 0,3%, míg jövőre 2,4% körül alakul majd.
A gyógyszertárak forgalmára legnagyobb hatással a központi költségvetés elemei közül minden bizonnyal a gyógyszertámogatás van. 2014-ben erre a célra 294,1 milliárd Ft-ot szánt a kormányzat, azonban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2014-es Statisztikai Zsebkönyve szerint az Egészségbiztosítási Alap végül 302,3 milliárd Ft költött el. A túlköltés ellenére a 2015-ös költségvetésben mindössze 298,1 milliárd Ft, a jövő éviben pedig 305,1 milliárd Ft támogatást különítettek el. A 2016. évi tervezett összeg 2,35%-os növekedést jelent a 2015. évi tervhez képest, de azonban látnunk kell azt is, hogy ez mindössze 2,8 milliárd Ft-tal magasabb a 2014-ben teljesült tényleges kiadásnál. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy, ha az OEP intézkedéseinek hatására a gyógyszerkassza előirányzata valóban teljesül, akkor 2,4%-os infláció mellett reálértéken számolva jövőre kevesebbet költ majd az állam gyógyszertámogatásra, mint a tavalyi évben. Az intézkedések hatásosságáról sokat elárul majd, hogy az idei évre tervezett költségvetési célt sikerül-e egyáltalán tartani, azonban erről csak 2016 elején bizonyosodhatunk meg.
A költségvetési törvény a gyógyszertámogatásra fordított kiadásokat három részre bontja. A legnagyobb tétel a gyógyszertámogatás, melynek tervezett összege közel 7 milliárd Ft-tal nőtt (224,4 milliárd Ft-ról 231,4 milliárd Ft-ra). A speciális beszerzésű gyógyszerkiadás (15,7 milliárd Ft), és a gyógyszertámogatási céltartalék (58 milliárd Ft) tervezett összege az idei évhez képest nem változott. Ez utóbbi tételt egyébként a gyógyszergyártók általi befizetések képzik.
A gyógyszertámogatás mellett számunkra a másik fontos terület a gyógyászati segédeszközök támogatása. A gyógyszerekhez hasonlóan ez is három részterületből tevődik össze. Kötszertámogatásra 7 milliárd Ft, gyógyászati segédeszközök kölcsönzésének támogatására 0,2 milliárd Ft, míg egyéb gyógyászati segédeszköz támogatásra 48 milliárd Ft-ot terveztek az Egészségbiztosítási Alap kiadásai közé. Ez összesen együtt 55,2 milliárd Ft, ami 3,9 milliárd Ft-os növekedést jelent a 2015-re tervezett 51,3 milliárd Ft-os célhoz képest. Ugyanakkor ebben az esetben is tisztában kell lennünk azzal, hogy az OEP adatai szerint 2014-ben összesen 55,95 milliárd Ft-ot költött az állam a gyógyászati segédeszközök támogatására. Ez megint csak azt jelenti, hogy reálértéken számolva csak akkor növekszik a segédeszközökre fordított támogatások mértéke, ha nem sikerül tartani az előre eltervezett célt, és az OEP túlköltekezik.
A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök támogatása mellett a közgyógyellátásra szorulók támogatására is jelentősen kevesebb összeget szán a kormányzat. A 2015-re tervezett 18,33 milliárd Ft helyett jövőre mindössze 15,89 milliárd Ft támogatást irányoztak elő. A tervezett csökkenés mögött az állhat, hogy 2015. március elsejétől megváltozott a közgyógyellátás rendszere. A továbbiakban méltányossági alapon nem lehet igényelni közgyógyellátást, a korábban ezen indok alapján kiadott igazolványok pedig csak egy évig érvényesek. Azok a települési önkormányzatok, amelyek megtehetik, a települési támogatás keretében biztosíthatnak majd a rászorulók részére támogatást a gyógyszerkiadásokhoz.
Az előbbiekben felsoroltakon kívül még három fontos tétel szerepel a költségvetési törvényben, amely a közforgalmú gyógyszertárakat érinti. Az első a gyógyszertárak juttatása, amit generikus ösztönzőként szoktunk emlegetni. Ennek összege nem emelkedik, jövőre is 3,6 milliárd Ft marad. A második tétel a gyógyszertárak szolgáltatási díja, ami szintén nem változik, továbbra is 4,5 milliárd Ft lesz. Végezetül pedig a kisforgalmú gyógyszertárak működtetési támogatása, ami szintén marad 700 millió Ft. Egy korábbi blogbejegyzésben már rámutattunk arra, hogy amennyiben nem történik meg a szükséges korrekció, úgy az idő előrehaladtával ezeknek a támogatásoknak a mértéke reálértéken jelentősen csökkenni fog.
Összefoglalásként elmondható, hogy a gyógyszerellátást az elfogadott 2016. évi központi költségvetés minden bizonnyal hátrányosan érinti majd. A gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre fordított támogatások reálértéken csak akkor nem csökkennek, ha nem sikerül tartani a kitűzött célokat, és az OEP túlköltekezik. A közgyógyellátás rendszerének változása miatt a betegekre fordított támogatások mértéke is egyértelműen alacsonyabb lesz. A közforgalmú gyógyszertárak működésére szánt támogatások évek óta nem növekednek, így azok az infláció mértékével arányosan veszítenek értékükből. Nagyon időszerű lenne, hogy az egészségügy más területeihez hasonlóan a gyógyszerellátás működtetésére fordított forrásokat is emeljék, legalább az infláció mértékével.